Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-09-07 / 36. szám
II-dik évfolyam. KÁRPÁTALJA 1890. szeptember 7 XVIII. Városi közmunka 1310’— XIX. Ménlovak tartása 165‘8 7 XXI. Betétek a pénzintézetekhez 300*— 59637’67 b) fedezet: I. Tökék és kamatokból 5989-27 II. Regálékból 11896-— III. Bérletekből 9778-67 IV. Gazdaságból 3610*— V. Erdőgazdaság 7660-50 VI. Téglagyártás 4960-— VII. Nevelésügy 140.— VIII. Katonaság 5099-11 IX. Raktári cikkekből 850-— X. Tűzkár bizt, dijakból visszatéritétés 92-30 XI. Államadó megt. bői 1494-06 XII. Közigazgatásból 3115-— XIV. Szegényügy 300-— XVI. Előlegekből 450-— XVII, Városi közmunkából 1850"— XVIIT. Vegyes bevételek 600-— XIX. Ménlovak tartásából 250.— XX. Készpénz maradvány 1761-95 59,896-86 Összevetve a két főösszeget Bevételi előirányzat. 59896-86 Szükséglet 59647-67 lölösleg mutatkozik 259-89 £rt_ A rendkívüli költségvetési rovatban, melyet a képviselőtestület már az átalá- nos tárgyalásnál visszautasitott pótlás végett, szükségletül fel van véve 5340 frt a fedezeti rovatban 9199-42, mely 3859 frt 42 kr. fölösleget tüntet fel, a két fölösleg együtt 4118-61 frt maradványt mutat. E tételek csak előirányzottak általában, de még igy sem állják ki a tűz próbát, mert úgy van készítve, hogy ha akarom hozzá adok. ha akarom elveszek belőle. Csak egy tételt kell fölvennünk, s az állítás világos lesz előttünk. A képviselőtestület a folyó év július hó 10-kén a közöslaktanyánál szükségelt építkezést vállalkozóknak adta 35283 frt 64 krért; ebből az 1890-ik évi költségvetésben a rendkívüli sorozat 1-tétele alatt elő van irányozva 17509-83 frt, a 2-ik tétel alatt 3140 frt, a 3-ik tétel alatt 1155-55 frt összesen: 21805-38 frt. Az 1890-ik évi költségvetési előirányzat a rendes rovatban 2858*23 frt., a rendkívüliben 38821-86 frt hiányt tüntet fel, melynek fedezésére Utólag 27947 frt 70 kr. engedélyeztetett s most mégis az 1891-ik évi előirünyzatban anélkül, hogy a folyó évi szükséglettel számoltunk volna, a fenti 4118-61 frt. fölösleg vonatik le. A részletes tárgyalás folyamán az I-ső sorozat vita nélkül elfogadtatott; a Il-ik sorozat 6-ik tételszámánál az mondatott ki, hogy az állat orvos fizetése, mely a kolerális időben 100 frttal pótoltatott, miuthogy a köz- tisztaság felügyeletével bizatott meg az időben s a múlt év folyamán a rendesre szállíttatván, azt megfelebbezte és a felsőbb hatóság által javított fizetése visszaállíttatván, utasittassék, hogy azon kötelességet is teljesítse, s naplóját hetenkint a polgármesternek ezen teendőkről ellenőrzés végett bemutassa. Ugyan ezen sorozatnál a költség- vetésbe. egy vizfecskendő vétetett fel 1000 frt költséggel annak pótlására, melyet a város a közkorháznak rendelt adni. A gazdaságnál a füzes rendbe ho- zására, különösen az árok betöltésére felvétetett pótlólag 100. Ez alkalommal hosszabb vita fejlődött ki a kertészet felett, mely ügy teljesen ellapult s kérdésbe tétetett, vájjon a ráforditott költség fejében mi térül meg a városnak akár anyagi, akár erkölcsi oldalát véve a dolognak s egyúttal megbizatott a polgármester, hogy kimerítő felvilágosítást szerezzen es adjon ez ügyről a képviselőtestületnek. (Folytatása következik.) Levelezés. Vávpalánka, 1890. ang. hó. Teli. Szerkesztő ur! Engedje ír eg becses lapjában elmondanom a közelvidékről egyetmást,. mely, azt. hiszem, nem lesz érdektelen, ba ez utón jut a nagyközönség s az illetékes körök tudomására. Várp&lánka kisközség egy rövid évtized alatt oly rohamos fejlődést tüntet fel, minőt hozzáhasonló egyetlen község sem, úgy, hogy ma Beregmegyében bármely kis községerei szemben bátran megállhat. Van jól rendezett iskolája s óvodája, melyek erélyes elnök, eléggé jó tanerők vezetése alatt, a fejlődés korszakában állanak. Van itt kir. országos fegyintézet, katonai élelmezési raktár," posta és körjegyzői, valamint lelkészi hivatal, virágzó kereskedések, vendéglő csinos kerttel s uagyszámu intelligentia. Ez mind oly körülmény, melyet Beregmegyében egy kis község sem reproducál, s hozzávéve szerencsés földrajzi fekvését, o megye legnagyobb s legélénkebb kereskedelmi forgalommal biró városáhozi közelségét — előnyös helyzetűnek mondható. Mindezek dacára e községben az állapotok nem kedvezők, s nem tudjuk elképzelni, vájjon az elöljáróság, avagy a közönség nagymérvű indolentiája, vagy más egyéb körülmény okozza-e, bogy ez állapoton javítani, a törekvésnek mégcsak parányi jele sem mutatkozik. A postahivatal felállítását a község a midőn kérelmezte, valóban szükségelte azt, de óhajtott célját nem érte el, mivel a posta- igazgatóság által jelenben megállapított menetrend szerint, az ugyanazon napon feladott levél, vagy csomagküldemény csakis másnapon szállíttatván a munkácsi főpostára, egynapi késedelmet szenved, miáltal ez annyira szükségelt hivatal is a községnek nem előnye, de valóságos hátrányára van, s bár a menetrend megváltoztatása iránt a legilletékesebb fórum, a postaigazgatóságnál kérelmeztünk — eredmény nem mutatkozik, pedig ez állapot megváltoztatása égetően szükséges, s hisszük, hogy a postaigazgatóság a nagyközönség érdekeit belátván, a mostani menetrend megváltoztatása iránt a kellő intézkedést megteszi. Van e községnek két mészárszéke, a törvény és a megyei statútumnak megfele lően vágóhid is jégveremmel ellátva, hol- habár nem a legjobb, de mégis kielégitő minőségű húst kaphatni, megtörtént azonban a jégverem léte és közelsége dacára is, hogy az egyik mészárszékben kissé tavaszi fejlődésnek indult s nem épen kellemes illatú hús is megkisértetett elárusittatni, azonban az elöljáróság ébersége folytán e nemes törekvése az illető szabadipar tulajdonosnak kellő időben hajótörést szenvedett. A hús ára pedig e községben valóban az időjárás változandóságához van kötve, annyi különbséggel, hogy mig az időjárásban a hőmérséklet hol esik, hol emelkedik, addig itt a hús áránál, fájdalom, folytonog emelkedés, minőségénél folytonos esés észlelhető — szomorú megfigyelés. A f. év elejétől a már rég fennállott mészárszék ellenére, egy szövetkezet által más mészárszék állíttatott tel, melyhez a közönség nem ugyan sok, de mégis némi reményt kötött, s eleinte egész örvendetesen tapasztalhatta, hogy e concurrentia folytán mindkét székből, mérsékelt áron jó minőségű húst f ogyaszfhat, azonban az ellenséges felek egymásnak csakhamar békejobbot nyújtván, a hús árát egyszerre s egyértelmüleg emelték fel. Na de e körülmény indokolt is lehet, mennyiben az egyik mészáros, bár ugyan ez iparosságot soha nem tanulmányozta, e szabadiparos világban hozzá jutott az ipar- engedélyhez s amennyiben az ily diploma- szerű okmány évek hosszú során folytatott nehéz tanulás s óriási anyagi áldozatok árán (! V szerk.) \ olt megszerezhető, e tudományt, fáradtságot és költséget a szabadipar köpenye alatt a nagyközönség fizeti meg, mely helyzeténél fogva erre utalva van, bár ugyan az illető szabadiparos Úrnak megboldogult édes atyja, szegény Izráel ez irányban egy krajcárt sem költekezett! ügy tudjuk, hogy az egyik mészáros a husvágási szabadipar gyakorlásánál elkövetett kihágás miatt már több ízben büntetve volt, miután az üzlet oly jövedelmező a legnagyobb figyelemmel fogjuk kisérni a jövőben s felhasználni a legcsekélyebb alkalmat arra, hogy még egy előforduló esetben iparengedélye vonassák be, s adjon tért nálánál érdemesebb, humánusabb eljárású s valóságos tanult iparosnak. A mészáros consortiumról- csak annyit említek meg, hogy annak vezetője már kellőleg ismert név, tanult és tapasztalt iparos de ennek nieg épen ez a baja, mivel szerzett tapasztalata folytán e rövid idő alatt is megkísértette visszaélni az ipartörvény- nyel, szóval ezek sem felelnek meg a várakozásnak I az előbbivel egy húron pendiil- nek, pedig a községnél 100 ft biztosítékuk Heti krónika A német és orosz császár találkozásnak még mindig vannak utóhangjai. Vilmos császár valamivel előbb hagyta el Oroszországot, mint elői'e tervezve volt s ebből.a külföldi lapok azt magyarázgatják, hogy a fogadtatás és találkozás belsőleg nem volt oly szives, mint a milyet a külső fény mutatott és különösen, hogy a keleti tartományokra nézve a két császár találkozása nem hozta meg azt az eredményt, melyet a pétfer- vári udvar óhajtott, mely abban állott volna, hogy az orosznak a Balkán félsziget egy nagy részében, különösen Bulgáriában szabad kéz engedtessék, s hogy ez egyensúlyozva legyen, a másik részében Ausztria- Magyaroszág annectiója tö-ivényesittessék. Ezzel aztán elérte volna célját, hogy az egész Balkán félszigetet hatalmába keríthesse lassankint, mert a hová a muszka kéz nem ér, oda elérnek a rubelek 1 ajtót nyitnak még a falakon át is. Bécsi lapok értesülései szerint a berliniek meg vannak elégedve a császártalálkozással, melynek szo- rintök nem volt politikai célja, csak a két szomszédállam barátságos viszonyának megszilárdítása. A pétervári Novoja Vremja azt állítja, hogy Oroszország a békét akarja és barátságot óhajt Ausztria-Magyarországgal is, csakhogy a Becsben kívánt engedményt Bulgáriára vonatkozólag nem fogják soha megengedni. * * ., A sertésbehozatali tilalom Szerbiából még mindég fenáll s nem tudják elhárítani az okokat. Á szerbkormány bécsi követe utján többször megújította már a szomszéd- ország kívánságát, de az adott engedményekkel nincsenek megelégedve. A legújabb kö- , vetélés, melyet a bécsi külügyi kormány utján juttattak tudomásukra az, hogy a szerbkormány a kiviendő sertésekre közegei által ne állíttasson ki bizonyítványokat addig, mig nyolc napi .. vesztegzár alá nem vetette s egy bizonyos helyen még nem vizsgáltatta, hogy egészséges helyről szállitot- ták-e s azután csak oly vidéken keresztül szállíttatja, hol betegségi viszonyok nem fordulnák elő ; továbbá minden sertésszállit- mányra tartozik a magyar ministerium engedélyét kieszközölni ; a szerbkormány kötelezi magát, hogy a- szerbhatár romániai sertések bevitele ellen szigorúan elfog záratni és hogy a magyar ministeriumnak ezen intézkedésére való felügyelet gyakorlására az állat ; egészségügyi intézmény értelmében módot fog nyújtani. Mindezek — természe- ■•■"sen — a szerbeknek nincsen inyeré.E! * * A király a hadgyakorlatokon van folv- tonosan. E hó 2-án Vöeklebruckban volt, honnan Bécsen keresztül kiszállás nélkül folytatta útját Teschenbe, hol a várost föl- diszitették a szakadó eső dacára. A zászlók között több magyarnemzeti szinii is volt. Különösen Prodhasich nevű udvari könyvkereskedő többszörösen alkalmazta háza di- szitésénél. A kedvezőtlen idő dacára nagy közönség várta 0 felségét a hivatalos személyeken kívül a pályaudvarban, hova a kassa-oderbergi vonaton is nagyon sokan mentek. A rósz időre megjegyezte Őfelsége a. tescheni polgármesternek, hogy olyan szép díszítéshez jobb időt kellett volna megrendelni. . délelőtt tiz órakor kezdődött a küldöttségek fogadása, mely majdnem három órát vett igénybe. Délután 6 órakor 40 teritékü ebéd volt. Este 7 órakor a tescheni és több, vidéki dalegylet egyesülete az Albrecht herceg kastélyában szerenáddal tisztelte meg. Teschenből szeptembei 10-én 8 órakor érkezik a király Nagy-Váradra, hol Schlauch püspök kastélyába száll, melyet már jégen diszitenak e célra. A püspöki palota előtt a diszőrséget. honvédek fogják teljesíteni: Tiz órak. fogadja Őfelsége a tisztelgő küldöttségeket. Délelőtt körutat, tész a városban. Öt órakor lesz az ebéd s s hat órakor külön vonaton Székelyhidra megyen, mely körül lesznek a hadgyakorlatok e hó 13-, 15- és 16-án. 14-én" reggel 6 órakor misét hallgat a székelyhídi-plébánia templomban, másnap délután 6 órakor udvari ebéd lesz. 16-án délután 6 órakor Ruttka—Oderberg—Boroszlón át Rohnstoek- ba utazik. Székelyhidon gr. Stubenberg kastélyban lesz szállva Ö felsége, honnan fo»ja kirándulásait tenni. 12-én Debreczenbe megyén, hol a városházához száll. A város százezer frtot szavazott még a fo»adási költségekre. • * ‘ * .V. Egy hírlap tudósitó balesete. Ábránv Emil, napjainkban egyike jobb költőinknek, hirlaptudosifonak csapott fel, mely nagyon roszul ütött ki ra nézve. A B. H-lapnak tudósítást irt Bismark herceggel történt be szélütéséről, melyet a herceg megtagadott, tehát hamisnak jelentett ki, "mely Ábrányit a legkellemetlenebb helyzetbe juttatta | ezért képviselői állásáról is lemondott. A hírlap a nagyközönség tájékoztatója. Tudósitóját félre vezethetik, de a ki tudva valótlant ir,.az. tegye le a tollat és menjen vezekelni, iu 'rt hitelét a közönség előtt elvesztette. esetéi, van letéve, mely a legelső vissza! a község javára esik. ... A kereskedések a helyi viszonyokig képest kielégítők. , . ... ,n A vendéglő volt mar jobb allapotb in s nagyobb pártolásban _ is részesült, mint jelenben, lehet még jövője is, de ez esetben itt is gyökeres renoválni való van, a müveit közönség érdeke nagyobb figyelemre mélta- tandó, — különösen pedig a mértékek cse- rélendők ki, mivel manapság ritka vendég elégszik meg azzal, hogy a mértékeknél mu. tatkozó hiányt, a vendéglős leányának fekete szemeiből eredő tüzes pillantások pótolják. Ilyenek a viszonyok Várpalánkán s azért kívántam azokat e téren felemlíteni hogy tudja meg a nagyközönség, miszerint e jól fejlődő községben is van még eleg jevitani való. Nem mulaszthatom el ezúttal a m. lnj 5-én a várpalánkai vendéglő kertjében az itteni fiatalság áltál röktönzött szükebbkürü táncmulatságról is röviden megemlékezni. Mondhatom, nagy elhatározás kellett ahhoz, hogy itt — hol az intelligens közönségnél valóban cast-rendszer uralkodik — e kis mulatság létesíthető legyen, ez alkalommal azonban győzött az akarat, s megmutatta a fiatalság, hogy kellő összetartás mellett ilyenek is létesíthetők. A mondott napon este 7 órakor megjelent a munkácsi zenekar s rázendített egy dalra, nemsokára gyülekezett a közönség s egyóra alatt oly szép tarsasag volt együtt, minőt a várpalánkai barátságos kis kert igen régen fogadott lombos fái között; nem sokára megkezdődött s folyt a tánc jö kedvvel. A négyesek igen szépen sikerültek, csupán azon körülmény bántott bennünket, hogy a magyar fiatalság között németnyelvű rendezést kellett hallani. Általában e kis mulattság teljesen sikerültnek mondható, mit igazol ama körülmény is, hogy az tisz- tességeseu benyúlt az éjbe s jóval éjfél után ért véget, a midőn az örömmel eltelt mamák és nagymamák Morpheus csalogatása folytán hazamenésre nógatták a fiatalságot, — szóval e kis mulatság sokáig élni fog emlékében még azoknak is, kik annak tétlen tanúiként szerepeltek s csupán Baehusnak hozták meg a köteles áldozatot. Vajha a fiatalság ily nemes összetartással többször rendezne az erre nagyon is alkalmas kertben ily barátságos összejöveteleket, melyek mig egyrészt felvidítják a kedélyeket, egyidejűleg nemesitik a lelkeket is. r __a. Me zőgazdaság Aug. 22-kén hajnalban megeredtek razí ég csatornái, tízép, csendes, meleg eső áztatta a földet. A forró lég, mely már kiállhatatlanná vált, meglehetősen lehűlt. De másnap reggel már 5 órakor 21 R°-volt a meleg s egész nap emelkedett, csak este Ifelé szállt valamit, sőt még késő este is 20 fokon állott a nőmérő. Ma már 11 R fokra szállt alá. Úgy látszott, hogy huzamosabb időre számíthatunk az esőzéssel, mert rátánként indult, melyről a nép azt állítja, hogy tartós esőzést jelent. A veteményesnek már nem sokat használt, a tengeri megszáradt erőszakosan a hosszú szárazságtól és az égető nagy forróságtól; a krumplinak pedig ártani fog, mert újra csírázásnak indul és rothadni fog. A káposzta rothad, a melyik valamit ér, a nagyobb részből semmi sem lesz. A szöllő nagy része elszáradt, zölden megfony- nyadt és megaszalódott. A korai szöllök nem fejlődhettek ki, s nagyon apró szeműek maradtak. A késő érőknek az eső még használni fog, hol a jég el nem verte. Az augusztusi viharos idő a város déli részén i levő mezőket és hegyeket nagyon mostohán érintette. Különösen a. Nagy-hegy és Pap-hegy déli részein nagy kárt tett a jég. E nyár a szőilőmüvelésre nézve gyakorlati útmutatást adott azoknak, kik figye- lemmel kisérték a szőllők állását. Nálunk ugyanis az a régi szokás uralkodik, hogy kánikulában nem szabad a szöllőket sem megkötözni, sem megkapálni, mert az öböl megüti. A ki tanulmányozni akarja a dolgot, most nézze meg a szöllőket. A mely szőllök nem voltak megkötözve és megkapálva, azoknak levele csaknem egészen le- forrázódott, a hol csak kötözve volt, ott kevésbbé és a hol meg volt kapálva is, oh legkevésbbi forrázódott le a levél s a ge- rézdek is jobban fejlődtek; mindig az arányosságot véve figyelembe. A kötözéssel a szőllőkben utat nyitunk a légjárásnak, a napsugárnak s épen ez által mentjük meg az öböltől, mert az öböl nem más. mint a forró, megrekedt lég felszállása, mely a sűrűben a gerézdeket meg párgolja, ezek azután megveresednek és elszáradnak. A kapálással azt eszközöljük, hogy a földet megpuhitjub, jobban járhatja a levegő s ez által a gyökerek több táplálékot kapnak még szárazságban is. Nem helyes a kapálásnál azon nálunk divó eljárás sem, bogy simára szeretik a földet kapálni, mert 4
