Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)

1890-03-23 / 12. szám

Második évfolyam.

12-ik szám.

Munkács, 1890. március 23.

KARPATALJA.

a) Előfizetési árak:

<U , i-JBK

® Egész evre . 5 írt. @ Negyedévre 1 frt 25 kr.

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP.

© Fél évre 2 frt 50 kr. Egyes szám ára 10 kr

1

E lap megjelen minden vasárnap.

saaasaaegs

N Allíne 4- la M

___. _i r. a • a __ á _ . _ i9I

Ki

adóhivatal:

FARKAS KÁLMÁN könyvnyomdája Munkácson, hová az előfizetések-, hirdetmények és a lap szétküldésére vonatkozó felszólamlások intézendők. Nyilttér petit sora 35 kr.

Szerkesztési iroda:

Munkácson, Vár-utcza 564. szám alatt, hová a lap szellemi, részét illető minden közlemény intézendő. Bérmentet’en levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem adatnak.

Hirdetési árszabály:

Hivatalos hirdetési díjak egyszeri közlésért: -50 szóig); 80 kr., 100 szóig 1 frt 30 kr., 200 szóig 2 frt 20 kr.,<J azonfelül minden szó 1 kr. — Üzleti és többszöri! megjelenő hirdetések jutányos áron közöltetnek.

ggggQIQISá^

Változandóság.

A világkereke is néha meg-meg bomlik rendes menésében, törik is, szakad is. Ha kizökken természetes vágányából, keresi a lehetőséget a visz- szatérésre. Az emberi müvek felett, mint maga az ember felett is az enyészet romboló szele süvölt sokszor végig. A változandóság törvénye nem kíméli meg a magasban levőket sem. Az általános emberi előtt a részletességek bármily nagyoknak látszottak is, elmosódnak, vagy eltörpülnek s csak annyi marad meg belőle, ameny- nyi amannak céljaira szolgált. — Az eszmék hatalma felibe kerül a leerö

erősebb. embereknek is s félre kényszeríti őket utjából.

Mintha a tavasz olvasztó szele csapott volna be az eszmék világába is, Európa országainak kormányzatában nagy változásokat idézett elő.

A hatalmas francia kormányt rázta meg elsőben, mely múlt évben a fényes kiállítással mutatta meg a világnak, hogy a francia nép számot le#« a népek nagy sokaságában eszé- ||gL és kezével egyaránt, mely a Bou- Iangerizmus veszedelmével szembe mert állani s a köztársaságot megtisztította a trónkeresők fondorlataitól.

Azután a magyar kormányt érintette a változandóság szele, melynek hatása folytán kivált a kormánytagjai közül' a kormány elnök és a volt belügyminiszter; két munkás tagja a kabinetnek. Eddigelé csak személyváltozás történt, tehát nem tudjuk, minő módosulást fog ez szülni állam- háztartásunkban. Párt alakulásokról nem lévén szó, az oppozició kijelentette, hogy folytatni fogja ellenőrzői jogát s a közjogi ostromot, mely az országnak függetlenségét irta zászlójára. A kiegyezési alapon álló ellenpárt csak személyes oppozició, melynek a függetlenségi párt mellett tu- lajdonképen semmi alapja sincs a mi körülményeink közt s lígy látszik az eddigi jelekből, hogy beolvad a kormány pártba elvileg, habár tényleg mint párt szerepelni fog is. — A munka most már folyni fog ismét tovább, elkezdődvén ott, a hol meg- szakasztatott.

Az idő vasfoga megrongálta a vasnak tartott nagy kancellárt, Bis- markot is, ki megalkotta a nagy német birodalmat, megalázta a fényes francia trónt Napoleon legyőzésével, elfogatásával, ki a kőnigtatzi vérfürdőt készítette az osztrák hadseregnek, melyben bőven ömlött a magyarvér is, ki a győzelmes oroszhadsereget megtudta állítani épen akkor, midőn kitűzött célja felé közeledett s a Bosz- porust nem engedte hatalmába jutni a fehér cárnak, ki földrészünk történelmét két évtizeden át valósággal csinálta^ kit ez idő alatt bátran állíthatunk a leghatalmasabb európai ál- lamférfiunak s im a socialis olaj cseppek meghátrálásra kényszeritik, kiveszik kezéből a világfolyásának irányítását;-mert az 'ember véges lény, eszméi sem tölthetik be folytonosan a világot, ha elzárkózik a nagy sokasága kívánsága és szükségei elől.

Bismark a történelem nagy kapcsolatában egy szükséges láncszem, melyet az élet folyton folyva fliz tovább, de ha egyszerre e láncszembe más csatlakozik, működési köre a világ

I további folyamatára megszűnik irá- j nyitó hatást gyakorolni. Az apró da-1 j rabocskákra tépett német államok egye- j sitésére földrészünknek nagy szüksége I volt. az éjszaki hatalmas nagy biro- j dalom mellett kellett támadni egy más | hatalomnak is, mely amannak térjesz- j kedési vágyát mások rovására ne en-1 gedje meg.

A francia állam megalázásával, megsarcolásával, a rajnai természetes határ megbontásával a visszatorlás eszméjét, vágyát oltotta a szivekbe s e miatt különösen óriási terheket rakott a nép vállaira, mert mindenütt fegyverbe kényszeritette a népeket.

Védvámos politikájával megzavarta különösen a földmivelő országok rendes fejlődését, melylyel úgy saját országában, mint másutt, kiválólag .a szegényebb néposztályt sújtotta. Nálunk eredményezte a tömeges kivándorlást, Németországban a socializmus teijedését, melynek áramlata elől most kénytelen kitérni.

A mai gyorssajtó mellett az eszméket elfojtani nem lehet, sőt. csak hosszabb időre megakadályozni is nehéz. Ki az idők szellemébe be tud hatolni, az emberiség óhaját megérti, azt vezetni tudja és akarja, az lesz a helyzet ura. Az eszméket is békóba lehet verni rövidebb, vagy hosszabb ideig is, de megsemmisíteni nem. — A megélhetésért küzd első sorban minden élő lény, ennek ösztöne hajtja kényszerítő erővel az embereket is, s ha a vezetésre hivatottak ennek útját nem egyengetik, de bármi célból megnehezítik, romboló erővel igyekeznek az akadályt elhárítani. — Az idő vasfoga a vasembert is megemészti.

Városi ügyek.

1. Közöltük volt a tanács határozatát, melyet a zsidótemető kibővitésére hozott. Nem mellőzhetjük azonban most azon megjegyzésünket, hogy az engedély elhamarkodottságát ne jelezzük. Vannak dolgok, melyek igen lassan haladnak előre, vagy ösz- szebonyolittatnak más kérdésekkel s nehéz kibontakozni bel őlök. Máskor meg elibe vágunk oly dolgoknak, melyek aztán, e miatt szenvednek halasztást, vagy épen elmaradást. E temető bővitési kérdést mindenesetre előbb az egészségügyi bizottságnak kellett-volna kiadni már csak azon összefüggésnél fogva is, minthogy a bizottság meg van bízva, hogy alkalmas közös temető helyiséget jelöljön ki a város számára. Elhamarkodott volt az engedély kiadása továbbá azon okból, mert a honvédlaktanya épitése épen azon grófi táblára szándékoz- tatik vitetni, melyből most a temető na- gyobbitása szándékol tátik. Vájjon ez a kérdés nem fogja-é akadályozni valamiben a laktanya épitést, nem fogja-é a kijelölt bizottság e miatt megint akadályozni az oda való elhelyezést, szóval annak engedélyezését a nagyobb kérdés eldöntéséig nem kellett volna kiadni s miután kiadatott, meg kellene akadályozni legalább rövid időre. Hiszen a zsidó hitközséget épen úgy érdekli a laktanya elhelyezése, mint a többi városi lakost | igy ők bizonyára lesznek annyi előzékenységgel, hogy, ha. ezeú terv velők közöltetni fogf^eVes~iÖeíg^váralídzni' fognák a saját kisebb ügyökkel.

2. Régen hallgat a városi őrtorony kérdése. Mig nem volt, illetőleg akadály állott útjában, lázas izgatottsággal küzdöttek érte . sokan s most, mikor már semmi sem áll útjában, elhallgatott róla mindenki, mintha e kérdés sohasem létezett volna s mintha többé nem is lenne rá szüksége a városnak. Széretnők tudni, hogy hol és miért rekedt meg az egész dolog.

3. Hasonlóképen sokat beszéltünk a görög kath. parochia mellett tervbe vett utcaszálesbitésről is s mikor már a dolog rendben van, csak a munkát kellene végrehajtani, akkor nincs aki mozogjon. Ám most

TÁRCA

Tudományos kaland.

Egy farsangi mulatságból távozva, kisérő jó barátomhoz azt a kérdést intéztem, hogy mikor szándékozik megnősülni, hisz már épen ideje volna,1 mert harmincadik életévét járja.

— Kész vagyok akár ma is! —1 volt válasza.

— Tehát akkor mire vársz? — kérdém.

— Mire várok ? . . . Leányt keresek, aki meg tudna hódítani, hogy nőül vegyem.

—: S e sok szép és gazdag leány közül nem tudsz választani? —- kérdém újólag.

— Barátom, — mondá — sokkal szerényebb vagyok, semhogy olyan sokat kívánnék ; mint mondod: szépek és gazdagok ! Én kevesebbel is megelégszem. Sőt ha őszintén kell beszélnem, megmondom, bogy a legszegényebb leányt is nőül venném, ha megtudna hódítani.

— Különös vagy, szóltam közbe —

hisz voltak már kedveseid s azok. között is tudok nagyon szépet. Annak sem hódoltál meg? ,

— Nem. Az a szeretet, milyennel én viselkedtem. iránta j nem a valódi, nem az igazi szeretet érzete volt.

— Nem ? — Hót akkor tulajdonképen mi a szerelem ?

— Mi a szerelem ? Bolondság! ! . Egy röpke szó, melyet olyan sokan szeretnek ajkukon hangoztatni, melyet mindenki olyan könnyedén enged ajakéról ellebbeni s_legtöbb esetben anélkül, hogy tudnák, mi az. Pedig ha létezik egy-egy érzelem1, mit igáién szerelemnek lehet nevezni, azt kimondani-bizonyára lehétetlenség. Egy titkos, nyomasztó érzet ez, mely leköti két rokoniélek szivét, hogy azután mindkettőt az égre eipelje. Egy. lánc, mely sziveket köt Össze örökre, elválhatatlanul, melyet nem képes elszakítani a rideg-halál, mert akika földön szerették egymást, azok lelke egyesül a mennyben is. Az a kis parány, honnan a vér kiindul az erekbe és pirt kerget az érező arcba, sokas'em mondja fel a szolgálatot. Kis gépezet ez, melyet a lélek hajt és halhatatlan. Ez a lélek az ember szemében lakik, keresi a rokonlelket, melylyel egyesül örökre, elválhatatlanul.

Most már nem tudtam megállni, hogy meg ne kérdezzem :

,— Hát ahogy Irma iránt viselkedtél, az nem volt igazi szerelem ? Hisz nem tudtál meglenni egy napig sem, hogy ne beszéltél volna vele, , .

— Igaz, barátom, — szólt gyengéden, — hogy Irma különösen jól értette a hódítást. Lehet, hogy tanult mestersége volt ez neki, de még sem tudott igazi, .szerelmet ébreszteni bennem. Akárhogy igyekezett, mégis csak azt a megszokott, a pa- tentirozott, után hamisított érzetet táplálta bennem. Kissé kedves volt és egy kissé szellemes, de nem volt szép.

; Kari ! szóltam hozzá hirtelen. Akkor a te szemeid be voltak kötve, ha Irinát sem láttad . szépnek, hisz az egész fővárosban hírhedt szépség és nem is láttam még olyan szép leányt, mint ő.

Hl Lehpt, hogy igazságod van, — mondá Károly — és az is igaz, hogy én sem láttam nálánál szebb leányt, de azért még sem elég szép arra, hogy én nősülésre csak gondolhatnék is.

— Hogy-hogv? . . Tán még szebbet kívánsz ?

— Amint mondám, az én leendő nőmnek szépnek, kell lenni. Szegény lehet, nőül veszem minden krajcár nélkül, csak szép, szellemes és kedves legyen.

— De hisz’ ez mind egyesülve van Irmában.

.-^t Néked talán igen, de nékem nem. Csak annyival óhajtok szebbet, hogy Irma csúffá váljék mellette, csak annyival szellemesebbet, hogy | Irma árnyékába sé férhessen néki s csak annyival kedvesebbet, mintha összehasonlítjuk Reaumur hévmérö- jének 60° maximumát 0 felett a 0 alatti 50° minimummal. >

— Tehát milyen legyen az a leány ?

— kérdém.

— A milyennek elmondottam.

— Ebből ugyan még nem sokat értettem. Mond el bővebben.

— Megteszem a kedvedért szívesen

— mondá Károly barátom és végig simitá pörge bajuszát.

Először is barátom, — kezdé beszedet — ne mond, hogy nem vagyok sze rény, hát lehet akár szőke, akár barna.

• — Nékem a barna jobban tetszik! — szóltam közbe.

— Jó. hát maradjunk a . barna, mellett, habár a szőke is lehet’oly szép, mint a barna, sőt mi több, azok még több va- rázserővel bimak,.mert szemeikben,: a kék szemekben folyton mosolygó tűz ég, ami bóditólag hat az emberre.

— Az tényt — mondám , és meglassítottuk lépteinket, hogy beszédét , megértsem.

— Figyelj tehát 1 — szólt és elkezdett beszélni.

— Az én leendő nőm, —1 mondjuk, hogy barnának kell lennie,- azaz, hogy ez az alapszín, de arcbőrén csak nagyon homályosan szabad a barna szinnék szerepelni. Termeire nézve lehet vagy 1615 milimé-. tér magas.

— De jól kiszámítottad! — szóltam közbe.

— Tehát ennyi a vázlat. Most pedig elkezdem részletesen megismertetni veled, még pedig alulról t. i. a lábától kezdve felfelé.

Piciny, könnyű lábai mindig egyforma nagyokat lépjenek, cipőinek sarkát soha el ne ferdítse, iábait a Sokánál ne dörzsölje össze menésközben és lábcsucsa, illetve a lábujjaknál kissé kifelé nyiló legyen. Térdei egyenesek, hajlékonyak legyenek, ne* hogy menésközben testét erre-arra himbálja.

Derekának feszült, karcsúnak, de még is, még miederben is hajlékonynak kell lennie. Szép magas vállaihoz egyenes hátnak és szép domború mellének kell lennie. Kövér karjai arányosan vékonyodjanak a kézfejig s piciny, habosnak látszó hófehér kezein az apró ujjak végén szép. rózsaszínű körmei legyenek.

Nyaka se. rövid, se hosszú ne legyen, hanem épen .testéhez arányított legszebb nyúlású és vastagságú, hogy csábos eperajkát még szebbé tegye, mely arcának rózsás pírjával és koromfekete szemeivel folyton mosolyogni lesz hivatva. Piciny szájának nem vastag szélei közül beszéd közben feltűnő szépen kell kilátszani apró gyöngysor fogadnak. Szabályos orra domborenyészeté- nél, szemei fölött szép félhold alakuan nyúljon kétfelé sűrű fekete szemöldöke. Szempillái meglehetős hosszúak és gyakran pislogok legyenek, hogy bűvös tekinteteit még édesebbé tehesse. A középnagyságnál csékélylyel kisebb fülei fejéhez közel simuljanak és csak egy tized részben legyen észrevehető rajtok | rózsaszín, hogy inkább