Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-10-05 / 40. szám
Második évfolyam KIRFäTALJä. 1890. október o. A fillokszera. A magyar nóta végsorai igazán ránk illenek záradékul, hogy a sok csapás után, ha valahol víg napjai mutatkoznának is e népnek, azt se tudja, ürüljün-e, búsuljon-e. Mintha a menj kő csapott volna le közénk szept, hó 29-kén, mikor egyszer csak elkezdik beszszélni az emberek komoly arccal egymásnak, hogy hegyeink tele vannak filokszerával. Előbb olybá vettük e kijelentéseket, mintha áprilist akarna velünk mindenki járatni. De a szomorú nóta valónak bizonyult. Volt tégy tiszteletbeli fillokszera’ biztosunk ez ideig, ki minden évben körüljárta a hegyeket s megtétette a hegy elöljáróságával minden évben a jelentést, hogy nálunk semmi nyoma a fillokszerának. És most egyszerre arra a keserű valóra ébredtünk, hogy hegyeink tele vannak minden felé e pusztító állattal. Múlt hó 28-kán még nagy értéke volt határunkban a szellőnek, s 30-kán már félelem fogott el mindenkit s talán ingyen sem fogadta volna el. Hogy mily mértékben vannak infici- álva hegyeink, még nagyban és egészben nincs megállapítva. De a baj meg van. Ez már tény. S nem is mai keletű, mert egykét év alatt nem szaporodhatott volna any- nyira, mint a megszemlélt szöllök mutatják. Lehet, hogy még ily rohamos fejlődést nem vett volna s talán ellappangott volna több éven által, ha az idei rendkívüli száraz és forró nyár elő nem segítette volna szaporodásukat, mert szerfölött laza talajunk ősszel és tavasszal négy-öt hétig olyan, mintha víz alatt állana s minden bokor vízben fürdik, és ez gyéritő hatással lehetett reá. Most már benne vagyunk a bajban. Nem őrizkedtünk eléggé, tehát viselnünk kell az újabb csapást. Mi teljesen meg voltunk győződve, hogy városunk nem kerülheti el a bajt, mert láttuk az elbizakodást, s jól tudjuk mindnyájan, hogy pár év előtt is hoztak még Beregszászból vesszőket, melyeket ugyan a földből kihuzgálván, meg égettek, de a rajta levő állatokat mind meg nem égethették. Ennyi is csak nagy lármánkra történt. Azon kivül alig van hegyeinken szőllős gazda, kinek szőllöjében ne lenne Beregszászból került újabb faj. Minthogy pedig a bajban benne vagyunk nyakig, nincs más mód, mint arról gondoskodnunk, hogy megéljünk a filloksze- rával is. A még ép szőllőket műveljük derekasan, trágyázzuk a sorok közét keményen, a pusztuló helyeket ültessük be ri- páriával. madeirával, mind a kettő buján tenyész a mi földünkben, mert ritka; s azután oltsunk rá európai fajokat. Ha eddig nem tettük, alakítsunk most a szükség nyomása alatt a városban egyesületet, melynek főcélja legyen, hogy oly vincelléreket kerítsünk, kik értenek a zöld oltáshoz, s itteni munkásainkat is betanítsák. így, de csak igy és nem máskép, ki fogjuk heverni ezt a bajt is s szőllőinket jövedelmező állapotban megtarthatjuk. Ha a nagyobb egyesülés meg nem történhetnék, álljunk össze öten-hatan, kiknek egy tömegbén vannak sző Hőink, úgy is tartottunk eddig is vincellért külön-külün, tartsunk most együtt közösen- Egy ügyes, tanult vincellér többet fog érni minden tekintetben, mint a mi eddigi tudatlan, sokszor rest és rósz akaratú embereink bármelyike. Es ez ki is fogja magát fizetni. A múlt idő lejárt, az már hátunk megett van Ha tétlenül engedjük lefolyni az időt, soha célt nem érünk. Eddig is azt kellett volna tennünk, vincelléiképezdéböi hozatnunk embereket, de csak kínlódtunk a régiekkel, kik valóságos hátramozditóink voltak a szőlőművelésben, kiket becsületes munkára nem tudtnnk megtanítani, s csak kínozták szőllőinket. 150—200 írtért derék vincellért kaphatunk s öten-hatan, ha kisebb a szőlő tizen-tizenketten könnyen megtehetjük, úgy, hogy a régi vincellér fizetéséhez alig kell pótolnunk valamit, a ki pedig sem tudott, s rósz munkájával szöllő jövedelmünket nem szaporította csak apasz tóttá. m H.TCK. Lapunk jelen számában a 4-ik oldalon „Beregvármegyei Képes Naptár“ hirdetményében ára 40 kr. helyett, tévesen 50 kr. közöltetett, mit is ezennel helyreigazitunk. Károly, Románia királya ésFerdi- nánd trónörökös fürdőzési útjából hazatértökben Budapesten mentek keresztül. A központi személy-pályaudvarban időztek a vonat indulásig, s az udvari váróteremben ssolgáltatták fel magoknak a villás terítéket, Innen egyenesen Sinajába mentek, A román határon valamennyi miniszter jelen volt a fogadásnál. Az aradi vértanuk szobrának le-; leplezést ünnepélyére, okt. hatodikára Munkácsi Mihály feleségestül együtt megérkezett. Pozsonyba érkeztekor fényes fogadtatásban részesítették, melynek élén Zichy József főispán állott, Simor János hercegpritnás elrendelte, hogy a galgóci csodakutat, melyben a vakbuzgók annyi mindenféle földön túli lényeket képzeltek látni-, tömjek be. Most hatóságilac eszközük. A beregmegyei honvédegylet az aradi vértanuk szobrának leleplezési iinne-! pén Lehóczky Tivadar és Ekel György választmányi tagok fogják képviselni az egyesület választmányának megbizás a folytán. A lapunkban jelzett megyei tiszti állomások betöltése okt 2-kán ment véghez azon módon, mint emlitve volt, Ékkel lett kaszonyi főszolgabíró, Kovács Lajos első aljegyző, Gulácsi István másod aljegyző, Tömöri László és Cserszky Péter szolgabirák. Helyes intézkedés. Az aradi evang. I egyh. presbitériuma elhatározta, hogy j a vértanuk szobrára helyezendő koszorú helyett 20 irtot ad az elhagyott ] és elszegényedett honvédeknek. Illő is j volt már, hogy e koszorús korszaknak ! más irányba terelését valamely testület megkezdje. Katonák bevonulása. Városunkban nagy a mozgalom. A kiszolgált katonák örömmel távoznak folyvást haza ! felé, ki tudja, mennyi idei szabadságra! az újoncok pedig gyülekeznek három vármegyéből. Eddig már több mint 1500 ember gyűlt itt össze s innen viszik szét őket tüzéreknek, huszároknak, vagy 150-et Boszniába, a többiek itt maradnak. Kitüntetések. Őfelsége legközelébb Dr. Hóman Ottó budapest-vidéki, Szie- ber Ede kassai és Dunai Ferencz besz- terczebányai tankéi ületi főigazgatóknak kitűnő szolgálataik elismeréséül a királyi tanácsosi cimet díjmentesen adományozta, mely alkalomból a helybeli gimnázium tanártestülete szeretett főigazgatóját: Szieber Edét, telegrafice üdvözölte. Okt. 4-kén városunk a király neve napján ünnepet tartott. A középületeken nemzeti zászlók lobogtak. A gimnázium ifjúsága az intézetben tartott ünnepi beszéd j és éneklés után a róm. k. templomba ment ! a tanártestülettel együtt sz. misét hallgattak. A folyó hó 2-án tartott megyei köz- i gyűlésnek városunkat közelebbről érdeklő I tárgyai .voltak a szolgabirói állás betöltése I melyről másutt van szó az alpolgármesteri és az erdészeti választás ellen beadott tel- lebezések elutasítása, illetőleg a választások megerősítése. A katonai szertár építése ellen beadott felebbezés szintén elvettetett. A hozzákötött megjegyzésre még visszatérünk. A Fried féle kamat elengedési halá- I rozat feloldatott, A katonai betegápoló intézet tervrajzának elkészítését s a megye a városra hárította. A gimnáziám emelésére vonatkozó jelentés elvileg jóváhagyatott, A { gyámpénztári mérleg helybenhagyatott. Dr. i Grrósz József oklevele kihirdetted. Végül ;'általában érdekel bennünket az, hogy a betegápolási költség fedezetére jövő 1891-ik évre 5% pótadó kivetése hataroztatott el. Az aradi vértanú-szobor leleplezésére Horthy Gyula a honvéd egylet küldötteivel együtt megbizatott mint a vármegye képviselője is, I a szoborra teendő koszorúra 50 frt ssavaztatott meg. Csulák György nagyhegy utcai lakásába csütörtök éjjel tolvajok rontottak be és a szobából minden féle ruhaneműt elvittek. A tettesek — mert többen voltak, — ■'smeretlenek. Tüzek a vidéken. A hét elején Va- rannón nagy tűz volt épen r piacon, hat ház égett le melléképületeivel együtt. Csütörtökön este felé Barkószon volt tűz s hét ház égett le a melléképületekkel. Fiume Város elrendelte, hogy Magyar-országhoz csatoltatásának százéves fordulója alkalmából a városház nyugati szárnyhomlokzatára emléktáblát helyeztet karszti márványból faragva, melyen kifejezve lesz örök emlékeztetőül ez országhoz csatoltatása. Eltévesztett ütés. E hó 3-kán Haller János 50 éves vasúti munkás a hajnali vonat érkezte előtt felkelt, hogy szétnézzen s azután vizet készítsen, a váró teremből L, pályatérrel ellenkező udvarra, nyíló ajtón I cilépett és fejére egy súlyos ütést kapott. ! Host a közkórházban fekszik és azt állítja 1 j íogy az ütés nem neki volt szánva, de vé- etlenül kapta más helyett. Azt a másat : iem mondja, hogy ki. Szüret. Városunk területén a szű- •eti idő október nyolczadikán kezdő- ük, a Gálishegyen, a Nagy hegyen j 13-án sat. és tart, mig tart. A vidéki raőllö tulajdonosokat figyelmeztetjük e aatározatokra. Szerencsés operátiót hajtottak vég- -e Gegus Erzsébeten ezelőtt két héttel a kórházban, Fuldoklási rohamok közt vétette fel magát | torka mirigyes daganatokkal annyira tele volt, hogy a légcsőt felmet- 3zétték I mesterséges belelehelést eszközöltek nála és igy táplálták. Most már jobban van. párnap múlva elhagyhatja a kórházatFurcsa tévedés történt Berlinben egy építésszel, kinek megbízatása volt egy ! családi sírboltot és egy várótermet építtetni. Mind a két épület terve készen lévén, elküldte rendeltetési ( helyére s elment nyaralni. Most, hogy visz- I szatért, látja, hogy a temetőben várótér- I met § a külvárosban a vasúti állomásnál J egy stylszerii családi sírboltot építettek a 1 munka végrehajtói, mivel a terveket a bo- ! ritékba tételkor elcserélte. A magyar fegyvergyar nem tudott zöld ágra vergődni. Immár feloszlás J előtt áll, melyhez minden magyar ember annyi reményt fűzött. A Berlinben tartott ériekezleten a gyár képviselői és a Lövi cég közt folyt egyezkedés eredménye az lett, hogy a Lövi cég csak 662/3 frtot ígért részyényenként visszafizetni, ha minden aktívát és passivát reá ruháznak, melyet a gyár képviselői nem fogadtak el. Gyógyszer az iszákosság ellen. Egy .angol lap a „The Medical World“ azt állítja, hogy nincs biztosabb szer az iszákosság ellen, mint a quassia,meyl böl 15 részt kell áztatni 500 rész borecetben. Ha e folyadékból az említett lap állitása szerint csak egy kis kanálnyit megitatunk az iszákos emberrel, az italtól elmegy a kedve. Helyreigazítás. Múlt számunk „Tár- I ca“ rovatának „Bánfi Mariska“ cimü cikke a tördelő hibája* folytán értelem- zavarólag lett megszakítva, mit is — jelen számunkban helyreigazítva — s szerkesztőt nem okozható hibáért — a tördelő a t. olvasó közönség szi vés elnézését kéri. A vasúti ribillió. melyről mull számunkban megemlékeztünk, abból eredt mint utólag értesittettünk, bog) a tartalékos katonákat másnap, miután hazabocsáttattak, ugyanazon kocsikon akarták elszállítani, melyen jöttek, minthogy ugyanolyan katona jegy- gyei utaztak is el. A tömeget egy kis- várdai izrealita szabadságolt lovagolta be a zajongásba. Végre a pályafőnök megkérte a III-ik osztályban már elhelyezkedett utasokat, hogy szálljanak át a szabadságosoknak berendezett kocsikba s igy a helycsere folytán hely- féállt a béke s útnak indították a vonatot. Mulattató. A hallgatás ára. Nagynéni! — szól, a kis Julcsa — ha akarja, tiz perc alatt huszonöt frlot szerezhet. — Hogyan, édes leányom 1 — Hát a papa azt mondta, hogy 25 írtba fogad, hogy nagynéni nem tud tiz percig hallgatni. * A kliens. Nyúzó Boldizsár ügyvédet amint haza tért lakására, ama kellemetlen, meglepetés érte, hogy ott valami csavargó megakari a őt lopni. — No várj, gazember, — monda az ügyvéd a tolvajnak — majd bezáratlak én! — Tudja mit, ügyvéd ur, — mondá a tetten ért gazember — minthogy már itt vagyok, legyen szives egyszersmind elválalni a védelmemet is. Jó orvosság. Nem képzeled barátom, I mennyire gyöngül napról-napra emlékező tehetségem, — valóban félek a következ- I ményektől. — Mit se félj, pajtás; a lehető legjobb orvosságot tudok a feledés ellen. — Nos, mi az ? — Kölcsönözz nekem vagy 100 flórest, meglásd mához 10 évre sem feleded el! Borbély műhelyben. Egy tír hajat vágat egy helybeli borbély üzletben s midőn a fodrász elvégezé dolgát, tiszteletteljesen egy tükröt tart eléje s kérdi: jó lesz igy-, tekintetes nram ? — Nem! — Vegye kérem egy kissé hosszabbra a hajamat. Mi választja el? X fiatal, hetyke ügyvéd bizonyos lakomán Y. költővel szemben ült az asztalnál. X. társalgás közben élcelni akarván, igy szólította meg a szemben ülőt. Ugyan kérem, mi választ el egy költőt egy örjöngötői ? — Az asztal! — siet Y. a felelettel. í: Sz íves kínálat. Kendert vetett az alföldi ember, mikor mellette az országúton dragonyosok lovagoltak el. — Mit vesződni hiába, paraszt ember? — gúnyolódik az egyik, hiszen úgy is a mienk még lesz, a mi teremni fog. — Adja Isten, katona uram — feleié a gazda, épen kötélnek való kendert vetek. Szerkesztői üzenetek. Calvus Jövő számban* 1 KERESET!!!! !; i J Egy bankintézet keres mindenütt 11 j 3 egyéneket, törvényileg engedélyezett j < sorsjegyek részletfizetés melletti eladá- J - ^ sára. Igen előnyös jutalék feltételek. 11 I í Ajánlatok B. J. jegy alatt ] < (iohlbertjer A. V. hirdetési irodá- J- J jához Budapest, váczi utcza 9. szám C 3 6—6 intézendők. ^yvvyvyyvvvvvyvYyvvvvvvvvvyvvvv\ 888/1890. sz. Árverési hirdetmény. Alólirt kiküldött kir. bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. te. 102. § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a beregszászi kir. törvényszék 8302/90. számú végzése által Mikulaninecz Olexa javára Biedermann I Mór gombási lakos ellen 85 frt tőke, mulasztott haszonvétel és eddig összesen 39 frt 11 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt ki- ; j elégitési végrehajtás alkalmával biróilag le- . foglalt és 517 frtra becsült szarvasmarha, ká- I dák, szeszgyári felszerelvények, gazdasági gépek, eszközök, szerelvények, széna, szalma, szekerekből álló ingóságok nyilvános árverés I utján el adatnak. i Mely árverésnek a 5030/1890. számú II kiküldést rendelő végzés folytán a helyszi I nén, vagyis Gombáson Riederman Mór laká- • sán leendő eszközlésére 1890-ik évi október 11 hó 14-ik napján d. e. 10 órája határidőül ki- I j tűzetik és ahoz a venni szándékozók ezennel ■■ j oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az Í881. évi LX. te. 107. §-a értelmébon a legtöbbet ? ígérőnek becsáron alul is elfognak adatni: Az elárverezendő ingóságok vételára az t 1881. évi LX. törvénycikk 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Munkácson, 1890. szept; 15-én. ~ j Vimmert Viktor József, kir. bir. végrehajtó. 822./1890. sz. Árverési hirdetmény. Alólirt kiküldött kir. bírósági végre■ hajtó az 1881, évi LX. t.-cz. l02. §-a ■ értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a . Munkácsi kir. járásbíróság 3806/90 számú I végzése által Dröszler K. javára Hollender Salamon és Spiegel Abrahám új dávidházi lakosok ellen 145 frt kr. töke, ennek 1890. év február hó 14 napjától számítandó 6 °/o kamatai és edddig össze-en 9 frt 68 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kie- I légitési végrehajtás alkalmával biróilag le j foglalt és 347. frt 20. krra beesült csép- I lögép, járgánnyal, teljes felszerelésében, ; szórógép, ló, szekér szobabútor, mérleg, szerszámból álló ingóságok nyilvános áriverés utján eladatnak. Mely7 árverésnek a 4798./1890. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén vagyis uj Dávidházán alperesek lakásán, leendő eszközlésére 1890-ik év október hó 9-ik napján délután 1 órája határidőül kitii- zetik és ahoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881 évi LX. t.-cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t.-cz. 108. §-ában meg- állapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Munkácson 1890-ik évi Szeptember hó 2. napján. Vimmert Viktor József. kir. bir. végrehajtó