Nyírségi Magyar Nép, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-09 / 7. szám

2. »ldai

NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP

1948. január 9, vasárnap

EGY MAGYAR ÖSZTÖNDÍJAS

ÜZEN LEN1NGRADBÓ1.

és így nekünk örömét.

tárta ki-nagy

| Csaptól Moszkváig

hatalmas pusztítást, végze t a háború, de minden újra felépül és még szebb és. jobb lesz, mint régen, mert a szovjet nép békét akar.

Nem akar háborút, de ha kell

rf Vörös Hadsereg, a szovjet nép egy emberként megy a harcba a szocializmus és a népi demokráciák védelmére, az egész világ dolgozóinak ügyéért.

így mondták nekem a szovjet emberek.

A lennel Untáéit termelte

hón apró 1-hónapra javul, állandóan meghaladja a termeién évben előirt normákat. A rajz a lengyel bányaipari termelés növekedését érzékellalkozik. A munkaverseny- mozgalom terjedése következtében a bányaipari termelés

teti 1946-1948-ig. A csillék melletti számadatok a havi átlagot jelentik.

—

Egyre több várost és falut kapcsolnak be Lengyelország rádióhallgató rendszerébe. A

rendelkező előfizetők száma évről-évre nő. A grafikon a lengyelországi városok és

Megválasztották a DÉFOSz szabolcsmegyei vezetőségét

Pénteken megválasztották a megyei kiküldöttek* jelölése alapján a DÉFOSz vármegyei vezetőit. A szabolcsvármegyei szervezet titkára Jeney Pál, termelési fel'eiliőee Szlávik Mihály, oktatási titkára Hartha István, szakszervezeti összvje pedig Búr Mihály lett.

A tegnapi napon már össze is ült egyébként a DÉFOSz megyei vezetősége. Részletesen megtárgyalták az értekezleten az országos központ által kiadott munkatervet.

— A kereskedelmi alkalmazottak szakmai továbbképző tanfolyama 11-én, kedden este 6 órakor indul meg a Zrínyi Ilona utca 2. szám alatti szak- szervezeti helyiségben. Az első előadót Pálfy Ernő elvtárs főispán tartja „A kereskedelem szerepe a szocializmusban“ címmel.

i — Szerkesztői üzenet. Józsa , Lajos nyirpazonyi lelkésznek: „Dolgozói. parasztok, akiken nem fog a kul-ákátok“ című cikkünkkel kapcsolatban kívánságára készséggel megállapítjuk, hogy javadalmi földjén nem a termelőszövetkezei tagjai, hanem feles bérlők dolgoznák. Cikkünk többi áili- tását azonban változatlanul továbbra is fenntartjuk.

HÍREK

— Ez aztán furfang. Gáti Jenő eégénydányádi lakos íróasztalt rendelt Féder Béla pesti ' kereskedőtől. A kereskedő utánvéttel külde le az asztalt. Gáti Jenő ki is állította az tttánvóteli szelvényt, azonban nem a kereskedő, hanem a saját címére. Másnap meg is kapta a pénzt. Az „ügyes' ember“ ellen eljárás indul.

— Félmillió ember játszik a „Harmadik csapás“ című szovjet filmben. A film az elmúlt világháború legnagyobb harcait viszi a nézők elé.

— Talált tárgyak a rendőrségen. A nyíregyházi rendőrségen 1 férfikesztyüt, egy pénztárcát, vehetnek át az

■ igazolt tulajdonosok I. em. I 21. számú szobában.

— Krajcs Lászlóné és özv.

• Kiss Istvánná kisvárdai la- j kosokhoz betörtek és ellopták az összes ruhanemüeket. A tetteseket keresik.

— Lenge öltözet. Egy amerikai filmet Newyorkban az alábbi „vonzó“ reklámmal hirdettek: „Jöjjön és nézze meg Éva Gárdner légiijabb filmjét. A hősnő mindössze 16 deka ruhát visel.

— A harmadik terév folyamán közel 70 millió forint tervhitellel szociális és kulturális építkezéseket bonyolít le az építés és közmunkaügy; minisztérium. A tervhitelből iskolákat, hadirokkant otthonokat és csecsemőotthonokat létesítenek.

— Jól vizsgáztak a nyírbátori pedagógusok. A nyírbátori pedagógusszakszerve-zet a napokban tartotta meg szemináriumi záróvizsgáját. A szemináriumnak, amelyet Estók Józ-sefné tanítónő vezetett húsz hallgatója volt. A vizsga eredménye azt bizonyította, hogy a nyírbátori pedagógusok komolyan fogták fel az ideológiai továbbképzés fontos ságát. .

— A BCG oltások az ország egész területén folyamatban vannak. Pest megyében 53 nap alatt készültek el a- lakos ság beoltásával. 1948. október 7. óta másfélmillió embert vizsgáltak meg és mintegy 600.000 ember részesült védőoltásban.

— Szűcs József tiszaszent- mártoni lakos a záhonyi állo^ máson mozgásban lévő vonatra akart felugrani: A síkos lépcsőn megcsúszott és a vonat alá esett. Szerencséjére nem vesztette el lélekjelenlétét és a sínre került lábát még idejében el tudta kapni a kerék elől.

— Pestisjárvány Indiában.

Az indiai Bihar tartományban fekvő Gaya városban pestis- járvány ütötte fel fejét. A pestist Keletpendzsabban járt zarándokok1' hurcolták be. A zarándokokat kezelő orvos meghalt és tizenegy családtagja szintén a járvány áldozata lett. Az iskolákat és a mozikat bezárták.

— Nem engedték a házba öngyilkos lett. Schuller Ján

rakamazi lakos szerette | bort és gyakran áldozott ‘ mámornak. Felesége több : , ben megfenyegette: nem e i gedi be a lakásba, ha m egyszer részegen tántor haza. A minap be is tartót Ígéretét, Schuller János h: • ba zörgetett: nem nyittat« meg neki. Ekeseredésében ment az istállóba és felakas tóttá magát. Meghalt.

— Nem gyilkosság — szi i bénulás. A napokban izgat« 1 emberek keresték fel a nv j bátori rendőrséget. —- Köz j ték, hogy Sipos Miklós

| éves szomszédjuk napok ó I nem jelentkezik. Rátörték 1 I kása ajtaját és szobájáb;

holtan találták. Az volt i gyanújuk, hogy Sípos gyük« ság áldozata lett. A rendi orvosi vizsgálat megállapít« ta, hogy Sipos Miklós szi bénulás áldozata lett".

— Sztreptomycin központé A népjóléti minisztérium j nuár l-ével körrendelet!) szabályozta a sztreptomyc . felhasználását. A rendelet ország nagyobb városaib sztreptomycin központok f állítását irja elő.

Néha a sepriinyél is elsi Kapocská Sándor demecs lakos arra akarta kénysze teni rokonát, Ond i Sándor : nyeslitkei lakost, hogy költ« zék ki házából. Az erőszak rokont kitessékelték a szol ból és becsukták utánna ajtót. Kapocska a konvháb üvöltött és lelövéssel feni gette a rokonokat. A rémi Ondáék a kiabálás közb egyszeresak fülsiketítő cs tanúst hallottak. A dühe rokont távozása után fel lentették fegyverrejtégetésf A vizsgádat során kiden , hogy nincs fegyvere, csup ’•a seprünyéllel csapott e nagyot az asztalra, ann volt fegyvercsattanás sz« hangja. — Magánlaksértés azért eljárás indult ellene.

— Pálinkát loptak Han Sándor nyiradonyi lakos Keszler István és Kész Mihály. Mindkettőjüket tartóztatták.

VetiteRfcápes előadás Nyírpilisen ás Ibrányba

A Szabadművelődési F ügyelőség szerte a niegyéto vetítettképes előadásokat rí dez a dolgozó parasztság s: mára. Az lelőadások főoé az, hogy megismertessék a lu nép-évei a korszerű me gazadsági művelést, a szöv keze ti gazdálkodást. Légiit« Nyírpilisen és Ibrányban v tak vetítettképes ellőídá© hol a Szovjetunió mező gazságát mutatták be a dóig« parasztság számára. így isii fok meg a fel-emelkedésül biztositó szövetkezeti gaz« kodást.

HIRDESSEN a Mnéí! Migysr Néitss

|ananyjm> | h!“ylfe’*Lfy

diák, aki a Szovjetunióba utazott, bogy a szocializmus klasszikus hazájában tanulhassa a szocializmus építését.

Szocialista emberré akar válni a Jóska, a szocialista Szovjet emberek között. Majd aztán hazajön építeni és tanítani.

I te— 26-in |

teán át a magyar határt huszonhárom társammal együtt. Csaptál kezdve II. osztályú hálókocsiban utaztunk Moszkva felé. Repülve szebük át a Kárpátokat, állandóan hullott- a fehér hói. Egymásután hagy. tűk el Ungvári, Lemberget, Tarnopolt, Kazetint, Kievet... Lembergben egy teljes napot töltöttünk s kószáltunk vezetőnkkel a régi városban.

1 MflultvühT i>én‘eken érk3ez*

| WlUozHYdüd tiink meg és az

állomásról egyenesen egy kommunába vittek bennünket, ahol kitűnő vacsorával fogadták a magyar ösztöndíjasokat.

Még aznap este kimentünk a városba. Gyönyörű volt Moszkva. Millió villanyiéira,pa szórta a fényt a frissen hullott hóra, a nagy széles utcákon autók suhantak nesztelenül s vidám emberek siettek a színházakba, mozikba.

Legszebb volt a Vörös tér.

i M.frnt |,neS sem közelíti

A Mellül |a pesti földalatti.

Ez nem szomorít el engem, hiszen mi is felépítjük a szocialista hazát, ahol szép házak, fejlett technika lesz» a dolgozók jólétének emelésére.

A boltozat, a falak színes, képes csempével vannak kirakva és a 40—60—80. méter mélyen levő alagútban villámsebesen közlekednek a bőrüléséé hosszú kocsiszerelvények. Egy jeggyel, ha nem megyek a föld felé, akárhányszor átszállhatok. Az utasok minden felszólítás nélkül veszik meg jegyeiket.

A szovjet emberekről nékSZvaíamit írni kedves édesanyám. — Hirtelen azt sem tudom, hogy melyik jelzőt illesszem rájuk, mert ezek már más emberek, mint bárhol máshol a világon bármely nemzet fiai. Legjob- I ban jellemzi őket a munka megbecsülése. Ahogy Sztálin elv társ tanít bennünket: „A munka becsület és dicsőség dolga“.

Egymást megbecsülik, kedvesek, műveltek, jószívűek, becsületesek; egyszóval szovjet emberek.

Újságot, könyvet mindenki olvas, mindenki dolgozik. — Közben tanulnak és szórakoz- nak. r

kcsaládról | is„Seítól <dwEgy szovjet néniké utazott velünk a vonaton. Három hete jött már gyorsvonattal Japán mellől, Vladivosztokból. Fiát akarta meglátogatni Moszkvában.

Ott már várt is reá a fiú, egy magastemietű főhadnagy. A főhadnagy boldogan újságolta nejkünk, hogy ez az öreg parasztnéni az ő édesanyja, aki mast eljött a fiát meglátogatni. Pedig nem is ismertük a főhadnagyot, csak hát mi álltunk hozzá a legközelebb.

A lengyel bányákban kő- és barnaszenet, vas-, cink és ólomércet, valamint sót termelnek. A bányaipar ezenkívül koksz, felkoksz és szénbrikett előállításával is fog- ,