Nyírségi Magyar Nép, 1948. június (5. évfolyam, 123-147. szám)
1948-06-17 / 137. szám
Minas is Irta: VAJDA MARTON. A mult hét szombatján összeült a Magyar Kommunista Párt IV. kongresszusa és a Szociáldemokrata Párt XXXVII. kongresszusa. A Parlament üléstermében és az Újvárosháza nagytermében mindkét párt küldöttei meghozták a magyar munkásosztály számára döntő jelentőségű határozatot : megteremtjük Magyarországon a munkásosztály szervezeti egységét, megalakítjuk a Magyar Dolgozók Pártját. Vasárnap és hétfőn az egész ország a Magyar Dolgozók Pártjának I. kongresszusa felé figyelt. Az egész ország népe tudta, hogy az ott folyó tanácskozások nemcsak a két munkáspárt, nemcsak a magyar munkásság életében jelentenek döntő fordulatot, hanem a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása az egész ország szempontjából jelentős. Az ország legjobbjai ültek együtt ezen a kongresszuson: elmünk ások, munkásigazgatók, a parasztság, a szellemi dolgozók, a tudomány, a művészet küldöttei: ők együtt képviselték a kongresszuson a hazáját szerető, úi hazát építő magyar népet. Az egész világ szeme is kongresszusunkra figyelt ezekben a napokban. A haladás, a béke barátai az egész -világon ' szeretettel, örömmel figyeltek reánk, a háborús uszítok, az imperialisták pedig sajnálkoztak afelett, hogy a megalakuló Magyar Dolgozók Pártja új és jelentős erőtényező a világ békefrontjában. Soha Magyarországon pártkongresszuson nem -vol talk ilyen nagy számban jelen a testvérpártok küldöttei, mint .most, és ez is jelképezi, hogy a munka, amit ezekben a napokban végzett a kongresszus, nemcsak a magyar munkásosztály erejét ! növelte, hanem ugyanakkor megnövelte hazánk nemzetközi súlyát is. Eggyé forrott ezen a kongresszuson a magyar munkásosztály. Vájjon az a tény, hogy a magyar munkásosztály két pártja most már szervezetileg egy párttá lett, megkétszerezte -munkásosztályunk, dolgozó népünk erejét! Nem kétszeresére, hanem sokszorosára nőtt erőnk, mert most imiár minden munkát, tudást és akaratot országunk, népünk* felvirágoztatására fordíthatunk. Nincs rés közöttünk, amelybe éket verhetne a bel- és külföldi reakció. „Szűnjék meg a vagyonosok műveltség monopóliuma1* A felekezeti iskolák államosításáról tárgyalt tegnap ez országgyűlés Az országgyűlés tegnapi ülését Nagy Imre elvtárs elnök délelőtt 10 órakor nyitotta meg. Bognár József, a felekezti iskolák államosításáról szóló törvényjavaslat előadója bevezetőjében hangbztatta, hogy a magyar demokrácia politikai, gazdasági és társadalmi s^éren elért eredményei csak akkor válhatnak teljes értékű vé, ha a fejlődésben elmaradt magyar közoktatás, közművelődés területén is új utakat tudunk törni. Senkinek és semminek a kedvéért sem hagyhatjuk a magyar falu gyermekeit a iégi iskolarendszer keretei között felnőni. Aki ezzel a törekvéssel szembefordul, úgy látszik, épp olyan jól tudja, mint mi, hogy milyen fegyver a tudás, éppen ezért nem akarja a nép kezébe adni azt. Az iskolák szelleméről és a tankönyvekről szólva hangoztatta Bognár József: olyan könyveket és tanítási szellemet kívánunk,! amely a magyarság legtisztább legnemzetibb forradalmi hagyományaira épül. Azt szokták mondanPbizonyos egyházi körökben, hogy az „egyház övök és túléli azokat akik ma támadják. Ez helytelen beálli- lítás. Nem támadjuk az egyházat. Az egyház persze, hogy „túlél“ bennünket, de az emberek felemeléséért vívott küzdelem elve és gyakorlata, amelyet mi ebben a küzdelem- beit képviselünk,* túl fogja élni például a mostani hercegprímást. Nem tudunk elképzelni nagyobb veszélyt az egyházra nézve mintha létét egy letűnt társadalmi osztály ideáljaira akarja feltenni. Méltatta az előadó a-református és az evangélikus egyházzal való megegyezés lehetőségét és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a katolikus egyházzal még nem lehetett megegyezésére jutni, de meggyő- désének adott kifejezést, a katolikus egyház is belátja, hogy a népi demokráciában nem kell ellenseget látni. Barankovics István, mint a kisebbségi vélemény előadója, Mindszentyék érveit mondta el ésyi úgy igyekezett a kérdést beállítani, mintha az ' iskolák államosításával, a gyermekek vallásos nevelését veszély fenyegetné. Egy-egy hamis állításra a demokratikus pártok egységesen felzúdultak. Katona Jenő (FKGP) mondott ezután beszédet. Kijelentette, hogy nem kisebbségi világnézet veszélye fenyeget, hanem az a tény, hogy a reakció az egyházi iskolákkal ma ténylegesen kezében tartja a tanítás • jelentős területét. Végül hivatkozott a csehszlovák példára, ahol az egyház és az állam közötti megegyezésnek nem volt akadálya. Parragi György olvasta fel ezután a Balogh-párt nyilatkozatát. Tisztában vannak azzal, hogy az iskolaügy rendezése szükséges és elismeri a Balogh párt azt is, hogy a törvényjavaslat nem sérti a Hitoktatás mai rendszerét. Végül kijelenti: szavazzanak a Balogh-párt tagjai egyéni lelkiismeretüknek megfelelőén. Ezután Bóka László elvtárs kultuszállamtitkár az MDP ve zérszónoka következett. Bevezető szavaiban kegyelettel emlékezett meg%a meggyilkolt Takács Gábor rendőrről. En-. nek a törvényjavaslatnak az a célja — mondta ezután — hogv betetőzze a magyar nép gazdasági, politikai és társadalmi felemelkedésének hatalmas müvét. Programunk azt célozza, hogy szűnjék meg a vagyonosok müveltségmono póliuma. Ezután kijelentette, hogy a protestáns egyházakkal való megegyezés mindennél jobban mutatja azt, hogy mennyire nem vallásellenes a magyar demokrácia. A katolikus egyházi hivei, sőt papjainak tekintélyes része is bizonyára hajlana a megegyezés felé, ha Mindszenty mm utasította volna el a tárgyalásokat. Végül megállapította: iskolaügyünk fejlődése nem tartott lépést az ország demokratikus átalakításával. Belgiumban 250.000 szénmunkás béremelési követelésének kielégítésére országos sztrájkot indított. A Londonban hosszabb ideje tártó dokkmunkás- sztrájk szerdán tovább terjedt, Most már 6.000 dokkmunkás sztrájkol. S p anyolországban Val énei a laktanyáiban a katonák éhségsztrájkot kezdtek, tiltakozásul az elégtelen élelmezés és a rossz bánásmód miatt. Katonák és fallangis- ták 24 ória hosszat nyílt harcban álltak egymással. Franciaországban fokozódik a sztirájkhullám. A több napja tartó clermont-fer- randi általános sztrájkon kívül 1.200 fémipari munkás^ és a kohászati munkások is beszüntették a munkát. — Kedden es^e nagyarányú Ezután Schlachta Margit felszólalására keni it sor, akinek beszéde közben kitört a vihar, s akkor hágott tetőfokára,amikor Schlachta egy memorandumban többek között az álh- litotta, hogy az iskolák államosítása ellen az Egyesült Államokhoz kíván fordulni védelemért. Az elnök javaslatára az országgyűlés egyhangú felháborodással mentelmi bizottság elé utalta Schlachta Margitot, az ország szuverenitását sértő kijelentése miatt. . (Lapzártakor az országgyűlés ülése még tartott.) összetűzés volt Clermont- —Ferrandiban a sztrájkoló munkások és a rendőrség között. A kivezényelt rendőrök gumibotot és könnygáz-boímíbákát használtak. Az összetűzésnek 80 sebesültje van. A hatóságok 60 sztráj kólót letartóztattak. A torinói szakszervezeti központ 24 órás általános sztrájkot rendelt el, mert a torinói gyárosok szövetsége visszautasította a munkásság követeléseit. Tovább tart a meleg Élénkebb szél, válozó felhőzet. 'Többfelé záporeső. Nyugaton a hőmérséklet kissé süllyed keleten álig változik. Hatalmas sztrájkhullám a Marshall-terv országaiban Egy szervezet most már a Magyar Dolgozók Pártjában sorakozott öntudatos dolgozók csapata és ez a e-apat élcsapat. Élcsapat, amelyben egységes akarat most már a nép szolgálata, és egységes az elv, Marx, Lenin elmélete, amely iránytű számunkra a fel- emelkedés, az igazságos társadalom felé vezető úton. Egy cél felé nem lehet két úton járni, egy élcsapatban nem lehet helye tévelygésnek, alkudozásnak. A történelem a munkásosztály számára egv utat jelölt ki. Ennek az útnak a célját tanította meg számunkra Marx és ennek az útnak az irányát mutatta meg századunkban, az imperializjinus korszakában Lenin. És a nagy Lenin, majd Sztálin vezetésével az orosz nép megmutatta, bebizonyította a történelmi igazságot, hogy a cél elérhető, és az út járható, és csak ez az útjárha- ló, Marx, Lenin és Sztálin útja. a kommunisták útja. Lenin legjobb, legkipró- báltabb magyarországi tanítványával, Rákosi elvtárssal az élen menetel új győzelmek felé, egységbe ková- csoltan a magyar munkásosztály élcsapata. Maradéktalan az öröm, hogy „rendeztük végre közös dolgainkat“. És ez a munka éreztetni fogja hatását a gyáraikban, üzemekben, a mezőkön és az íróasztalok mellett. Többet és jobbat termelünk majd, mert mindannyian látjuk az utat, az ország felvirágoztatásának útját, az országét, amelynek gazdája lett a magyar dolgozó nép. Kommunista és volt szociáldemokrata felszólalók mind megértették a. kongresszuson a döntő fordulat jelentőségét. Mind megértették, hogy az egyesüléssel nem történt senki részéről lépés bátra, hanem mindannyian egy lépést, jelentős lépést mentünk előre. Parasztasszonyok, élmunká- sok, művészek, egyetemi tanárok felszólalásaiból kies endíilt a győzelem tudata, annak tudata, hogy a Magyar Dolgozók Pártja' a kongresszus után új győzelmek felé indul, győzelmünk pedig biztos, mert igazunk van, és „nemcsak igazunk van. erőnk is van a győzelemhez’“. Ara 60 fii tér 0 V. évfolyam, 137. szám. • * gm j 1948. Innins hó 17. CSÖtÖltBIl < ^i^TMagyar Nép
