Nyírségi Magyar Nép, 1948. június (5. évfolyam, 123-147. szám)

1948-06-17 / 137. szám

Minas is Irta: VAJDA MARTON. A mult hét szombatján összeült a Magyar Kommu­nista Párt IV. kongresszusa és a Szociáldemokrata Párt XXXVII. kongresszusa. A Parlament üléstermében és az Újvárosháza nagytermé­ben mindkét párt küldöttei meghozták a magyar mun­kásosztály számára döntő jelentőségű határozatot : megteremtjük Magyarorszá­gon a munkásosztály szerve­zeti egységét, megalakítjuk a Magyar Dolgozók Pártját. Vasárnap és hétfőn az egész ország a Ma­gyar Dolgozók Pártjának I. kongresszusa felé figyelt. Az egész ország népe tudta, hogy az ott folyó tanácsko­zások nemcsak a két mun­káspárt, nemcsak a magyar munkásság életében jelen­tenek döntő fordulatot, ha­nem a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása az egész ország szempontjából jelentős. Az ország legjobbjai ültek együtt ezen a kongresszu­son: elmünk ások, munkás­igazgatók, a parasztság, a szellemi dolgozók, a tudo­mány, a művészet küldöt­tei: ők együtt képviselték a kongresszuson a hazáját szerető, úi hazát építő ma­gyar népet. Az egész világ szeme is kongresszusunkra figyelt ezekben a napokban. A ha­ladás, a béke barátai az egész -világon ' szeretettel, örömmel figyeltek reánk, a háborús uszítok, az imperia­listák pedig sajnálkoztak afelett, hogy a megalakuló Magyar Dolgozók Pártja új és jelentős erőtényező a vi­lág békefrontjában. Soha Magyarországon pártkon­gresszuson nem -vol talk ilyen nagy számban jelen a test­vérpártok küldöttei, mint .most, és ez is jelképezi, hogy a munka, amit ezek­ben a napokban végzett a kongresszus, nemcsak a ma­gyar munkásosztály erejét ! növelte, hanem ugyanakkor megnövelte hazánk nemzet­közi súlyát is. Eggyé forrott ezen a kon­gresszuson a magyar mun­kásosztály. Vájjon az a tény, hogy a magyar mun­kásosztály két pártja most már szervezetileg egy párttá lett, megkétszerezte -mun­kásosztályunk, dolgozó né­pünk erejét! Nem kétszere­sére, hanem sokszorosára nőtt erőnk, mert most imiár minden munkát, tudást és akaratot országunk, népünk* felvirágoztatására fordítha­tunk. Nincs rés közöttünk, amelybe éket verhetne a bel- és külföldi reakció. „Szűnjék meg a vagyonosok műveltség monopóliuma1* A felekezeti iskolák államosításáról tárgyalt tegnap ez országgyűlés Az országgyűlés tegnapi ülését Nagy Imre elvtárs el­nök délelőtt 10 órakor nyitot­ta meg. Bognár József, a felekezti iskolák államosításáról szóló törvényjavaslat előadója be­vezetőjében hangbztatta, hogy a magyar demokrácia politi­kai, gazdasági és társadalmi s^éren elért eredményei csak akkor válhatnak teljes értékű vé, ha a fejlődésben elmaradt magyar közoktatás, közműve­lődés területén is új utakat tudunk törni. Senkinek és semminek a kedvéért sem hagyhatjuk a magyar falu gyermekeit a iégi iskolarend­szer keretei között felnőni. Aki ezzel a törekvéssel szem­befordul, úgy látszik, épp olyan jól tudja, mint mi, hogy milyen fegyver a tudás, éppen ezért nem akarja a nép kezé­be adni azt. Az iskolák szel­leméről és a tankönyvekről szólva hangoztatta Bognár József: olyan könyveket és tanítási szellemet kívánunk,! amely a magyarság legtisztább legnemzetibb forradalmi ha­gyományaira épül. Azt szok­ták mondanPbizonyos egyházi körökben, hogy az „egyház övök és túléli azokat akik ma támadják. Ez helytelen beálli- lítás. Nem támadjuk az egy­házat. Az egyház persze, hogy „túlél“ bennünket, de az em­berek felemeléséért vívott küzdelem elve és gyakorlata, amelyet mi ebben a küzdelem- beit képviselünk,* túl fogja élni például a mostani her­cegprímást. Nem tudunk el­képzelni nagyobb veszélyt az egyházra nézve mintha létét egy letűnt társadalmi osz­tály ideáljaira akarja feltenni. Méltatta az előadó a-refor­mátus és az evangélikus egy­házzal való megegyezés lehe­tőségét és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a katolikus egy­házzal még nem lehetett meg­egyezésére jutni, de meggyő- désének adott kifejezést, a katolikus egyház is belátja, hogy a népi demokráciában nem kell ellenseget látni. Barankovics István, mint a kisebbségi vélemény előadója, Mindszentyék érveit mondta el ésyi úgy igyekezett a kérdést beállítani, mintha az ' iskolák államosításával, a gyermekek vallásos nevelését veszély fe­nyegetné. Egy-egy hamis állí­tásra a demokratikus pártok egységesen felzúdultak. Katona Jenő (FKGP) mon­dott ezután beszédet. Kijelen­tette, hogy nem kisebbségi vi­lágnézet veszélye fenyeget, hanem az a tény, hogy a reakció az egyházi iskolákkal ma ténylegesen kezében tartja a tanítás • jelentős területét. Végül hivatkozott a csehszlo­vák példára, ahol az egyház és az állam közötti megegye­zésnek nem volt akadálya. Parragi György olvasta fel ezután a Balogh-párt nyi­latkozatát. Tisztában vannak azzal, hogy az iskolaügy ren­dezése szükséges és elismeri a Balogh párt azt is, hogy a törvényjavaslat nem sérti a Hitoktatás mai rendszerét. Végül kijelenti: szavazzanak a Balogh-párt tagjai egyéni lelkiismeretüknek megfelelő­én. Ezután Bóka László elvtárs kultuszállamtitkár az MDP ve zérszónoka következett. Be­vezető szavaiban kegyelettel emlékezett meg%a meggyilkolt Takács Gábor rendőrről. En-. nek a törvényjavaslatnak az a célja — mondta ezután — hogv betetőzze a magyar nép gazdasági, politikai és társa­dalmi felemelkedésének hatal­mas müvét. Programunk azt célozza, hogy szűnjék meg a vagyonosok müveltségmono póliuma. Ezután kijelentette, hogy a protestáns egyházakkal való megegyezés mindennél jobban mutatja azt, hogy mennyire nem vallásellenes a magyar demokrácia. A katolikus egy­házi hivei, sőt papjainak tekin­télyes része is bizonyára haj­lana a megegyezés felé, ha Mindszenty mm utasította volna el a tárgyalásokat. Végül megállapította: isko­laügyünk fejlődése nem tar­tott lépést az ország demokra­tikus átalakításával. Belgiumban 250.000 szén­munkás béremelési követe­lésének kielégítésére orszá­gos sztrájkot indított. A Londonban hosszabb ideje tártó dokkmunkás- sztrájk szerdán tovább ter­jedt, Most már 6.000 dokk­munkás sztrájkol. S p anyolországban Val én­ei a laktanyáiban a katonák éhségsztrájkot kezdtek, til­takozásul az elégtelen élel­mezés és a rossz bánásmód miatt. Katonák és fallangis- ták 24 ória hosszat nyílt harcban álltak egymással. Franciaországban fokozó­dik a sztirájkhullám. A több napja tartó clermont-fer- randi általános sztrájkon kí­vül 1.200 fémipari munkás^ és a kohászati munkások is beszüntették a munkát. — Kedden es^e nagyarányú Ezután Schlachta Margit fel­szólalására keni it sor, akinek beszéde közben kitört a vihar, s akkor hágott tetőfokára,ami­kor Schlachta egy memoran­dumban többek között az álh- litotta, hogy az iskolák álla­mosítása ellen az Egyesült Államokhoz kíván fordulni védelemért. Az elnök javaslatára az or­szággyűlés egyhangú felhábo­rodással mentelmi bizottság elé utalta Schlachta Margitot, az ország szuverenitását sértő kijelentése miatt. . (Lapzártakor az országgyű­lés ülése még tartott.) összetűzés volt Clermont- —Ferrandiban a sztráj­koló munkások és a rendőr­ség között. A kivezényelt rendőrök gumibotot és könnygáz-boímíbákát hasz­náltak. Az összetűzésnek 80 sebesültje van. A hatóságok 60 sztráj kólót letartóztat­tak. A torinói szakszervezeti központ 24 órás általános sztrájkot rendelt el, mert a torinói gyárosok szövetsége visszautasította a munkás­ság követeléseit. Tovább tart a meleg Élénkebb szél, válozó felhő­zet. 'Többfelé záporeső. Nyu­gaton a hőmérséklet kissé süllyed keleten álig változik. Hatalmas sztrájkhullám a Marshall-terv országaiban Egy szervezet most már a Magyar Dolgozók Pártjá­ban sorakozott öntudatos dolgozók csapata és ez a e-apat élcsapat. Élcsapat, amelyben egységes akarat most már a nép szolgálata, és egységes az elv, Marx, Lenin elmélete, amely iránytű számunkra a fel- emelkedés, az igazságos társadalom felé vezető úton. Egy cél felé nem lehet két úton járni, egy élcsapatban nem lehet helye tévelygés­nek, alkudozásnak. A törté­nelem a munkásosztály szá­mára egv utat jelölt ki. En­nek az útnak a célját taní­totta meg számunkra Marx és ennek az útnak az irá­nyát mutatta meg száza­dunkban, az imperializjinus korszakában Lenin. És a nagy Lenin, majd Sztálin vezetésével az orosz nép megmutatta, bebizonyította a történelmi igazságot, hogy a cél elérhető, és az út jár­ható, és csak ez az útjárha- ló, Marx, Lenin és Sztálin útja. a kommunisták útja. Lenin legjobb, legkipró- báltabb magyarországi ta­nítványával, Rákosi elvtárs­sal az élen menetel új győ­zelmek felé, egységbe ková- csoltan a magyar munkás­osztály élcsapata. Maradék­talan az öröm, hogy „ren­deztük végre közös dolgain­kat“. És ez a munka érez­tetni fogja hatását a gyá­raikban, üzemekben, a mező­kön és az íróasztalok mel­lett. Többet és jobbat ter­melünk majd, mert mind­annyian látjuk az utat, az ország felvirágoztatásának útját, az országét, amely­nek gazdája lett a magyar dolgozó nép. Kommunista és volt szo­ciáldemokrata felszólalók mind megértették a. kon­gresszuson a döntő fordu­lat jelentőségét. Mind meg­értették, hogy az egyesülés­sel nem történt senki részé­ről lépés bátra, hanem mindannyian egy lépést, je­lentős lépést mentünk előre. Parasztasszonyok, élmunká- sok, művészek, egyetemi ta­nárok felszólalásaiból ki­es endíilt a győzelem tudata, annak tudata, hogy a Ma­gyar Dolgozók Pártja' a kongresszus után új győ­zelmek felé indul, győzel­münk pedig biztos, mert igazunk van, és „nemcsak igazunk van. erőnk is van a győzelemhez’“. Ara 60 fii tér 0 V. évfolyam, 137. szám. • * gm j 1948. Innins hó 17. CSÖtÖltBIl < ^i^TMagyar Nép

Next

/
Thumbnails
Contents