Magyar Nép, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)
1947-06-10 / 128. szám
2 oldal MAGYAR NÉP 1947 junius 10 Elég volt abból a Kapitalizmusból, amely kész világrészeket összeroppaniani Oriutay Gyula kultuszminiszter beszéde Vasárnap ünnepelték meg Nyíregyházán Bessenyei György szüle tőiének 200 éves évfordulóját. A délelőtti ünnepségek során Bessenyei szobránál Tomasovszky Mi hály főispán mondott ünnepi beszédet, a város, vármegye, a középiskolák és a Magyar Kommunista Párt képviselői megkoszorúzták a szobrot. Utána a Morgó temetőben Bessenyei sírjánál Porzsolt István mondott nagyhatású gyászbeszéde!. — Utána az általános iskolák a Szabadművelődési Felügyelőség és a Kisgazdapárt képviselői megkoszorúzták a sirt, majd ovodisták és kis iskolásgyermekek borították el virág csokrokkal a sirt. Délután 6 órai kezdettel hang verseny volt a ref gyülekezeti ház ban, melyen megjelent Ortutay Gyula vallás és közoktatásügyi mi niszter is. Ott láttuk az ünnepségen Torna sovszky Mihály főispánnal az élen a vármegye, Fazekas János vezetésével a város, valamint a pártok, Nemzeti Bizottság, Szakszervezetek, iskolák és társadalmi egyesületek képviselőit. Dr. Tompos Endre alispán meleghangú megnyitója után Ortutay Gyula kultuszminiszter mondta el ünnepi beszédét. Beszédében a többi közt örömének adott kifejezést a nyíregyházi Bessenyei Művelődési Társaság munkássága láttán Kijelentette: Nem kívánjuk, hogy egyedül Budapest, mint egyetlen vízfej legyen az ország szellemi életének, művelődé sének a központja. A helyes művelődéspolitika azt kívánja, hogy mindenütt, szerte az országban, ahol erre lehetőség kínálkozik, ahol erre tehetség, akarat mutatkozik, kialakítsuk azokat a kulfurközpontokat, amelyek segítségével az egész társa daiom művelődése emelhető. gaszkodni, ugyanakkor hive tudott lenni a haladás gondolatának. Nekünk, akik a magyar demokráciát építjük, meg kell tanulnunk, hogy magyarságunk, nemzeti múltúnk minden értékes hagyományát őrizzük. Ez az első kötelességünk. De nem magyar az, aki nem kívánja a magyarságnak a haladást Nem magyar az, aki a népnek, a ma gyarságnak ellensége, aki azt akarja, hogy a magyarság a népek haladásában, szociális, társadalmi haladásában lemaradjon. Nekünk egyszerre kell itt, Kelet Európában a keleteurópai népek nagy szövetségében együtt szolgálni a hagyomány és a haladás gondolatát Bessenyei születésének 200 éves évfordulóján gondoljunk erre, amikor ünnepi lélekkel idézzük magunk elé alakját — fejezte be nagy tét széssel fogadott beszédét a kultusz miniszter. A kultuszminiszter ünnepi beszéde után dr. Merényi Oszkár mondta el emlékbeszédét. A kultuszminiszter Ünnepi beszé dét nagysikerű hangverseny követte. Mély hatást keltett Vikár Sándor „Tisza pariján* cimü szerzeménye, amelyet a Kálvineum tanítóképző kara adott elő nagy sikerrel. Me gyemé Benyhe Vilma énekművésznő operaáriája, Szenthelyiné Havassy Gizella művészi zongoraszáma min den dicséretet megérdemel. Dr. Vietórisz József „Bessenyei odá “ját Demeter Frigyes szavalta tehetségesen. Gyönyörű hangjával és ének- kulturájával nagy sikert aratott dr Konkolyné Klinszky Margit. Nagyon meg kell dicsérnünk dr. Sonkoly István hegedűművész számát. Ä zongorakiséretet Szenthelyiné Havassy Gizella és Bolváry Zoltán zenetanár lálták el kitünően. Makra Sándor novellája egészítette ki a műsort, amelyet dr Rácz Géza záróbeszédé követeit. Az ünnepség sikeréért Szalonlai Barnabás főtit kárt illeti meg a dicséret Az ünnepség u*án a Korona kerthelyiségben jólsikerült társas vacsora volt, amelyen Tomasovszky Mihály főispán üdvözölte a kultusz- minisztert, aki válaszában irányt mutatott, milyen utakon járjon a Bessenyei Társaság. Évszázados nyomor és elnyomatás alól szabadította fel a parasztságot a földreform A hírhedt Makula-család A továbbiak során m *gemlékezett nyírségi útjáról, amikor mint fiatal néprajzi kutató Bessenyei hazájában, az elhunyt testőriló nyomdokaiban módjában volt megismerni a sza bolcsi parasztság nyomorát, mélyre- huzó paraszti jobb ágy sorsát. Meg értette azokat az okokat, amik miatt a magyar parasztság aljas alázatra görbült a földesünk elnyomása alatt. Megértette azt, hogy miért kellett Amerikába vándorolni a parasztság ezreinek. Ez a föld éppen csak egy sírnak való helyet adott az itteni magyaroknak, nem pedig saját ma guk számára való megélhetést. A szabolcsi parasztság életének megismerése késztette arra, hogy politikailag is kezdjen foglalkozni a magyar parasztsággal. Soha öntudatos, tiszta lelkiismeretű magyar ember — folytatta ünnepi beszédéi — meg nem nyugodhat, soha ma. gyár politikusnak, magyar gondol- kodónak nyugodt álma, nyugodt éjszakája nem lehet, amig a magyar parasztság olyan körülmények közt él, mint ahogy élnie kellett a fel- szabadulás előtt. Ezután Bessenyei György művei nek olyan alapvonásait ismertette, amelyek napjainkban is érvényesek. kit újabb tagját A nyíregyházi alvilágban hires Makula család két tagja ismét rendőrkézre került. A Makula család számos tagjának már sok dolga volt a rendőrséggel. Ezek a cigányok szinte rémületben tartják Nyíregyházát sorozatos besurranó lolvajláseikkal, betöréseikkel és zsebtolvajlásaikkal. A Makula família két legfiatalabb tagját, két 8 éves tolvajt nemrég Ítélte el a fiatalkorúak bírósága. A nyíregyházi rendőrség tegnap vették őrizetbe tartóztatta le Maku’a Borbála és Makula Gizella cigányokat. A két cigány fakanólárusités ürügyével bement Bodolóczky Ferenc Uj-u. 41 szám alatti lakásába. Bodo lóczky nem tartózkodott bent. Ezt kihasználva a két besurranó tolvaj felnyitotta a ruhásszekrényt és több, mint 2000 forint értékű ágyneműt és ruhaneműt csomagolt össze. Bodolóczky időközben visszajött és tettenérte őket, majd átadta a rendőrségnek. A gázkamra nem vízió Bessenyei az értelem keresésének embere volt. Ideje lenne már annak, hogy a magyar közgondolkozás értelmessé váljék. Bessenyeit a rációnak, az értelem tisztaságának hűvös, hideg fénye vonzotta. Szükség van arra, hogy az egész köznevelés átalakuljon olyannak, hogy központi gondolattá az értelemre nevelést teszi Mi láttuk, hogy az erkölcseiben, értelmében nem fegyelmezett emberi horda mire képes A gázkamra nem vízió, hanem milliók gonosz temetője tud lenni Láttuk, hogy különböző mítoszok, különböző zavaros germán ideák el tud ták borítani egész Eu'ópa egét. — Magyarországon legutóbb a turáni téveszmékből szőtt összeesküvés akarta megrendíteni a demokráciát, hogy visszaállítsa a régi uralmi rendszert. Úgy érzem — mondta — egész művelődéspolitikánknak, egész nem zetünknek szüksége van arra, hogy megtanulja Bessenyei Györgytől a szabad, a tiszta, az értelmes gondolkodást. Egy másik, amit Bessenyeitől megtanultunk, a humanitásnak egy mély, emberi érzése Bessenyei azok közé tartozik, akik a háborúnak, a pusztításnak ellene szegültek. Mi, akik a dolgozó parasztok, munkások póriján lévők vagyunk, tudjuk, hogy az igazi humanitást azok hirdetik, akik a háború ellenségei, akik az emberiséget arra szeretnék oktatni, hogy itt végre a dolgozók a békére készüljenek, a békét építsék a dolgozó népnek. És mi elítéljük azokat Bessenyei szavával, akik önző érdekekből, nagytőkés, monopolkapitalista érdekekből inkább újabb háborút szeretnének, inkább újabb, harmadik világháborút szeret nének, csakhogy a maguk uralmát megerősítsék. Elég volt abból a gyarmati kapi talizmusból, amely a színes népek kizsákmányoiója Elég volt abból a kapitalizmusból amely kész világ részeket összeroppantani, csakhogy a maga tőkés érdekeit szolgálja Végül rámutatott arra, hogy Bes senyei életművében egyszerre találkozunk az izzó magyarsággal, saját magyarságának izzó, lángoló szere tétével és a világ népeinek megér tésével, egy o’yanfajta nemzetközi szolidaritás meghirdetésével, amely szinte napjainkban idegen a vilá gon. Nem magyar az, aki nem kirágja a magyarságnak a haladást Bessenyei tudott a magyar hagyományokhoz és azok legszebb virágához, a magyar nyelvhez raKereskedőket, iparosokat érdeklő rendeletek Bútorlapok, enyvezett lemezek, I székülések és vakfurnirok legmagasabb ára- 105.010/1947. Ip. M. « iVÍ. K. 110. V. 17. Együttes kereseti és jövedelemadó 1947. évre rögzitése és kivetése. 93.534/1947. P. M. M. K. 113. V. 21. Épitőanyagkereskedői regie és haszonfedezeti kulcs alkalmazása. 105 007/1947 Ip. M. M. K. 113. V. 21. Fonalak, (textilipari) árának megállapítása. 104.049/1947. Ip. M. M. K. 109. V. 15. Hulladékpapiros legmagasabb ára. 105. 009/1947. Ip. M. M. K. 113. V. 21. Kén, valamint kéntartalmú ásványok és kőzetek kincstári jövedékké nyilvánítása. 6 200/1947. M. E. M. K. 112. V. 20. Külföldről érkező szeretefado- ményok vámkezelésének újabb szabályozása. 155.471/1947. P. M. XII. M. K. 111. V. 18. Lőfegyverek (sörétes) és lőszerek forgalmának módosítása. 362.600/ 1947. B. M- M. K. 114. V. 22. Rizsforgalmiadó módosítása» 1.657/1947. Xl./b. P. M. M. K. 114. V. 22. Üzlethelyiségek bérletéről, illetve albérletéről szóló 4.000/1946. M. E. rendelet módosítása. 6300/1947. M. E. M. K. 113 V. 21. Ásványi kenőolajok ára. 104- 056/1947. Ip. M. M. K. 123. VI 4. Tipuslábbeli ármérséklése. 103. 037/1947. !p. M. M K. 124. VI. 4. Vasnagykereskedők által belföldi vasherigermüvek által kiszolgált cikkek bizományi jutalék- kulcsa. 103.031/1947. Ip. M. M, K. 119—120. V. 30. Vagyonadó szempontjából háborús károk figyelembevétele. 152,570/1947. VII. P. M. M. K. 121—122. VI. 1. Villamosgépek, készülnek, műszerek és fogyasztásmérők árának újbóli megállapitása. 103.028/1947. Ip. M. M- K. 124. VI. 4. — Ügyeletes gyógyszertári szolgálat. Ügyeletes szolgálatot tart (VI. 7—VI. 14 ig az Osgyáni- gyógyszertár, Bessenyei-tér.
