Magyar Nép, 1945. augusztus (2. évfolyam, 93-106. szám)

1945-08-25 / 103. szám

1945. atgpetms ti. MAGYAR W£P I. aüel Letartóztattak •gy volt rendőrkapitányt Donsonyi Istvánt, a kemecssi járás veit rendőrkapitányát hivatali visszaélések miatt a rendőrség le- tartéztatta. A mánéoki rendőrkapitányság őrizetbe retts Sólyom Győzőné ottani lakost, aki a nyilas időkbe» mint szervezi élénk tevékenységet lejtett ki. A nyírbátori rendőrkapitányság irizetbe vette Melnár Mihály és Oere Sándor nyírbátori lakosokat. Mindkettő ellen az a vád, hogy a fasiszta idikben népellenes cseleke­deteket követtek el. Demokrácia és kritika Irta: Dr. Eréss Jánasné A dtmokródához annyim hoz­zátartozik a közéleti kritika, mint a mindennapi evethez a kenyér. Ahol a közélet nem bírja ki a bírálatot, ott közelivé válik a vál­ság. Minden kritikátlanság krízist, válságot, csődöt eredményez. (A görög nyelvben a kritikának és a krízisnek közös a szőgyökere, s nem ok nélkül.) De csődöt eredményez az a közéleti kritika it, melyet nem inbírálat, nem egyéni felelősiig előz meg. Az egyéni jelzőn van a hangsúly, mert mint egyik is­mert publicistánk írta: iNinct egyini ét kollektív felelősség, teák egyéni felelősség is kollektív fele­lőtlenség van.» A kritika egyéni felelősség nél- kil igazában nem is kritika, ha­nem csak intrika. A kritika épít, az intrika rombol: erkölcsit, tár­sadalmat, értelmi életet egyaránt. A kritika világosságot hoz a vi­lágra; az intrika azonban ködösít: a kilencedik egyiptomi csapást, a sötétséget jelenti. A kritika értékekre épít. Az intrika míg itt nincsenek értékek s értékelési elvek, hanem csak ér­dekek. Az igazság erkölcse oly érték, melyet minden intrikus ki akar kerülni. Ezért az intrika, ha nem is mindig gonosz, de minden esetben aljas: a társadalmi élet elaljásításának legbeváltabb mód­szere. A fasizmus és általában a reakciós hatalmi politika nem tűri a kritika szellemét, szabad­ságát. Ám nagyon is szabadjára eresztette az intrikát s az intriku- sok hadát. Bámulatosan, mindig az értékes emberekkel volt baj, az értékek körül ködösített. Ezeknek népszerűsége ellen hangolták az utcát. A fasizmus amennyire az intrika elszabadulását jelentette, kritikátlanságot, közéleti felelőt­lenséget, embertelen elnyomást, er­kölcsi aljasságot és szellemi sötét­séget is jelentett. Ezek együttvéve nemcsak válságot, de bukást ered­ményeztek. Az épülő demokráciához nem­csak jogos, de szükséges is az építő kritika. De annál kevésbbé az intrika. Az utőbbi mindenben osak a megbukott fasizmushoz hasonlít, annak gyalázatos emlé­keit idézi vissza. Az intrikusok a nép jogrend alattomos sxabotálői még akkor is, ka magukon kívül mindenkit reakciósnak kiáltanak ki. Az intrikusoknak éppúgy nincs helyük a demokráciában, mint a nyílt és javíthatatlan fasisztáknak. Mert építőmunka helyett esak romboló aknamunkát tudnak végezni. A javíthatatlan fasisztákat ki kell közösíteni a demoktáeiából, az intrikus áldemokraták azon­ban önmagukat közösítik ki a demokrácia egészséges építéséből és tiszta épületéből. A Népbíróság Dr. Szatmári Józsefet kétévi börtöire és állásvesztésre ítélte Félteken reggel tárgyalta a »yír- egyházi Népbiróság dr. Szatmári József pénzttgyi tanáeaos bűnügyét. A vád szerint Dr. Szatmári 1944. októberében a gettózás idején össze­szedett ingóságok értékesítéséből befelyt issztgeket Széplaki Béla nyilas megyevezető rendelkezésére bocsájtetta. Ezzel támogatást nyúj­tott a ayilas hatalom megtartásához. Árkosy István a népiigyéazaég' foglya A nyíregyházi Népügyészség le­tartóztatta, Árkosy István nyírbátori gör. kát. lelkészt, aki ellen az a vád, hegy 1944. év májusában a „Német-Magyar* társaság estélyé» Nyírbátorban beszédet tartett, amely­ben a németekkel való együttműkö­dés fontosságát hangsúlyozta. Népbíróság elé kerül. Grizetße vettéü JBédeezy Sánosnét A nyíregyházi rendőrkapitányság politikai omtálya irizetbe vette Lédeoiy Jánosné nyíregyházi lakost, a Bessenyei-téri „Mareseh* tratik volt bérűjét, aki a város felszaba­dulása előtt elmenekftlt és a Dunán­túlon hazug rémhíreket terjesztett az oroszokról. Az újságban nyilatko­zott ismert főpapok felakasztásáról és „rémségekről* számolt be. A vád másik pontja szerint, mint tratikosni magyar katonáknak nem adott cigarettát, csak a németeket szolgálta ki. Robamminka-naptár Augusztus hé 15-én, szomba­ton : V. rohammunka kerület, 27, hétfő: VI. rohammunka kerület, 28, kedd: VII. rohammunka kerület, 29, szerda : VIII. rohammunka kerü­let, 30. esütirtök : IX. rohammunka kerület, 31, péntek: X. rohammunka kerület. Szeptember 1, szombat : I. rohammunka kerület. Kimaradt rohammunka-jegyek az Újjáépítési Bizottság irodájában, Széchenyi-u. Cementgyár d. e. 9—12-ig, bármely napon átvehetők. Rohammunka igazolványát min­denki hozza magával. Gyülekezés minden esetben d. u. fél 2 órakor a Kossuth-téren. Ásét, lapátot, kapát vagy csákányt lehe­tőleg mindenki hozzon magával. Í6 évnél fiatalabb és 42 évnél idősebb nők, valamint lé évtől fia­talabb és 60 évnél idősebb férfiak a rohammunkákon nem vehetnek részt. A főtárgyaláson a vádlott beis­meri, hogy Széplakinak nagyobb összeget adott át, azonban azzal védekezett, hogy ezt tslsibb parancs­ra tette. A nyíregyházi Népbírózég dr. Szat­mári Jézsefet kétévi börtönre, hiva­talvesztésre és politikai jogainak 10 évre valé fslíüggesstásérs ítélte. Oil llilll— "V aoárnup lobogóznak fel n várost Felhívom u város lakosságát és a Köcületek ügyeimét arra, hogy a f. hó 26-án tartandé szakszervezeti napra, a házaikat nemzetisoinü és piros lobogékkal, valamint a házak ablakait mint a többi ünnepségek alkalmával, szallagezzák, díszítsék fel. FAZEKAS JANOS s. k. polgármester. Mas paítözáfttány. UUúxit 1941. deoemberébea Petriscssvéban a a németek kivágattok egy 18 éves parti- aánláajrt. A lány .Táljának* nevezte ma­git. A partiaánek kizül senki se látta, de tadták, .hogy velük egy fitt harcol egy bátor éa tapasctalt partizánlány, akit Tá- nyáaak hívnak. P. Lidet, a kitűaö orosz író „Táayá* c. kdayvének utolaó fejezetét köaöljük: Levél a freatrél. Zéja KoHmogyomjánsikájc, a Szovjetunió Höie anyjának, L. T. Koszmegyemjánszkájának. Éjszaka van, sötét és véeztjéaló éjsza­ka. Öten vagyunk a Vörös Hadsereg pa­rancsnokai. Ülüak a sárkunyhéban. A harc régen elült. Hajnalban újra keadő- dik. Aludnánk kellene, de nem tuduak alud­ni. Olvaetuk az Öa beszédét, aaielybea hozzánk, a katona-ifjúaághea fordul. Soka semmit nem olvastunk olyan lelkesei, olyan megindaltsággal. A háború útjain láttunk felégetett fal­vakat és városokat, parasztasszonyokat kis gyermekkel a karjaikon, akik essüket vesztették, láttunk meggyalázott és meg- kínsott lányokat, százával láttánk halotta­kat, akasztottakat. Mindent láttunk, amit a véres hitleristák hagytak ott, ahol jár­tak ée szemünkből nem csordult ki a könny. Ma az Ön beszéde kicsalta szemünkből a megkövesedett könayet. Letöröltlk. Le­töröltük és magesküdtünk: „Tányát* soka el nem felejtjük és soha ót a németeknek meg nem bocsátjuk. Tánya szent alakja lenyűgöz, gyújt, harcra hír és karcba ve­zet. Ön pedig, anyánk, aki hősnőt nevelt számunkra, fogadja fiúi köszönetüaket. A veszedelem pillanatában a barcosek azt mondják: „Tánya*. Él Tánya szelleme erőt ad, bátorságot önt beléjük. „Tánya* a kazafiság szimbóluma. ■mlékezünk arra, hogy Libává alatt, a német sűrű sorokban vetette magát lö­vészárkainkra, Egy pere és a nyakunkon van. De elóttiak teljes nagyságában ki- «gyweeedett agy távirdámdáajr:- Bvtácsak! Kifúrt tétováztok*! Bőrei Abban a parebea hthetetleaúl eeiaefc­aek éreztlk magunkat. Kiagrottank a 18- vészárkekból. Mennydörgő hurrá-kiáltás­sal vetették rá augakat a katonák aa el­lenségre. Elesett a távirdáezlány. De as alloaeé- get széttapestak és visszavertük. Maat tadtuk a leány nevét. Most Táayáaak hívjak. Nem, mi Tányát nem felejtjük ok Mi Tányáért bosszút állunk. Tánya kőm bá­láit balt, de szelleme él. Tánya él! Legyen erős I A győzelem a miénk lesz! Üdvözletünket küldjük: Kerjágin, Kartésov, Mitjngev főhadnagyok Barszttmaa hadnagy Oyaszjatnik politikai megbíaett — FELHÍVJUK a nyíregyházi tüszerkiskenskedő szaktársakat, kegy f. hó 25. d. a. 6 órakor tar­tandé ggűlístn saját (rdekíbta a Kossath-a. 30 sz. alatt minél na­gyobb számban megjelenni szíves­kedjenek. VEZETŐSÉG. — Válasz Miller Bél« cikkére. A váresi tisztviselők 58 aláírással •iy cikket küldtek ezerkesztősé- günkbe, melyet szészerint közlünk : „A Magyar Nép legutóbbi azámá- ban Müller Béla cikkiré úr „10.009 pengő«“ e. sikkében azt irta, hegy a köitisztviselék havi átlagos fiié téee 4000 pengő. Ez a megéllapitá« sajnálatos tévedésen alapszik, mivel mi, városi tiaatviselők, legnagyobb részben nem 4000, baaem eeak 1040 pengő kavifizetéebél tengatjük életünket. Tehát kérjük ezt helyes- biteni, hegy a nagyköuönaég tudo­mására jussén.* ~ ■•■181 iyiriF leiiiiuii CSlIlklietiril? Hühner György bt. törsslrmeeter veszprémi lakes 1941. X. 95.—1944. X. hó-ig a nyíregy­házi repllétér híradó kiképző oea- tályánál teljesített katonai szolgálatot. Aki nevezett népellenes eeelekedeté- röl vagy magatartáeárél tud, jelentse ezt be a nyíregyházi rendőrkapi­tányságnál II. emelet 7. ez. alatt. Elekesek., kapitáayeág vezetője. A nyíregyházi járáabíréaágtól. Pk. 709/1945. szám. — Hirdetmény. A nyíregyházi járásbiré­ság közhírré taszi, hogy az állítólag elve­szett, megsemmisült következő okirat: A Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület nyíregyházi bejegyzett cég által „Papp József* névre kiállított 79828. számú 1844. június hó 30-án 8.860.80 pengő betétet tartalmazó betétkönyv megsemmisítése íráat az eljárást Papp József demseserí lakos kérelmére folyamatba tette. Ennél­fogva felhívja az említett okirat birtoko­sát, hogy a jelen hirdetményask a Ma­gyar Közlönyben történt egyszeri beikta­tását kővető naptól számított három hő­nap alatt az okiratét a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező asetben a birőság azt a jelzett határidő letelte ntán a folyamodé újabb kérelmére semmisnek fogja nyíL ránitani. dr KRESKAI^sk., járásbiré — Magőnalkal SMiortoíCTíznliS tőnek közleménye. A szakszervezet közli, hegy a Zriiyi Ilona-utca 8. ss. alatti he­lyiségében (Nyírvidéki Takarékpénztár épülete, udvaron baloldalt) minden hétfő, kedd, csütörtök és péntek délután 5—T óráig hivatalos szolgálatot tart. Kéri tag­jait, hogy minden őket érdeklő kérdésbe» ebben as időban keressék fel a szakazer- vezetet. A magánvállalatok alkalmazottai­val közli, hogy az Országé* Bérmegálla­pító liaottság előtt létrejött kollektív szerződés rendelkezésükre áll. A tagdíjak befizetését a azaksservezet aanyival is inkább kéri, mart különben kénytelen lesz a nemfizetőket a Központnak beje­lenteni. Hivatkozással a f. hó 26-i szak­szervezeti napra, felhívja az összes tago­kat az azon valé részvételre, hegy ezael a mankássaolidaritást dokumentálják. Elnökség Leiyiek üinliyíj» itt l „SZB1SZERVEZEII IIF-h!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents