Magyar Nép, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-10 / 128. szám

1947. junius 10 MAGYAR NfiP 3. oldal. A legközelebbi hadifogolyvonattal érkező szabolcsiak és nyíregyháziak névsora A Magyar Hadifogolyiroda híva talos kiküldöttje elküldte azt a név­sort, amely junius 4 én Mára- marosszigetre érkezett hadifoglyok neveit tartalmazza. Ezek a magyar hadifoglyok a minszki és a borisovi táborból érkeztek Máramarosszigelre és a legközelebbi fogolyvonattal ér keznek Nyíregyházára, illetve Deb­recenbe. Az érkező hadifoglyok névsorából itt közöljük a szabolcsi és nyíregy­házi neveket; Bányai Antal Nyirgelse, Vas Fe renc Tiszabercel, Dobos József és Keczán László Nyiracsád, Silye Já­nos Nyiradony, Torma István Nagy- kálló, Petróczki János Tiszavid, Szabó Mihály Nagykálló, Tisza Zol­tán Jánk, Tóth Miklós Paszab. Veres András Nyíregyháza, Sebők József Nyírkárász, Radóczi Sándor Kisvárda, Nyúl Mihály Nyirmihálydi, Tamás János Nyíregyháza, Pucsek Sándor Tiizadada, Pintér Sándor Titzadada, Mlinárcsik János Nyír­egyháza. Szöllősi Oyörgy Nyíregy­háza, Schiffer Jenő Nyíregyháza, Krausz Sándor Kántsrjánosi, Kaplo- nyi Gyula Nyirlugos. Aki még a csecsemők szappanjával is üzérkedett Ortutay Gyula nyíregyházi beszédéhez Magyarország közoktatásügyi minisztere Nyíregyházán járt va­sárnap, A válogatott közönség, amely meghallgatta a miniszter előadását és pohárköszöntőjét, bi­zonyára talált egy-két megondo- lásra és megszivlelésre érdemes útmutatást Mindenkinek meg kel­lett állapítania, hogy Ortutay Gyu­la megmutatta beszédében és po­hárköszöntőjében azt, hogy igazi demokrata, aki nem jólfésült frá­zisokat mond hallgatóságának, hanem, akinek a számára mind­az, amit mond igaz átélés és meggyőződés eredménye. Ha a politikus beszél, bárha oly tárgyról is, amely idestova 200 esztendős távolságban van telünk, lehetetlen, hogy ne vigye bele mondanivalójába országunk jelenlegi gomolygó problémáit. Ezt éreztük a kultuszminiszter beszé­de alatt is, amikor a szegénység­ből felvergődött ember meggyőző­désével ostorozta az elmúlt 25 esztendő népgyilkoló bűnös rend­szerét. Szavai nyomán felrémlett előt­tünk annak a Magyarországnak a képe, amelyet a 100.000 holdak jövedelméből fényűzően élő ural ­kodó osztály és a magyar pa­rasztság alvilági nyomorúsága jel­lemez. Óit állott a hallgatóság lelkiszemei előtt az a másfél mil­lió Amerikába kimenekülő nincs­telen magyar paraszt, akinek utó­dai, ha ma országunkban élné nek, bizony másképpen állana hazánk sorsa. A békéről is beszélt Ortutay Gyula és sok ember szivéből el- szállott az a szorongás, ami a dolgozó kisembereket elfogja ak­kor, amikor a háborús hisztéria híreit és rémhíreit olvassa, vagy hallja. Világossá vált mindenki előtt, aki ezt az előadást hallotta, hogy háború nem lesz, mert a világnak egy elenyészően kicsi önző kisebbségén kívül nines em bér, aki a háború, minden civi­lizációt elpusztító borzalmait fel­idézni akarná. A haladás őszinte barátai öröm­mel vehették tudomásul a minisz­ter szavaiból, hogy igaz. harcos társat kapnak a személyében, aki velük együtt hajlandó — és nem­csak szavakkal — küzdeni azért, hogy a gőgös urak, a vérszopó nagytőkések, a kisparasztokat el­árverező bankok Magyarországa a múlté legyen és soha többé vissza ne jöjjön. A köznevelés, a legszélesebb tömegek kulturális színvonalának emelese az az eszköz, amely ezeknek a céloknak a megvalósí­tását lehetővé teszi. Ezért kell megszívlelni mindenkinek, még a Bessenyei Társaság jelenlegi ve­zetőinek is, a miniszternek azt az útmutatását, amelyben támogatá­sát attól teszi függővé, hogy a Bessenyei Társaság ne az elefánt- csont toronyban élők szűk köréé, hanem az egész nép, a munkás és paraszti dolgozók nagy töme­geié kell. hogy legyen. Forradalmian hangzóit a minisz­ternek az a kijelentése, amelyben kifejtette, hogy nem különböző társadalmi, egyházi, vagy politikai potentátok kell hogy vezessék a Társaságot hanem a szellem em­berei. Azok, akiknek munkája te­heti csak lehetővé, hogy a kul­iura ne levegőben lógó városi ter­mék legyen, hanem kiáradjon a M. Tóth Sándorné nyirbogáti la­kos feljelentést tett a rendőrségen csalás miatt Somogyi Gyula, nyir­bogáti lakos ellen. M. Tóth Sándorné feljelentésében elmondta, hogy Somogyi Gyula a gyermekek és szoptatós anyák ré­szére kiutalt szinszappan helyett több esetben házilag készített egy­szerű barna mosószappant szolgálta­tott kis vásárlóinak a közellátási jegyre. A lefolytatott nyomozás alapján gyárakba, ki a mezőkre, a dol­gozó nép széles tömegei közzé. Lelkesedéssel Írjuk alá. tesszük magunkévá a miniszternek ezeket a kijelentéseit, s mindennapi éle­tünkben küzdeni is fogunk meg­valósításukért. Meg kell azonban mondanunk, nem hisszük, hogy ez mindenütt igy volna. Al­kalmunk volt megfigyelni a mi­niszter beszéde alatt pártjának néhány itteni vezetőjét, s meg kell, hogy állapítsuk: a helyes­lésnek nyomát sem tudtuk náluk felfedezni. Éppen ellenkezőleg: leleplezetlen ellenérzéssel, sőt el­megállapitast nyert, hogy Somogyi Gyula valóban elkövette a bűncse­lekményeket. Kihallgatása során az­zal védekezett, hogy amikor meg­kapta a szappanszállitmányt, a cso­magok össze voltak törve és barna szappant csak a törött fehér szap­panok helyett adott. Állítását azon­ban a kihallgatott vásárlói megcá­folják. Somogyi Gyula ellen visszaélései miatt megindítják az eljárást. lenszenvvel figyelték mindazt, ami a dobogón történt. Ez pedig azt jelenti, hogy ná­lunk Szabolcsban még tisztázatlan a helyzet Ortutay miniszter pártjá­ban. Pedig ezt a helyzetet sürgő­sen tisztázni kell. Nem lehet az, hegy egy egész nép felemeléséért folytatott hősies erőfeszítéseinek gáncsot vethessenek a földesúri uralom visszasóvárgói, a banktőke alázatos kiszolgálói, akik idegen nagytőkék hódításának szives- örömest eladnák a dolgozó ma* gyár nép országát. Kocsis Ferenc — Hirdetmény. Felhívom a Nyíregyháza megyei városnál ha­disegélyben részesülő családokat, hogy esedékes junius havi hadi­segélyüket legkésőbb 1947 évi junius hó 15 napjáig feltétlenül vegyék fel, mert ezen idő után csak a következő havi segély összeggel lesz kifizetve az elma­radt hadisegély. 1947 évi julius hó 1 napjától a hadisegély posta­takarékpénztár utján csekken lesz kikézbesitve, ezért a lakásválto­zásokat legkésőbb minden hó 20 napjáig mindenki feltétlenül je­lentse be. Egyben figyelmeztetek minden hadisegélyben részesülő családot, hogy hozzátartozója hazaérkezését legkésőbb 48 órán belül Nyíregyháza m. város szo­ciálpolitikai ügyosztályánál I. em. 7. szobájában saját érdekében mindenki jelentse be. Fazekat János sk- polgármester. — Felhívás. Felhívom az építő­ipari munkások figyelmét arra, hogy f. hó 12 én, csütörtökön délután 5 órakor tartandó építő­ipari ösíz-tagértekezleten megje­lenni szíveskedjenek. Jeszenszki István építő m. titkár. 2x A Magyar Kommunista Pártbai folyó hó 10 én. kedden délután 6 órakor uj értelmiségi szeminá­rium indul dr. Kocsis Ferenc ve­zetése alatt. Az érdeklődők je- jentkezzenek Rákóczi utca 4 szám alatt, kedden délután 4 órakor. — Felhívás. Felhívom az építő­ipari munkások figyelmét arra, hogy akik a jugoszláviai munka­vállalásra jelentkeztek, a legrö­videbb időn belül jelentkezzenek a feltételek megtudása végett az épitőmunkás titkárságon, Károlyi* lér 7 szám alatt. Jeszenszki István építő m, titkár. 2x — Az ellátatlanok kenyér és lisztszükségletének biztosítása. Értesítem mindazon önellátókat, akik felhívást kaptak a háztartá­sukhoz tartozó önellátó személyek után beszolgáltatandó termény, illetve lisztmennyiségre, hogy a felhívásban megállapított terményt illetve lisztet a felhívás keltétől számított 15 napon belül kell be­szolgáltatni a felhívásban meg­jelölt kereskedőhöz. Felhívom az érdekelteket, hogy az előbbi ha­táridő terhére kivetett termény, iiletve lisztmennyiséget annál is inkább szolgáltassák be, mert a beszolgáltatástól függ a város el­látatlanjainak a julius havi ke­nyérellátása. Fazekas János sk. polgármester. Kifosztották a Yásárosnaményi rendőrség bünjelkamráját Néhány nappal ezelőtt fedezték fel, hogy ismeretlen tettes feltörte és kifosztotta a vásárosnaményi rendőrség bünjelkamráját, ahon­nan minden kézzelfogható értéket Zsebtolvajokat fogott a rendőrség A rendőrségnek néhány nappal eze­lőtt sikerült elfogni két veszedelmes zsebtolvajnőt. Farkas Julianna és és Sebök Józsefné mátészalkai lakó sok személyében, akik már többször voltak büntetve zsebtolvajlásokért. Hülvely Mihályné vásárosnaményi lakostól 100 forintot loptak el pénz tárcával együtt. Belényi Vilma vá­mosatyai leánytól 150 forintot tar talmazó pénztárcáját vitték el, özv. Gergely Mlhálynétó! pedig a zseb kendőjébe kötött 100 forintot lop Iák ki a zsebéből. Farkas Julianna és Sebők József­né tagadták, hogy ők követték vol na el a tolvajlásokat. Ezzel szemben több tanú állította, hogy mindhárom esetben őket látták a sértettek köze­lében két férfi társaságában. Valószí­nű, hogy a két zsebtolvajnő társai Sebők József és Balogh István, Far­kas Julianna vadházastársa maguk­hoz vették a lopott pénzt. Sebők Jó zsefnénál egy pénztárcát megtaláltak. A két tolvajnőt őrizetbe vették, társaikat keresi a rendőrség. női és férfi ruhanemüeket. ágy- nemüt, lábbeliket és egy ötlövetű pisztolyt töltényekkel együtt ellop­tak, többezer forint értékben. Később megállapítást nyert, hogy a rendőrségi bünjelkamrát Melnik Miklós, a rendőrségi konyha 21 éves kuktája fosztotta ki, aki a bűncselekmény elkövetése után megszökött. Kézrekeritésére körö­zést adtak ki Konyhakéssel támad! édesanyjára özv Sinka Jánosné nyirgyulaji lakos feljelentést tett a rendőrsé­gen fia, Sinka József ellen. Feljelentésében elmondta, hogy fia családjával az ő házába köl­tözött, mert nem tudtak lakást kapni. Odaköltözésük óta napi­renden voltak a veszekedések és Sinka József nem egy Ízben sú­lyosan bántalmazta édesanyját és János nevű süketnéma öccsét. Egy alkalommal egy nagy kony­hakést hajított az édesanyja felé. Csak a kés nyele érte az öreg­asszonyt, de olyan szerencsétle­nül, hogy könyökcsontját eltörte és 20 napon túl gyógyuló sérülé­seket szenvedett. HÍREK

Next

/
Thumbnails
Contents