Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-09-07 / 36. szám
^Második évfolyam. 36-ik síám. Munkács, 1890. szeptember 7. KÁRPÁTALJA. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési árak: S frt. j|> Negyedévre 1 frt 25 kr Egyes szám ára 10 kr. E lap megjelen minden vasárnap. Egész evre Kél évre 2 frt 50 kr Kiadóhivatal: FARKAS KÁLMÁN könyvnyomdája Munkácson, hoyá az előfizetések-, hirdetmények és a lap szétküldésére vonatkozó felszólamlások intézendők. Nyilttér petit sora 35 kr. Ms®:® Szerkesztési iroda: Munkácson, Vár-utcza 564. szám alatt, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert, kezektől fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetési árszabály: @ Hivatalos hirdetési dijak egyszeri közlésért: 50 szóiggj 80 kr., 100 szóig 1 frt 30 kr., 200 szóig 2 frt 20 kr.,® azonfelül minden szó 1 kr. — Üzleti és többször® megjelenő hirdetések jutányos áron közöltetnek. _________________ ^©1@1©S ss©xk©estö s @iOMÁ^ IgS^^FA.3f. Re ndezések. Az 1886-ik XXII. t.-cz 69. §-a szerint a városi kezelő személyzet tagjai, valamint a jegyzők és orvosok is a képviselő testület által, a rendőrkapitány pedig a főispán által élethossziglan neveztetik ki, illetőleg választatnak ineg, s így a rend. t. városok joga már is igen megszorítva lett : érdekében áll tehát városunknak minél kevesebb ily tisztviselőkkel bírni; annál is inkább, mert a jó kezelés nem a tisztviselők állandósítása, száma, hanem azok minősége és jó ellátásától függ, és kevesebb szánni hivatalnokot magas!) fizetéssel is könnyebb eltartani, mint nagyszámút rosszul díjazva; azonfelül illik is, hogy egy rendezett tanácsú város tisztviselői ragaszkodhassanak állomásaikhoz, minduntalan el ne kívánkozzanak, hogy mellékkeresetekre ne szoruljanak, nemcsak a belső, de a külső tisztességet is fentarthassák, sőt öregségük, munkaképtelenségük esetére is valamit nyugdíj hiányában, megtakaríthassanak, tehát kevesebb, de jól díjazott hivatalnokot tartani áll érdekünkben. A legközelebb megejtendő városi tisztujitásig a város rendezési szabályrendelete ezeknél fogva átalakítandó lenne ezen értelemben, de hogy az felsőbb helyeken is jóváhagyassék,- sziikséges volna az átvizsgáláshoz már most hozzáfogni, máskülönben a régi szabályrendelet lesz érvényes. Mindazon kezelőszemélyzeti hivatalnokok, kik az idézett te. után lettek megválasztva, vagy kinevezve, a legközelebbi tisztujitáskor választás alá nem esvén, érdekünkben áll: hogy addig megürült, vagy megürülendő állorná, sok be ne töltessenek, nevezetesen a legközelebb megürült rendőr-irnoki állomás hanem csak helyettesittessenek, vagy napdijas által láttassanak el, — mert a szabályrendeletet netán átalakít í képviselőtestületnek keze kötve lesz és az időközben megválasztott rendőri írnok akár beválik, akár nem, akár lesz szükség reá, akár nem, a nyakunkon maradna. Van egymás sürgetős ügye is városnak: a házszámozás. Ennek f. hó lö-iermes- kell történnie. Két rendszer van, a régi és a sokkal célszerűbb új. A régi szerint a város házai 1-ső számtól ezeren túl is folyó számmal láttatnak el, az új szerint minden utca első számmal kezdetik, a jobb oldalon a páros, a baloldalon a páratlan folyószámok Íratván a házakra. Ezen rendszer minden jóravaló városban már behozatott, nálunk az első rendszer van 1850. ólta. Az utcák nevei, a városi járások számai az utcák elején és végén nincsenek táblákon megjelölve, némelyik városi lakos azt sem tudja, melyik városi járásba tartozik. A tanács elhatározta, hogy a régi rendszer maradjon érvényben. Erre határozta magát azért, mert nincs idő az utcák új neveinek megállapítására, és a házszámozás új rendszer szerinti keresztül vitelére. Nézetem szerint van idő érre. Mert 1886. évben minden házszám és minden utca líj nevére nézve egy kimeritő munkálatot adtam be, mely csekély módosítással könnyen létesíthető. Több munkát nem adna ezen újabb rendszerinti házszámozás, mint az 1850. óta épült, de nem kellőleg számozott házak és átalakítások pótlása. Az új népösszeirás és a telekkönyv új átalakítása küszöbén valóban megérdemelné a fáradtságot ezen líj rendszerű házszámolás keresztül vitele már csak azért is, hogy más rendezett városok sorába állhassunk; ha pedig most nem létesitjiik azt, évtizedekre elfog maradni a valósítás. Ha utcáinkat városunk történelmi neveivel látnók el, milyenek : Almos, Árpád, Zrínyi Ilona, Bercsényi, Hunyady János, sat., kik iránt háládatossággal tartozunk, továbbá nemzetünk újabb kitűnőségei : Csokonay, Veresmarthy, Petőfi, Kazinczy stb., mint ez az említett munkálatban minden utcára nézve megjelölve van; ha megszűntein ők a csúfneveket, a sértő elnevezéséket, melyekkel utcáink disztelenkednek: úgyhiszem, hazafias és kegyeletes, városunkhoz illő dolgot követnénk el. üe buzgalom, lelkesedés és kitartás kell mindenhez, ez nálunk hiányzik, szeretünk maradni a régiben : ez kényelmes. Munkács, 1890. szept. 3-án. Cserszky Antal. Városi dolgok. Folyó hó 4-kén és 5-kén rendkívüli képviseleti gyűlés tartatott a városháznál, melyen az 1891-ik évre előirányzott költségvetés tárgy altatott. Ezt megelőzőleg egy pár sürgősebb dolog intéztetett el. Mint már jeleztük, a helybeli önkéuytes tűzoltók t. hó 7-kén jubilálni fognak, tiz éves fenál- lásukat az Üjfürdőben zene szó mellett megünneplik, melyet népünnepéllyel kötnek össze s meghívják rá a város apraját-Dagyját. Az említett napon dél előtt 11 órakor disz közgyűlést tartanak a városházánál, melyre meghívják a képviselőtestületet is, hogy annak „díszét és fényét“ emelje; azután tiz és öt éves tagjait az országos tüz- oltószövetség által alapított szolgálati érmekkel díszíti föl. Ennek tudomásul vétele után a polgármester jelentést tett a városerdejében termett makk megbecsültetéséről, mely 2000 frtban vétetett fel és annak f. hó 15-kén tartandó elárverezésről. Kapcsolatosan felolvastatott több polgár által beadott kérvény is, melyben a f. évi makktermés fele részét kérik becsárou a polgárok részére megtartani, de, amely ezúttal a legjobb akarat mellett sem volt kivihető, mert hiányzik mind eddig a sertéstartásra vonatkozó szabályrendelete a városnak, a nélkül pedig öt-hat, vagy tiz polgárt részesíteni ez előnyben nem lehet. Felhívtak e lapolc hasábjain ez előtt két héttel az összes sertéstartó polgárokat, hogy makkoltatási szándékukat jelentsék be szakaszonként a megjelölt bizottsági tagoknál, de eddigelé egy sem tette azt, hanem ismét összeállóit, nyolc-tiz egyén és külön kérvényt adott be a képviselőtestülethez, mely meggyőzött bennünket arról, hogy e dolog igy magán úton nem kivihető. A képviselő testület is azon határozatot hozta, hogy nyilt árverés tartatik az emli- tett napon és ha a kérvényezőknek szándékukban áll a- megvétel, jelentkezzenek az árverésen. A költségvetés tárgyalásánál több hiány vettetett fel a képviselők részéről, melynél fogva mindjárt az átalá- nosságban való elfogadása felett erős vitatkozás folyt, minthogy a bevételből az eladásra már elő irányzott erdőfáinak eladása kihagyatott, úgyszintén a kiadási rovathói kimaradt több már tervbe vett épitkezés, mint a honvédlaktanya, a gimnázium és felsőbb polgári leányiskola. Végre az átalános tárgyalás alapjául elfogadtatott azon feltétellel, hogy e hiányok a tárgyalás folyama alatt a számvevő által pótoltassanak. Az egész költsége vetés képe igy tehát még most teljes egészében fel nem tüntethető. A rendes rovatok összege 1891-ik évre teszen összesen : a) szükséglet: I. Állam adók s illetékek: 5377-89 II. Közigazgatás 13431-60 III. Rendőrség 12618-92 IV. Gazdászat 3377-54 V. Erdőgazdaság 4817-12 VI. Épületek fentartása 1610*04 VII. Raktári cikkek beszerzése 211'76 VIII. Téglagyártás 2933*— IX. Nevelésügy 9170-50 X. Katonai kiadások 2652.61 XI. Közkórház XII. Szegényügy 1438-— XIII. Előlegekre 200-82 XIV. Bélyeg és perköltségek 12-— . TARCÄ Ősszel. ervadt virág, letarolt rét, Olyan puszta ez a vidék. Puszta mint az én kebelem, Melyben csak bú-bánat terem. Felhő repül az égbolton El-elnézem, mig láthatom, Mig két szemem könnyel tele, Mért nem repülhetek vele. Repülj felhő, én nem bánom; Ez itt az én bús magányom, Itt emészt engem a bánat Csalfa leány te utánad. Sir a szellő, zokog az ág. Úgy fáj ez a nagy pusztaság. Fel-felhangzik egy gyászének, Mintha most is temetnének. G. E. A Czerkó család feje. (Beszély.) Irta: Hevessy Jenő. —Kárpátalja eredeti tárcája— (Folytatás.) IX. Aki a vidékről jön föl. el ne "mulasz- sza e kévéházba jönni, mert egy nappal hamarabb értesül az eseményekről, mint az újságolvasó. Most is beszélnek egyről. — Hallottad ? — Mit? — A legujabbat. Ép egy félórája sür- gönyözték lapunknak . ., — Érdekes ? (— Nagyon! — Ugyan ne mondd! Talán ismét vasúti összeütközés? — Hát ezt nevezed te érdekesnek? A tudósitónk által föladott sürgöny gyilkos' ságról beszél! — Hisz ez mindennapi történet! — Némileg igazságod van. Hanem ez épen azért érdekes, mivel szereplőit te is ismered egy kissé. — Ne mondd! — De úgy van. — Ugyan ki lehet az? — Czerkó Adolár . . . — Mi történt vele? — Ma délután találkozott az apjával és ez meglőtte őt! . . . — Ázt a magas fiatal embert hivják Czerkónak, aki csak a napokban lett kinevezve Pintyőkefalvára ? — Igen! — Aki az isteni Laurának udvarolt j titokban? — Ugyanaz! — De miért történt ez? — Adolár apja nebány évvel ezelőtt valami miatt megharagudott reá — azt hiszem kártyázás miatt — és akkor megesküdő It az öreg, hogy ha mégegyszer kártyázik és ő elébe kerül, hát kímélet nélkül kéresztül lövi. Ma délután találkoztak és a brutális apa megtartotta szavát és nyílt utcán lelőtte a fiát! ... — Ne mondd! — De nincs okunk kételkedni a bir valóságában, mert tudósítónk eddig nagyon megbízhatónak bizonyult . . . — Szegény Laura, bizonyosan kétségbe, ejti a hir. — Hozzájok is sürgöny öztek és Laura a sürgöny vétele után szülőinek en- gedelme nélkül oda utazott .... • A bir valónak bizonyult. Czerkó Ábrahám csakugyan megtartotta szavát. az első találkozásnál keresztüllőtte saját fiát .......... Má snap reggel a fővárosi lapokban a következő apró-betűs hirt lehetett olvasni: — A fiának gyilkosa. Pintyőkefalvi tudósítónk a következő szenzációs esetet sürgöuyözte lapunknak: Ma délután 2 órakor Czerkó Adolár ép hivatalába ment, raiko' néhány év óta nem látott atyjával találkozott. A fiú épen megakarta őt szólítani, midőn ez elővett zsebéből egy forgó pisztolyt és azt fia mellének irányozva, e szavakkal: „Betartom nyomorult gazember Ígéretemet !u és rásutötte. A lövés talált, a halálosan megsérült fiatal ember, aki a napokban lett csak városunkba kinevezve, szónélkttl, összeesett. Még élt, midőn a kórházba szállították, de életéhez kevés reményt fűznek a/, orvo ok. A gyilkos, Czerkó Ábrali 'm, "nmaga jelentkezett a rendőrségnél és bevallotta tettét. Laura ép Herkules fürdőbe készült I utazni, midőn a végzetes sürgöny megérke- {zett. Utazási tervéről lemondva, a veszélyesen megsebesült Adolárhoz akart menni, de szülői ezt erősen ellenezték. Másnap reggel aztán hasztalan várták a reggelihez, nem került elő. A sok kérde- zősködésre a komorna mondta meg, hogy a kisasszony Pintyőkefalvára utazott. Laura megérkezvén, rögtön a kórházba sietett és oly gyorsan szaladt föl a lépcsőkön, hogy a kapus ép az ajtó előtt foghatta meg és tartóztatta vissza a beme- néstöl. Eleinte türelmetlenül panaszkodott, hogy miért nem bocsátják be a beteghez, kit neki kellene ápolnia, de midőn később nem lehetett titkolni előtte a baj okát és azt, hogy az orvosok a legcsekélyebb felindulástól is óvják a sebesültet: nem kívánkozott többé hozzá, hanem némán és köny- telt szemekkel futkosott a folyosón. A szoba egyik sarkába, volt az ágy el helyezve, amelyen Czerkó Adolár tusa- kodotl a ka«zás emberrel. A haldokló, fejét fölemelve figyelmesen s mintegy keresve tekintett széjjel a szobában. — Laurám, édes Laurám! — suttogá a beteg és az orvoshoz fordult. A mellékszobából elfojtott zokogás hallatszott e pillanatban. (Vége következik)
