Magyar Nép, 1946. szeptember (3. évfolyam, 155-179. szám)
1946-09-07 / 160. szám
1946. szeptember 7. Szombat. III. évfolyam 160. szám. Hadifogoly üzenetek — Rágalmaz a Csehszlovák Távirati Iroda — Nagy Ferenc tanácskozása az osztrák külügyminiszterrel. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nyíregyháza, Városházaépület Telefon : 33. manage DEMOKRATIKUS NAPILAP Szerkesztőbizottság : Pintér András (Magyar Kommunista Párt) Máchel Sándor (Szociáldemokrata Párt) Bartha László (Nemzeti Parasztpárt) A békekonferencia kimondta az utolsó szót: Marad az 1938-as magfar - román határ A román területi és politikai bizottság csütörtökön délután tárgyalta a magyar —román határkérdést. Keith ausztráliai delegált megállapította, hogy egyfelől bizonyos területszakaszon nyilvánvalóan magyarok laknak, másfelől gazdasági azempontboi Romániának szüksége van a kérdéses területre Kérte a megbízott a nagykatalmak képviselőit, adják elő az inditóokokat, amelyek a második szakasz megalkotását megszabták. Harriman, ez amerikai delegált megállapította, hogy az amerikai kormány már 1945. decemberében módosítást javásolt a magyar—román határkérdésben, hogy ez a határ jobban megfeleljen az etnikai határoknak. így csökkentették volna azoknak a magyaroknak a számát, akik román uralom alatt élnek. Magyarország és Románia között az ellentétek — úgy látszik — túl mélyek és tulmennek a határkérdésen, de mivel szomszédállamokról van szó, kívánatos volna a magyar-román együttműködés. Az ellentéteket a két ország között talán közvetlen tárgyalásokkal lehetne csökkenteni. • „A külügyminiszterek egyike sem volt meggyőződve a magyar követelések megalapozottságáról" Jebb, angol megbízott emlékeztett arra, hogy amikor a külügyminiszterek ebben az ügyben döntést hozjak, egyikük sem volt meggyőződve a magyar követelések megalapozottságáról. Azért határoztak az 1938. január 1-i határ fenntartása mellett Jebb szerint a romániai Száraz idő Gyenge szél, kevés felhő, valószínűleg száraz idő. (MTI) kisebbségi törvénykezés megfosztja a kisebbségi problémákat a kiéleződéstől és a gazdasági jelek is a javaslat megoldása mellett szóítak. Mint mondta. veszeoelmes megzavarni egy ország gazdasági eletet területi amputációval, még akkor 'is, ha azok részben indokoltnak látszanak. A javaslót megoldása nem kielégítő Catroux francia képviselő véleménye szerint a gazdasági érdekek és a néprajzi tényezők állnak — itt harcban egymással. A javaslat megoldása nem kielégítő, de nem szabad Románia gazdasági integritását tönkretenni. Catroux felszólalása után ismét az ausztráliai Keith szólalt fel. Nem foglalt határozottan állást a magyar követelés mellett, de leszögezte, hogy a delegátusok ne írjanak alá olyan megoldást, amelynek helyessége nem egészen világos. Többszázezer magyarról van szó, akiket arra ítélnek, hogy idegen uralom alatt éljenek. Kérte, tegyenek meg minden elővigyázatossági intézkedést, hogy a megfelelő legyen. Javasolta, hogy a bizottság fogadja el a második szakaszt, de fűzze hozzá, a bizottság felszólítja a négy külügyminisztert, hogy a végleges megszövegezés előtt vizsgálják meg, van-e mód arra, hogy u határmódo- sitás formájában olyan megoldást találjanak, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország méltányos feltételek meliett minél na- syobbszámu honfitársat vi s szaszerezzen. Bogomolov, a Szovjetunió megbízottja megjegyezte, hogy a négy nagyhatalom sok gonddal vizsgálta meg a magyar-román kérdést. A magyar es román delegáltak expozéja semilyen formában sem változtat a Szovjetunió álláspontján. Hosszabb vita után szavazásra került a sor. A második szakaszt, amely az 1938-as határ visszaállításáról szól, tíz szava zattal fogadták el eredes szövegében. Ausztrália é_ Délafnka kiküldötiei tartóz kodtak a szavazástól. Keith kérésére, jegyzőkönyvbe vették azt az ausztráiiai fenntartást, hogy a békeszerződés végleges megszövegezése előtt tegyenek kísérletet a kérdés olyan rendezésére, amely minél kevesebb magyart hagyjon idegen uralom alatt. (MTI) A döntés fájdalmasan érinti a magyar közvéleményt A román területi és politikai bizottság döntésével kapcsolatban a magyar békedelegéció részéről azt mondták, hogy a döntés fájdalmasan érinti a magyar közvéleményt. A magyar kormány mindent megkísérelt, hogy a nagyhatalmakat megnyerje álláspontjának és részben ezzel fügött össze a magyar kormány külföldi útja is. A béketárgyaiásokat illetően nem tápláltunk különleges illúziókat, de mégis számítottunk arra. hogy a nagyhatalmak elvi nyilatkozatai és az igazságos békére való törekvés bizonyos méltányos rendezést fog eredményezni ebben a kérdésben. Sajnos, már a tárgyalások első napjaiban meg kellett állapítani, hogy ezek a magasabbrendü szempontok háttérbe szorultak, vagy elsikkadtak. A döntés azt mutatja, hogy még a legutolsó szerény javaslatunknak is útjában állt a külügyminiszterek tanácsának döntése. Az ausztráliai delegátus felszólalása csak azzal az eredménnyel járt, hogy ’ észrevételeit jegyzőkönyvbe foglalták. Maga a konferencia ebben a kérdésben kimondta az utolsó szót. (MTI) Minisztertanács A kormány tagjai Rákosi Mátyás államminiszter elnöklésével tegnap délelőtt megtartották a heti minisztertanácsot. Elfogadta a minisziertanács a kereskedelmi miniszter javaslatára a szövetkezetekről szóló törvényja- “ vaslatot. A minisztertanács ezután folyó ügyeket lárgyalt A „La Liber te ‘ írja A stogyor békeszerződés eltosodbistiitlan a kormány ezt a kérdést népszavazás alá szándékszik bocsátani A „La Liberté“ cimü nagy svájci politikai napilap budapesti tudósítója összefoglalta azokat az okokat, amelyeknél fogva a magyar közvélemény, anélkül, hogy az ország háborús felelősségét tagadná, elfogadhatatlannak tartja a magyar békeszerződés határozatait. Rávilágít a lap munkatársa arra, hogy a magyar felfogás szerint Szlovákia nem kevésbbé bűnös politikát folytatott. Semmi értelme nincs tehát annak, hogy Magyar országot csehszlovák viszonylatban a trianoni állapotokot messze meghaladó kötelezettséggel sújtsák. A tudósitó ismerteti, a romániai magyar kisebbség jogainak biztosítására vonatkozó magyar elgondolást, amelynek alapján ugyanannyi römán kerüljön magyar fennhatóság alá, mint amennyi magyar Romániában marad. Csodálkozást okozott a Lengyelország részéről Magyarországgal szemben támasztott jóvátéteh igény, különös tekintettel arra, hogy a háború alatt Magyarországon 30.000 lengyel menekült élvezte a magyar hatóságok támogatásátA tudósitó szerint a magyar közvélemény a békeszerződést jelenlegi formájában elfogadhatatlannak tartja és a kormány ezt a kérdést népszavazás alá szándékozik bocsátani. (MTI) Ara: 40 fillér.
