Magyar Nép, 1945. augusztus (2. évfolyam, 93-106. szám)
1945-08-25 / 103. szám
2. oldal MACYAK Níf A g^utälei ietUipék és fzobrait helyezték el *z elmúlt 25 ér alatt a lelkekben, az iskolákban, sét az utcákon és tereken is. Az egész világ kö- Ttteli és mi magunk is észintén akarjak, mert őszintén akarnunk kell demokratikus megújhodását népünknek, de előbb, hogy ezt elérhessük, hogy ezt keresztülvike«- tük, — et kell távolítani úgy a lelkekből, aiint az itkolákból, utcákról és terekről a gyűlölet szobrait, az uszítás jeleit, a bosszúra való emlékeztetés jelvényeit. Nyíltan és őszintén vetjtk tel a kérdést: azonosak vagyunk-e a régi renddel, őszii- tén akarjuk-e demokratikus öntudatra ébredésünkp' — mert ha igen, akkor hú- zédozás nélkül ki kell irtanunk mindent, ami a múltra emlékeztet, amely gyászosemlékű lélekmérgezést és uszítást, bose- szuállást jelentett vagy szimbolizált. Ilyenek a régi utcanevek, képek, szobrok, emléktáblák, amelyek nem nemzeti hagyományainkat örökítették meg, haaem kifejezetten uszítást szolgáltak. Nem mi- vészi alkotásokat jelentenek mint köztereinken lévő egyes, igazán szép és örök- értékű alkotások, hanem bosszuérzetre neveltek és ösztökéltek. Ezeket el kell távolitanunk mindennapi nyugalmunk érdekében, ifjúságunk és gyermekeink nevelése érdekében, mert nem akarjuk, hogy torz, deformált lelkiségre tegyenek szert ők is, mint az a generáció, amely áldozatul esett az uszításnak és lélekmérgezésnek s amelynek hatalmas tömegét anyák, szCők és testvérek gyászolják. Nem akarunk gyűlöletet, nem akarunk uszítást, nem akarjuk a bosszút, hanem megértést, együttmikö- dést akarunk az összes népekkel, baráti harmóniát az összes környező államokkal. Jugoszlávia és nagy vezére: Tito marsall éppen úgy mint másik szomszédunk, a demokratikus Romáiia a fenkölt gondolkodású Qroza miniszterelnökkel tanu- jelét adta annak, hogy lehet olyan jószomszédi baráti viszonyt teremteni a Duna- völgyéhen, amelyhez hasonló még nem volt, de amely éppen az egyetlen lehetősége olyan gazdasági, politikai és kulturális összefogásnak és együttfejlődésnek, amely után hiába vágyott eddig Délkelet- Európa sokat szenvedett népe. * Eddig nemcsak hogy rideg elzárkézás és ellenségeskedés jellemezte a helyzetet, hanem a magas vámfalak miatt kibontakozni nőm tűdé gazdasági fejlődés is. Még akkor is el kellene távolítani a gyűlölet jelvényeit, ha azokhoz lelki szákiakkal tapadnánk, — de nem igy van, mert idegen maradt nekünk a szellem éppenúgy, mint annak kifejezője, a gyi- lölet bálváaya. Annál inkább el kell távolítani azokat, hogy ne vessenek árnyékot a köztereken az újjáéledő demokratikus magyar népiélek napsütéses útjáia. Ezek eltávolítása az ifjúság feladata volna, hol marad ez az ifjúság? Tudjuk, hogy miért nem jelentkezik, tudjuk, hogy éppen ezek miatt a gyllölet állította bálványok miatt teng sután a mai demokráciában. Éppen ezek miatt a szobrok és emlékek miatt, amelyhez sajnos lelki szálak is fűinek. De a munkásság, amely megőrizte kritikai szellemét, tudatában van elhivatottságának és alkotéerejének, el fogja távolítani mindenhonnan azokat az alkotásokat, amelyek a múltból ittmaradva a gyűlöletre nevelnek és uszitanak ma is. A szobrok, amelyek még az első világháború után a bosszúérzetet akarták kelteni a magyar népben, — amelyek' az irredentizmust hirdették, szobrok és képek, amelyeket a revizionlzmus érdekében alkottak — mint súlyos öklök emelkednek az ég felé, hogy fenyegessenek nem i mi nevünkben, miértünk, a mi apáinkért és fiainkért, hanem az elszakított földbirtokokért, gyárakért és bányákért, ikiknok tulajdonosai, részvényesei nem tudtak belenyugodni veszteségeikbe. Nem t hazafiak panaszát fejezték ki ezek a izobrok, hanem az imperializmusét. Mert rtlönben először uem hívták, várták volta be 1919-ben az utódállamok hadsere- geit, hanem résztvettek volna az akkori íomzeti összefogásbal, ehelyett azonban ízok kezére játszották az országot. Nem volt tehát joguk a magyar nép Téli almát minden mennyiségben vásárol LEIMSIEDER Bessenyei-tér 6. ss. Telofoi: 121. tevében egy irredenta és revisioaista propagandához sem, mert ez a szájukból és tolláikból hazugság volt. — 25 éven keresztül lélekmérgesés, uszítás és gyé- löletkeltés volt. Ezt meg kell szüntetnink és el kell távolítanunk mindazokat, amelyek itt a gyűlölet kultuszát fenntartották. ÜJ levegő árad a magyar rónákra, a demokratikus Európa levegője és gyllölet helyett Ij szellem, a baráti kézfogás és együttműködés szelleme. Mi új Európát, ij Dunavölgyét és új Magyarországot akarunk a népek testvéri összefogásában! PÁLÉT ERNŐ Rákosi Mátyás ~k«eskeméti bestédéből íü3 HÉT' A földreform nem ért véget — mondotta Rákosi Mátyás, — a svábok kitelepítése után, amit Potsdam- ba* a nagyhatalmak határoztak el, — sor korul naég ogy földosztásra. Azok kopnak tavaszra fáidat, akiknek nőst nem jutott. Gondoskodni fogunk arról, hogy az új gazdák október 1-ig megkapják a telekkönyvi kivonatot is. Biztosította a parasztságot, hogyha másképpen nem, elkobzás ltján hozzájut azokhoz uz eszközökhöz és igaerék- hös, amelyek a földok iszi megmi- veléséhes szükségesek. Szövetkezeti *ép és traktorállomásokat létesítenek azoknak a gépoibil és jószágaiból, akik most az igaerőt és traktort feketepiaci szállításokra hasiuálják fel. A Magyar Kommunista Párt javaslatára — folytatta Rákosi Mátyás — szeptemberben napirendre tűzzük a bányák államosításának kérdését. Majd a spekuláció megfékezéséről beszélt és a munkakötelezettségril, végül a hadifogoly kérdésről emlékezett meg. — A Kommunista Párt ezen a téren sem beszél sokat, hanom annál többet cselekszik. A mi segítségünkkel és közbenjárásunkra már hazatért 50.000 hadifogoly, de oz csak a kezdet. A szövetségesekkel kötött megállapodás értelmében, amelyet Farkas elvtárs belügyi államtitkár irt alá, rövidesen 200.000 fogoly szabódul Ausztriából és Németországból. Pártunk lépéseket tett, hogy u tél beállta olőtt még legalább 150.000 hadifogoly térhessen vissza családjához. Helyreigazító nyilatkozat »Volition a Magyar Nép 1945. augusztus tl-i szituiban Krazzói Lórint a megyei fölibirtakrtndező tanicz gaziazági zzakirtőjének megjelent »Meddig ülnek míg a reakeiét tisztviselők a nyíregyházi Péazügyigaxgatésigont cimü köz- leminyíatk azon állítisa, hogy a nyírsgy hizi Pénzügy igazgató tágat a demokratikus kormányzat rendeletéi aem irieklik. Ellenben rali, hogy a pénzügyigazgatásig úgy mint egyik ügyek eliatízísínil, a szeszgyárak üzemben tártáéinak engedílyezisénil is a Kormányzat rendeletéi szerint járt el. A közleménynek a megvesztegetéssel valé meggijanasítisra vonatkozó része miatt a további eljárás kérdésiben a fenn dili szab ily értelmiben felettes hatisigomtól kértem utasítást. A nyíregyházi pínx- igyigasgotéság resetfje. Újjá kell építeni az Újjáépítési Bizottságot, mert a megalakulása óta semmi hírt nem hallottunk felőle. Kom hallottuk, hogy hetenként összeülne megbeszélni azokat a kétségkívftl fontos problémákat, amelyek az újjáépítés kérdésiben városunkban vannak. Még nem láttuk, hogy a városunkban lévő romokat eltakarították volna, hogy a romok alatt lévő fa- és vasgerendákat felhasználnák és a romok között levő téglákat, vashulladékot stb. összegyűjtötték volna. De arról tudomásnak van, hogy az Újjáépítési Bizottságból csak néhány ember fordít kellé gondot, hogy eleget tegye« vállalt kötelezettségének, aruely- lyel pártja, vagy közülete magbizta. Minden köztiét, párt meghívást kapott az Újjáépítési Bizottságban valö részvételre. Ennek ellenére egy- kétszeri megjelenés után ellanyhult a tempó és az egéns munkát arra a néhány aktív tagjára bízta, akik kezdetben is a legtöbb érdeklődést tanúsították. Visszatükrözi ez a helyzet az egyesek és közületek részéről tapasztalt magatartást. Itt mutat- kezik, hegy kit érdekel valójában az újjáépítés. Egyes közületek és egyes pártok nem mozdultak meg az újjáépítés érdekében. De eemaaieoetre mm kérik voámoa u Újjáépítési Bizottságba delegált tagjuktól, hogy ett mit végeznek, eleget tesznek-e megbízatásuknak. Az Ojjáépítési Bizottságot nem azért állították fel a Demokratikus Front részéről, hogy azután sorsára hagyják, hanem azért, hegy az Ojjáépítési Bizottság élére álljon az újjáépítés feladatainak. A pártek hívják viasza azekat a tagjaikat, akik nem tesznek eleget kötelességüknek, másrészről pedig az Újjáépítési Bizottság rekessze ki azokat a tagokat, akik nem állnak hivatásuk magaslatán. Ha ezen a téren nem történik változás, akkor ezen a helyen közölni fogjuk azoknak a bizottsági tagaknak névsorát, akik nem vesznek részt állandóan az Ojjáépítési bizottság ülésein, tevábbá megbízatást nem vállalnak s a Bizottság részére munkát nem végeznek. Az újjáépítést tehát az Újjáépítési Bizottságban kell kezdeni. Dolgos Péter. — A nyíregyházi villonytolop a szakszervezeti napra valé tokin- tattal, vasárnap délelőtt ff óráiéi szolgáltat áramot. Van-e Nyíregyházán Termelési Bizottság ? önkéngtelenül vetődik fel ez a kérdés bennünk, mert nem hallottunk még semmit a Myíreggkém Termelési Bizottság munkájártl. Ne aegye rossznéven a Termeién Bizottság a tolakodást, mert bizonyáréi szorgos munkában Ulti az idejét, bizonyára hetenként négyszer-itször ülést tart ét aktaerdővel foglalkozik és aalószíntlaf a nyíregyházi határ őszi mezőgazdasági munkatervével aan elfoglalva. Bizonyára a részletekig menő pontos terve aan az őed szántás-vetés munkálataira és aa- lószínílcg meg akarja nbaelni tu eddigi vetésterületet, mert tudatában aan, hogy sok kalászosáéi van szükség. Bizonyosan már gondoskodott a szükséges vetőmag összehordásáról is, hogg azokat at arra rászoruló gazdáknak kiossza. Természetesen épp így gondoskodott a szükséget igaerő megosztásáról is és az igaerő tulajdonosokkal megértette, hogg méltányos módon segítsenek azokon a gazdákon, akik igaerővel nem rendelkeznek. Bizonyára minded már elvégezte a Termelési Bizottság és a polgármester ár már jóváhagyta ezeket a terveket, de a közvélemény még síről neat szerzett tudomást. Jelen aggodalmunknak az tu oka, hogy nem szeretnénk bizonytalanságban maradni ét kérjük,, hogy a fentiekről bennünket tájékoztatni a Termelési Bizottságnak illő volna. DOLGOI PÉTER W Vao a k$oy*rr$l? Véresőnk kenyérrel valé ellátása körül komoly bajek vannak. Több mint egy hét éta már nem Iahet kenyeret kapni. Az asesenyok naponta kereezttl-kasul járják a várost kenyér Etán. Ki a felelős azért, hegy K egy közel ötvenezer lakos* városban megtörténhet. De különben is egészen furcaa intézkedések történtek a kenyér árával is. A budapesti lapok f. hé 22. mámából megállapítható, hogy Badn- dapesten a kenyér ára 510 pengő és további intézkedésig nincs Bt szándékukban ni illetékeseknek emelni. Mi az ’oka annak, hogy Nyíregyházán már néhány hét óta 8 50 pengő a kenyér, itt az álföldön a kenyérgabona hazájában. Nem reakció ez, hogy itt 8’50 pengő a kenyér és Budapesten, ahova szálltáé, fuvarköltség terheli a terményt, ott mégis 5‘60 pengőért tudják adni a könellátás utján a kenyeret. Felhívjak a kösellátásügyi miniszteri biztos figyelmét erre a körülményre, de felhívjuk a közellátás- ügyi minisztert is, hogy legerélyesebb vizsgálatot indítson ebben az ügyben, mert ami városunkban tapasztalható a kenyér és más közellátási problémák körül, az már a botránnyal határes. Magyar Kommunista Fáit nyíregyházi szervezete. „Arccal ■ vasCt Veié!** ÉpftsBk Ali* az crifApill
