Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-02-23 / 8. szám
Munkács, 1890. február 23,Második évfolyam. 8-ik Szám. KARPATALJA. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési árak: Negyedévi-« 1 frt 25 ki\ Egyes szám ára 10 kr. Egész évre . 6 frt. Fél évre 2 frt 50 kr. E lap megjelen minden vasárnap. Kiadóhivatal: FARKAS KÁLMÁN könyvnyomdája Munkácson, hová az előfizetések-, hirdetmények és a lap szétküldésére vonatkozó felszólamlások intézendők. Nyilttér petit sora 35 kr. Szerkesztési Iroda: Munkácson, Váv-utcza 564. szám alatt, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem adatnak. ©s©?£s©©©4©§ ____ W Hi rdetési árszabály: Hivatalos hirdetési díjak egyszeri közlésért: 50 szóig| 80 kr., 100 szóig 1 frt 30 kr., 200 szóig 2 frt 20 kr. azonfelül minden szó 1 kr. — Üzleti -.és többszöri megjelenő hirdetések jutányos áron közöltetnek. Gróf Ándrássy Gyula. + Nagy idők nagy emberekét szülnek. Haladni, élni akaró nemzet fája sokszor túlságosan megtermékenyül, míg máskor sokáig meddő állapotban teng, leng az idők viharai között. Hosz- szu, sivár életet élt át Magyarország, mondhatjuk, századokon keresztül. A mohácsi vész óta alig csillant fel itt- ott egy kis fény, mely szívdobogását erősebben jelezte völna. A kettős államiság: oly közös érdekeket teremtett a nemzet számára, mely őt a mostoha gyermek sorsára juttatta és erejét, akaratát amannak számára foglalta be. I - A jelen század méhe kiilünösen megtermékenyült, a mit a lezajlott idők elmulasztottak tenni, mind azt rohamosan igyekezett helyre hozni. A nemzeti élet minden terén óriási erővel lüktetett a vér/ A szellemi erők meghódították a tért és rohamosan vitték előre a megfeneklett nemzeti ügyeket céljaik felé. A nagy férfiak közt szerepelt An- drássy Gyula gróf, ki hosszú és fájdalmas betegsége után Yoloscában, az adriai tenger mellett, hová üdülést ment keresni, f. hó 18-án reggeli 3 órakor megszűnt élni. Á magyar országgyűlés egyik fényes alakja a kiegyezési korszakban. Magyarországnak előbb miniszterelnöke, később az osztrák és magyar monar- khiának külügyminisztere bevégezte földi pályáját. A fényes állású grófot, a hatalmas, gazdag embert sem kímélte meg a sors keze. Hidegen fekszik gyászkoporsójában, melyet nemcsak nemzete, de Európa népeinek nasy része áll körül. Neve nemzeti történetünknek egy darabjával szoros összefüggésben fog állam örökre, sőt kontinensünk népei sem törölhetik ki saját történelmükből. E század nagy alakjai közül senkinek sem kedvezett annyira a sors egyik sem; emelkedhetett a világ színpadán oly* magasra, mint Ándrássy. Ha voltak ,.e nemzet fiai közül nagyok, akik az {udvar bűvös körébe kerültek, azok a?/udvar kövében elvesztették nemzeti zománcaikat, megfeledkeztek hazájok- róly hazafiságukról, világfiak lettek, inig ő ellenkezőleg-' azokkal meghódította az udvart is a nemzetnék s tetőtől talpig magyar maradt utolsó leheletéig. A 48-as honvéd őrnagy, kit a zsarnok kórszak emberei 1851-ben halálra Ítéltek s kinek nevét a bitóra függesztették ki, a ki végig küzdötte a bujdosási korszakot, az lett az uralkodó legmeghittebb embere, a trón legerősebb támasza, a nemzet és fejedelme közt a legbiztosabb közbenjáró. Most halála után megmozdult az egész európai sajtó. A koporsó felett megnyilatkoznak a szivek, kitárulnak az érzelmek s csak most mutatják igazán a nagy embert és a nagy veszteséget, melvet az ő halálával hordoz- fiunk kell. A részvét nyilatkozatai, a megdöbbentő fájdalom nyilai adnak mindenütt hangot az ajkakra. Elhallgattak itt bent a hazában a pártok hangjai, melyek az élő emberrel sokszor kemény csatát vívtak a vélemények harcában; lezárultak az ajkak kint, túl a haza határán, hol külügyi- minisztersége idejében erejét oly mértékben érvényesítette, milyenben magyar államférfi ez ideig még soha. Mindenütt és mindenfelé a nagy alkotó szellem foglalkoztatja az elméket s európai nagyságát hirdeti az összes sajtó. A nemzet együtt érez királyával a koporsó mellett, úgy egyik, mint másik veszteségét mérlegeli s a közös érzés mutatja az elköltözött nagyságát, s az ő ravatala még közelebb hozza egymáshoz az uralkodót és a nemzetet. % * * Gróf Ándrássy Gyula született 1823-ban Oláhpatakán, Gömörmegyé- ben s ott nevekedett darab ideig. Nevelője Peregrini volt. Már ifjú korában sokat utazott, talán annyit, mint rajta kívül azon időben egyetlen mágnás sem. Zemplénmégye 1847-ben a még csak 23 éves ifjút követévé választotta a pozsonyi diétára, hol mindjárt a szabadelvű párthoz csatlakozott. Az első magyar minisztérium megalakulása után Zémplénmegye főispánjává neveztetett ki. Itt találta a szabadságharc kitörése. Ebben a minőségben szervezte a zempléni felkelést, melyet azután személyesen vezetett a császári seregek ellen Schvehát alá. A magyar országgyűlésnek Win- dischgrütz hadai elől Debrecenbe való menekülésekor Ándrássy is vele ment s innen küldte őt Kossuth Konstantiná- polyba mint követet. S hogy Abdul Medsid török szultán később a magvar menekülteket oltalmába fogadta és védelmezte, abban Andrássynak nem kis része lehetett-, melyet a győztes hatalom nem is felejtett el neki, mert 1851-ben halálra ítélték s képét in effigie az akasztófára fel is húzták. Ándrássy mint menekült Konstantinápolyból Franciaországba ment, hol III. Napoleon udvarába is bejáratos volt, a kivel még spanyolországi urában megismerkedett. A száműzetés kenyerét nyolc évig ette. Ez idő alatt ismerkedett meg malomvizi Kendeffy Katinka grófnővel s vele Párisban egybe kelt. Anyja közbenjárására amnesztiát nyervén, haza jött, de a közélettől teljesen távol tartotta magát s a felajánlott főispáni állást sem fogadta el. Az 18 61-iki országgyűlésen mint Zemplénmegye egyik kerületének képviselője szerepelt s a határozati és felirati vitában jelentékeny részt vett s ez utóbbi irányban tartott hatalmas szónoklataival a közfigyelmet már akkor erősen magára vonta. Majd az 1865-re összehívott országgyűlésen vezérlő alakja teljesen kidomborodott s Deák Ferenc után a kiegyezési pártnak ő volt leghatalmasabb vezetője. Ekkor a képviselőház másodelnökévé választatott meg s mint a kiegyezést előkészítő 6 7-és bizottság elnöke több kérdésben még Deákkal’ szemben is keresztül vitte a maga eszméit. * * * Mint miniszterelnök megtartotta magának a honvédelmi tárcát is, s azzal kezdte szereplését, hogy visszaállította a honvédségi intézményt, megalkotta az áj magyar honvédséget, sőt a nemzet által felajánlott koronázási ajándékot is a király által az 1848-—9-iki honvédek özvegyeinek és árváinak ajánltatta vissza. A miniszterelnöki székről 1871. nov. 14-én ö felsége Andrássyt a külügyek és egyúttal az Uralkodóház miniszterévé nevezte ki, s ez volt az első eset, hogy inagyar ember a Habsburg, ház uralkodása alatt ilyen állást foglalt el a korona tanácsában. Ezen fényes állása Európának talán legválságosabb idejére esett. A szerb-török háború, majd az orosz-török háború állam férfiúi képességét valóságos szirtek közé juttatták, melyekből szerércsés kézzel tudta kivezetni az állam hajóját s kivívta Európa legnagyobb államférfiainak tiszteletét. Az orosz-török, háború záradékát tevő san-stefanói béke túlságos követeléseit a berlini kongreszus összehozatala által sikerült neki leszállittatni és végül 1879 október 7-én kitartó, nehéz munka után megköttetett az osztrák-magyar-német szövetség, mely mint eddig látjuk a béke vára lett. Ezek után a nyilvános térről visszavonult, de nem szűnt meg a nemzeti ügy menetét figyelemmel kisérni s ha kellett szavát felemelni. * * * A király megbízásából Pápai osztályfőnök az özvegyhez következő táviratot intézte „Gróf Ándrássy -Katalin ő Nagy- méltóságának Voloscán. Szomorú kötelességet teljesítek, midőn exczellén- cziádat ezennel előzetesen tUdósitöm, hogy ő felsége mélyen . . meghatva a vett gyászhir által és fájdalommal érezve a pótolhatatlan veszteséget, egy exczellencziádhoz intézett, és egyúttal Voloscára küldött levélben fejézé ki legbensőbb részvétét nagyméltóságodnak és egész családjának nagy bánatukban, melyben csak az isten akara- tában való keresztényi megnyugvás nyújthat némi vigaszt. Pápay István“; * * Később külön udvari futárral következő levelet nyujtátta át: „Kedves <grófné ! Mélyen megil- letődve intézem önhöz e sorokat, hogy felejthetlén férjének elhunyta ' fölött legbensőbb részvétemet kifejezzem. Érzem egész nagyságát a gyászos veszteségnek, mély bennünket ért, mert a boldogűltban, kiben ön szeretett férjét, a haza pedig legnagyobb és legjobb fiainak egyikét siratja, én is mély bánattal gyászolom kedvelt hívemet, ki lovagias jellemmel párosult fenkölt' szellemével évek során át legjobb tanácsadóim egyike' volt S kinek valódi hazafias (és államférfiul nagy érdemei az egész monarchiában maradandó- elismerésre- számíthatnak. Enyhítse a Mindenható önnek és családjának méltó fájdalmát, melyben, a dicsőültnek emlékét hálás érzelemmel megőrizve, őszintén osztozom. Budapesten, 1890. február 18-án. Ferencz József, s. k.“ * * * A koszorúk között, melyek gróf Ándrássy Gyula ravatalára tétettek, első volt a királyné koszorúja. Tegnap ugyanis Férenczy Ida, a királyasszony felolvasónője, felséges asszonya megbízásából Bécsbe táviratozott, hogy Hoibrenk virágkereskedő, kinél a királyasszony virágajándékait évek óta megrendelni szokta, fehér virágokból- hatalmas koszorút készítsen, a melyet még tegnap este Push kamarai futár személyesen vitt le Voloscába. A. koszorú fehér kaméliából, fehér rózsából, gyöngyvirágból, jácintból és Harcisból áll. A szintén fehér atlasz szalagon arany hetükkel csak a király-• asszony neve „Erzsébet“ áll. A királyné óhajtására a virágfüzér felé egy finom fekete crépe-fátyolt csavartak, ép úgy, ;, mint a boldogult trónörökös koporsó- , jára elhelyezett koszorúra. * A család a következő gyászlapon jelenti a nagy fájdalmat, mely gróf Ándrássy Gyula elhunytával érte: Oz- vegy gróf Ándrássy Gyuláné szül. Kendeffy Katalin grófnő úgy saját, mint gyermekéi: gróf Ándrássy Tivadar, gróf Ándrássy Gyula és Ándrássy Ilona grófnő férj. gróf Batthyány La- josné, továbbá menye; gróf Ándrássy Tivadarné szül. Zichy Ella grófilő és veje: Batthyánv Lajos gróf, végre unokái:' Ándrássy Ilona, Borbála, Bathyá- ny Ella grófnők és Batthyány Gyula gróf nevében mélyen szomorodott. szív- t Vei jelenti forrón szeretett és felejthetetlen félj ének, n agyméltóságu csikszent királyi és krasznahorkai gróf Ándrássy Gyula urnák valóságos belső titkos: tanácsosnak, cs. - és kir, lovassági tábornoknak, az aranygyapjasrend- lovagjának, a szent István-rend nagykeresztesének, spanyol graüdnak, a porosz., fekete sasrend, az orosz szent András-rend és több császári/orosz rendek, az olasz Annuncziata-rend, a bajor Hübertus- rend, a szász ruta-korona-rend, a wür- tenbörgi koronarend, a ff anczia. becsületrend, a belga Lipót-rend, a görög Megváltó- rend, a portugál torony és kardrend, a brilliánsokkal díszített török Osmanie-rend, a badeni ,,hűség“ rend, a németföldi oroszlánrend nagy; keresztesének, a souverain Johannita- rend baillijának és nagykeresztesének, a svéd Szerafin-rend lovagjának, a si- ami koronarend és a perzsa sah bril- liánSökba foglalt arczképe tulaj dono- nosának stb., a inagyar országgyűlés főrendiháza örökös és a magyartudo- mányós akadémia igazgató és tiszteleti tagjának, folyó hó 18-án reggeli félhárom órakor, életének 67-ik évében Yoloscában történt gyászos elhunyták A drága halott maradványai folyó hó 21-én -délután 3 órakor. Budapesten, az akadémia palotájában,, fognak a róm. kát. hitvallás, szertartása szerint
