Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-10-05 / 40. szám
II-dik évfolyam. 1890. október- 5. lóból, de jól készített épületbe került az intézet, az igazgatónő paticsos házba, innen kirekesztve, hogy a decadence teljes legyen, a mostani helyére igazgatónő nélkül, — már lejebb nem mehet, be kell adni a kulcsot. Hol van hát a ház, mely megmentse az intézetet ? Ez a Janiczki- féle városi ház. A bérlőkkel kiegyezvén, a jövő évben át idomítható, berendezhető és állandó, olcsó, célszerű, illő és egészséges helyiséget adna intézetnek, igazgatónénak; azonfelül a pince boltok jövedelmét is megtartaná a város. Felényibe se kerülne annak, mi egy 24 ezeres új ház jövedelme és nem sokkal többe, mint amennyi amostani kiadás az igazgatónő lakását is beleszámítva, és ha ezen ház vételára utáni 8 százalékot vesszük számításba, valóban olcsó és jó helyiségre tennénk szert, a mi pedig a legfőbb : megmentenők az intézetet. Munkács, 1890. szept. 2G-án. Cserszky Antal. Hivatalos közlemények. 2489/890. Ertesittetik a közönség, hogy a cs. és kir. 65. sz. gyalogezred hadkiegészitési kerületi parancsnoksága részéről az ellenőrzési szemle folyó évi október hó 10- és 11-én az uj-fürdőben, a m. kir. 11. honvéd kiegészítő parancsnokság részéről pedig f. évi október hó 14-én a honvéd hadkiegészítő irodában (a régi „szarvas“ épületben) fog megtartatni. Az utó szemlék nov. 14-én kezdődnek. Munkács, 1890. szept. 26. Hubert Lajos, rkapitány. 2696. E. B. szám. A folyó évi szept. hó 19-én Mészáros Imre munkácsi lakos egy kitöltetlen váltót a város területén elvesztett. Felhivatik a megtaláló, hogy jutalom mellett a munkácsi rendőr-kapitányi hivatalnál átadja. Munkács, 1890. szept. 27. Hubert Lajos, rkapitány. Heti krónika Soha ki nem fogyunk már a katonai hősködésekből védtelen emberek ellen. Mintha a katona más anyagból volna gyúrva, mintha nem is anyától született volna, oly annyira elkülönített osztályba tartozóknak képzelik magokat, ha nem mindnyájan is, de legnagyobb részben. Egerben ismét oly vag- dalkozás történt, .mely felháborítja minden hazafinak vérét. Onkénytelenül azt kérdezi az ember magától, hát nem lesz már annak soha vége, hogy a polgári osztály a kenyérkereső, az államalkotó és fentartó erő legalább egyenlő sorsban részesüljön az államőreivel | Hiszen korcsmái verekedések voltak és lesznek még ezután is, de az a csudák csudája közé tartozik, hogy Magyar- országon azért kelljen még béke idején is félni, mert magyar liazafiságáért elverik rajta a port ugyanazok, kiket e nép véres verítékével táplál. Ha beheged itt-ott egy- egy mély seb, csakhamar másat igyekeznek ütni, mely újra, meg újra felrázza az egész nemzetet jóakarata feledékeny álmából. Egerben Horváth Béla városi alkapi- tányt szept. 26-án éjjel a vendéglőben hat közös katonatiszt összevagdalta. Fején, hátán, vállán oly súlyos sebeket ejtettek, hogy az orvosok véleménye szerint nincs remény megmaradá.sához. Szept. 27-én Eger város képviselőtestülete rendkivüli gyűlést tartott ez ügyben, melyet Grónay Sándor polgármester következő szavakkal nyitott mog: „Tragikus eset zavarta fel városunk nyugalmát. Egyik választott derék tisztviselőnket, a kit mindnyájan tiszteltünk és szerettünk, a ki a hü kötelesség teljesítésének egyik megtestesült mintaképe volt, — katonatisztek halálra vagdalták ... A rendőrségnek a tanácshoz intézett jelentése elmondja, hogy csütörtökön éjjel 11 órakor a 60. gyalogezred tisztjei közül br. Dejvini- Nugent Jenő, Fischer Gyula, Blaha Vilmos, Berghammer János, és Pototsnik Károly hadnagyok, ée Dalla-Riva Jenő főhadnagy I megtámadták Horváth Béla városi alkapi- tányt, azután kilökték a kávéházból. Horváth az utcáról visszatért a kávéházba, hogy felelősségre vonja megtámadott s ekkor a nevezett tisztek kivont kardokkal estek neki s összevagdalták. A vagdalko- zás kezdeméuyezője és megindítója Dalla- I Riva főhadnagy volt!! A tanács határozata az volt, hogy intézzen a képviselőtestület feliratot a belügyminiszterhez, s követeljen a súlyos sérelmekért gyors és erélyes elégtételt. A képviselőtestület ezen javaslatot elfogadta és azt kéri, hogy az eset megvizsgálására vegyes bizottságot küldjenek ki s a kiderített bűnösöket azután teljes szigorral érje a megtorló büntetés. » * A várva-várt vendég, a német császár I megérkezett Bécsbe október 1-jén. Az utcák, melyeken a magas vendég bevonult, I mindenütt fel voltak díszítve. Az emberek nyüzsögtek az utcákon, a pályaudvaron és körülötte ember emberhátán hátán veit. A fogadásra megjelentek a perron on : Albrecht, ! Vilmos és Rajner főhercegek, Schönfeld báró hadtestpar, Hranilovics hadoszt. par, Kielmansegg gróf helytartó, Kraus b áró rendőrfőnök, Prix polgm. Reuss herceg német nagykövet és Heines Katonai attaché Gänsendorfig utaztak Vilmos császár elé. U felsége Ferencz József 3/4 9 órakor érkezett a pályaudvarba, porosz gárda ezredé- I nek ezredesi egyenruhájában a fekete sasrend szalagjával és csillagjával s a kiállított I disz századot az osztrák népkymnusz hang- I ja mellett tekintette meg. A német császár udvari vonata 8 per- | cél 9 óra előtt érkezett a pályaudvarba. A katonai zenekar a „Heil dir im Siegeskranz“ német nemzeti dalt játszotta. Vil mós császár magyar huszárezredének ezredesi egyen ruháját viselte a Szent István rend. szalagjával. A két hatalmas uralkodó szívélyesen üdvözölte, kétszer megölelte és megcsókolta egymást, azután Albrecht főherceget szintén megcsókolta, Vilmos és Rajner főhercegekkel pedig kezet fogott. Ezekután a két uralkodó a porosz népkymnusz hangjai mellett végig ment a disz- század előtt, s ő felsége bemutatta Vilmós császárnak a tábornokokat, az udvari méltóságokat s a hatóságok több képviselőit. Szívélyesen üdvözölte a császár Bécs város polgármesterét s igy szólt hozzá :„Fogadja szives köszönetemet a szives fogadtatásért, melyben részesítettek s fejezze ki köszönetemet Bécs városának is; hallottam már a készülődésekről, melyeket fogadtatásom érdekében tettek, I volt tudomásom a város feldíszítéséről is.“ Ezután négyfogatu udvari kocsin a Burgba hajtattak, hol Hohenlohe herceg főudvarmester és Hunyady gr. főszertartásmester várakoztak reájuk, kik a vendéget szállására vezették. Kevés idő múlva Ferenc József ő felsége rövid látogatást tett vendégénél, azután a német nagykövetségi palotába hajtatott Vilmos császár, hol majd félórát mulatott, egy óra előtt Schönbunba hajtatott, hol már ő felsége várta, ki előbb haza tért. mint házigazda. Délután két órakor volt a dejeuner 38 terítékkel; három órakor külön udvari vonaton Miirzsteggbe mentek, honnan éjfélután két órakor szarvas vadászatra indultak. Feltűnt, hogy a fogadásnál a ministerek nem voltak jelen, sem a Hofburgban nem tisztelegtek. A magyar országgyűlés október elsőjén ült össze. A képviselők szokatlan nagy számban gyűltek egybe az első ülésre, csak a karzat volt igen gyéren látogatott. Az elnök. Péchy Tamás, megnyitván az ülést bejelentő Anyós Tivadar zirci, Vidlicskay József nyiregj'házi képviselő halálát, továbbá Szalavszky Gyula huszti, Szabó Imre veszprémi képviselő megbízó levelét, Bezerédy Viktor, Kricsfalusi Vilmos, Somossy Béla lemondását a képv. mandátumról. Bemutató a megyei Önkormányzat fentartasa ügyében Arad-, Kisküküllö-, Kolozs-, Szeben-, Zemplén és Zólyom megyék feliratát. A miniszterelnök jelentést tett arról, hogy a 2-iki ülésen beterjeszti az 1889-ik évi zárszámadást és az 1891-ik évi költségvetést, a 3-iki ülésen a bizottságok kiegészítése van előirányozva. — Ezeken kiviil több törvényjavaslat beterjesztése jelentetett, melyeknek tárgyalásával a pénzügyi, közoktatási és közgazdasági bizottságok teljesen el lesznek foglalva, ezért okt. 27-ig a ház elnapolása ajánltatik. Ezekután három rendbeli interpelláció következett. Gulner Gyula interpellálta a miniszter elnököt német szövegű átirataiért, melyeket Ausztriába küldött a kabinetirodához és a közös minisztériumokhoz. A másik interpellációt ifj. Ábrányi Kornél intézte a miniszterelnökhöz az egri eset tárgyá- I ban, mely szerint ez ügyben szigorú vizsgálatot és arról a képviselőháznak jelentést tétetni kiván. Harmadik inperpelláló Ugrón Gábor volt, azt kérdezvén a belügyminisztertől : Igaz-e, hogy ez év szept. 13. Székely hidra, ő felsége, a magyar király kabinetirodájához címezve, a miniszterelnök úr rendeletéből hivatalosan német- szövegű távirat küldetett? — Ugyan e napon tartotta első ülését a főrendiház isVay Miklós br. elnöklete alatt. Elnök az ülést megnyitván, Gyulay Pál jegy- ' ző felolvaota a képviselőház jegyzőkönyvi kivonatát, mely a királyi leirat kihirdetésére vonatkozik és az országgyűlést össze- I hivó királyi leiratot. Ezután megemlékezett az elnök Mária Valéria házasságáról és in- ditvárnyozta, hogy első tanácskozmány tárgyaként a felséges királyi párhoz és a fenséges uj házas párhoz hódoló feliratot intézzenek. Elfogadtatott. Továbbá felhatalmazást kért arra, hogy ö felségének legmagasabb névnapja alkalmából a főrendek szerencse kivánatát tolmácsolhassa. . * * Az országgyűlési pártok az összejövetel után mindnyájan saját helyiségeikben értekezletet tartottak. Aszabadelvükör gyűlését Podmaniczky Frigyes br. nyitotta meg, azután Szapáry Gyula minister-elnök üd\özölte a tagokat, I azon reményének adván kifejezést, hogy az egyetértés, mely eddig is fennállott I a bi- zodalom, melylyel a kormány iránt viseltettek, továbbra is fenn fog maradni, melyre azon nagyfontosságu kérdésekben, melyek megoldásra várnak, múlhatatlanul szükség van. A kormány viszont minden igyekezetével azon lesz, hogy hű maradjon kifejtett programjához és a párt elveihez. Azután az elnök kijelenté, hogy Fenyvessy Ferenc és Zichy Jenő gróf beléptek a pártba. A min. elnök beterjeszté a választ, melyet a németnyelv használata iránt hozzáintézett interpellációra adni fog; helyeslő tudomásul vétetett. A háznagyi állásra Almássy Géza és Perlaki Elek jelöltetnek. A mérsékelt ellenzéki párt Királyi Pál elnöklete alatt tartott értekezletet, melyen az elnöki megnyitó után Apponyi Albert gr. szólalt fel, üdvözölvén társait egy olyan időszak kezdetén, „mely, ha minden jel nem csal, döntő befolyást fog gyakorolni közéletünkre ; döntőt akkor, mikor a kormány azt a reform-akciót megindittja, melyet program nyilatkozatában kilátásba helyezett, de döntőt akkor is, ha a kormány ezt tenni elmulasztja, vagy nem a kellő szellemben teszi“. Beszédje folyamán felemlíti, hogy a kormány pjogramja nagyban és egészben megfelel azon eszméknek, melyeket e párt képvisel, de a kormányférfiak többségének múltja, valamint azon hatalmi tényezők némelyike, melyekre támaszkodni akarnak, nem nyújt biztosítékot, — s igy a párt nem mondhat le a kritika és az ellenőrzés teljes függetlenségéről, s igy a párt megmarad az ellenzéki téren a kormánnyal szemben. Beszéde után a pártelnök bejelenti, hogy az aradi emlékszobor leleplezésére a párt bizoítságott küld. | Legfontosabb volt a függetlenségi és 48-as párt értekezlete, melyen a párt tagjai majd nem teljes számban jelentek meg. A párt teljesen a Kossuth levelének hatása alatt állott, melyet Herman Ottó kérése folytán ez alkalomra irt. Irányi pártelnök megnyitván az értekezletet, felvetette teljes nyíltsággal a kérdést, melyet Ugrón Gábor indított meg, s kifejtvén a függetlenségi párt nézetét, a kör nagy többsége helyeselte azt. Majd Ugrón Gábor emelt szót s elmondta íz irányelveket, melyek vezérelték, de Eötvös felszólalása után a párt nem fogadta el nézetét s igy a párt megmarad előbbi álláspontján, mely Magyarország függetlenségét irta zászlójára, melyet Kossuth odamódositott, hogy a félreértések kikerülése végett han- goztatsa a párt az 1790/1-iki törvényekben meghatározott függetlenséget,melyet az 1848 iki törvények szintén csak megvalósítani voltak hivatva. Ugrón apártkörből kilépett, de megmaradt mint függetlenségi párti képviselő s igy van remény, hogy lassan a partkörbe is visszakerül. Városi dolgok. Október hó 1-jén rendes képviseleti gyűlés volt a városházánál, melyen a tárgyalásra kitűzött dolgok gyorsan intézteitek el. Első tárgy volt a helybeli ipartestület jegyzőjének jelentése az aradi iparkiállitásról, melyre a város három iparosnak utazási költségeit fedezte azon hozzáadással hogy visszatérvén tanulmányaikról a kiküldöttek, a képviselőtestületnek jelentést tegyenek. Ezen jelentés tudomásul vétetett. Második tárgy volt Veisz Károly lőcsei kir. járásbiró azon kérelme, hogy a polgárjog részire fentartassék. Tudomásul vétetett. Harmadik tárgy volt az épitkezési bizottság jelentése az utcák szabályozására, járdákkészitésére és csatornázásra vonatkozólag: egyúttal á tanács által készített ugyanezekre o i/ vonatkozó szabályrendelet. A szakosztály azt véleményezte, hogy a gyalogút készítési költségeitől a telektulajdonosok kiméltessenek meg oly formán, hogy a költség vagy a közmunkapénztárból, vagy a föld, házjövedelem és személyes kereseti államadók arányában az összes lakosságra kivetendő pótadóból fedeztessék, melynek ellenében a szabályrendelet a régi gyakorlat mellett maradt. Ezen szabályrendelet elveti az asphalt, cément burkolatot, s marad a régi burkolat mellett. A főbb, népesebb utcákon az iglénci bazalt kőbányából eddig használt laposkő burkolat lesz kötelező, a mellékutcákban Latorcakő alkalmaztatik mint lesről- csókb és legtartósabb (?). Ha azonban a háztulajdonosok többsége itt is laposkő burkolatot óhajt, akkor ez lesz az irányadó. Szegélykövekül az eddigi i homokkövek használtatnak. Az Utcák I szabályozására nézve fontos azon határozat, hogy az utcavonalba eső ki, ' vagv beszögelések kölcsönös megálla- , podások szerint úgy intézendők el, • i It hogy négyszögölenként 50 kr. fize s- tendő mind a két részről. Ha vala t- mely utca lakosai részéről asphalt, vagy e cément boríték fog kivántatni, ez ölj n módon hajtatik végre, hogy az összes költségnek 2/3-ad részét fizetik a ház- j| tulajdonosok, J/3-ad részben pedig a L- városi pénztárból fog fedeztetni, i, Az általános csatornázásra vonat;- kozólag f. évi jul. hó 30-án kelt alis- s páni átirattal érkezett le a városhoz a :, belögyminiszternek körrendeleté, mely- ben tudatja, hogy a minisztérium sa- ;. ját kebelében állandó csatornázási hi- | vatalt alakitott, mely a községeknek 1 kívánatra tervet készít, annak végre- s hajtását ellenőrzi, ennélfogva utasitta- , tott- a polgármester, hogy ezen csa- tornázási hivatalnak a város részéről- jelentést tegyen, illetőleg annak köze- i geit kérje fel városunk területén ke- s resztül viendő átalános csatornahálózat készítésére. Negyedik tárgy volt a honvédlaktanya építésére szükséges földterii- I let megvétele az uradalomtól, melyre nézve, minthogy a képviselő tagok nem jelentek meg a kellő számban a legközelebbi ülés határideje tűzetett ki. 3 Es pedig a szüret közbejötté miatt november hatodika jelöltetett meg. i Akkor a jelenlevők határoznak. Ötödik tárgy volt a rendőrkapitánvi irnoki állás betöltésének elha- ' «/ , lasztása a jövő választásig, vagy kinevezésig, s az alispánhoz ily értelmű . kérelem menesztése határoztatott. Ezek után jelentést tett a polgár- mester a népszámlálási ügyben tett felsőbb intézkedésekről, melyszerint a városterülete az alispán által tiz kerü- ! letre osztatott s mindenik kerületbe egy-egy biztos kiküldése szükségeltet,- t vén, a képviselőtestület által ezen ke- ' rületekben az összeirás végzésére követkövetkező tiz tag kijelölése ajánltatik az alispánnak : Sárkány Gábor, Orosz József, Kozma László, Kabáczi Mihály Baudrexler István, Túlesik Ferencz, Gáthy Sámuel, Friedlender Salamon, ; Veinberger Gyula, Preusz Salamon ; I fejenként tiz forint szavaztatott meg 1 mindegyik kijelöltnek. A házszámozásra vonatkozólag a j rendőrkapitány megbizatott, hogy e munkát a népszámlálás után azonnal hajtassa végre az adott utasítás szerint, j egyúttal az utcák elnevezésére azon- . j alkalommal adjon tervezetet. Az idei szőllőtermés mustja a ta- j nács által literenkint lG/io krért el- | adatván, ez a képviselő testület által jóváhagyatott. A vevő adja a hordót, fizeti a taposást és a megtöltött hordót azonnal átveszi. Jakóber Henrik polgárositási kérvényének hely adatván, 50 frt lefizetése mellett a polgárok sorába felvétetett Simon Arnold aljegyző 125 frt előleget kért, havi 5 f'rtos törlesztések mellett, a kérelem megadatott. A külföldiek nyilvántartására vonatkozó szabályrendelet, mely a mi határszéli városunkban égető kérdés, tárgyalás előtt a rendőri szakosztálynak kiadatni határoztatott. Kívánatos, hogy a szakosztály mielőbb tultegye magát rajta és terjessze vissza, hogy életbeléptetése siettessék.