Kárpát, 1973 (9. évfolyam, 1-2. szám)

1973-04-01 / 2. szám

AMAGYAR csak akkor veszhet el, ha örökké a képzelődés tükrében akarja ar­cát és lélekvonalait vizsgálni. Egyedül az önismeret által jutunk céljaink és ren­deltetésünk felfogásához. <—> Kemény Zsigmond. ŐRIZZÜK meg legalább félig a szabad­ságunkat azáltal, hogy tudunk hallgat­ni. i— Cicero. • • • AZ EMBERI HIÚSÁG és hatalomvágy csodálatos erővel bír az ítelet és a Iátó­­erő eltompitására. /— Goethe. MIDAS KIRÁLY azt kérdezte Silenus is­tentől: mi a legjobb, ami embert érhet? Az isten azt válaszolta: ami a legjobb, azt el nem érheted: nem születni, nem lenni. Utána a legjobb, amit kívánhatsz: a korai halál. > Schopenhauer. • • • VALAMENNYI nép közül, melynek tör­ténetét áttekintettem, egy sem volt sze­rencsétlenebb, mint a magyar. — Vol­taire. MÁSOK fájdalmával szemben légy érzé­keny, a magadéval szemben kemény, mint az érc. • • • A LEGNAGYOBB ÖRÖM volna élni, Ka mindenki megtenné a felét annak, amit másoktól követel. “TALPIG BECSÜLETES, feje búbjáig szegény . Jó magyar kifejezés. És ta­láló is. A kettő rendszerint együtt szokott járni. démia felépült, melyben a rendszeres kiképzés, csak 1872- ben indulhatott meg. A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia csak az első világháború után vált valóban nemzetivé, mind külsőségekben, mind szellemben, de fejlődése nemcsak nemzeti jellegben mutatkozott, hanem szellemi kiképzése is egyetemi színvonalra emelkedett. Az akadémia akadémi­kusait négy év után avatták tisztté, nem Ferenc József császár születésnapján, hanem a legnagyobb magyar ün­nep alkalmával, Szent István napján, augusztus 20-án. A múlt század helyben topogó késedelmét a Ludovika fejlő­dése áthidalta és az idegen nemzetek évszázados múltú ka­tonai akadémiák főié emelkedett. Az épület az “Alma Mater” bolt íves hajlásai alatt nyugodtan fejlődhetett az egészséges magyar katonai szel­lem, a vastag falak száz éves téglái nem beszéltek, de min­­den akadémikust emlékeztettek a múltra és azok áldozatá­ra, kik ezeket a téglákat összehozták. A magyarországi kommunista rendszer szellemi har­cának irányítói az utolsó öt évben, támadásuk súlyát, a volt nemzeti hadsereg erkölcsi értékének megsemmisítésére for­dították. Kiváló helyzetmegítélésükkel megállapították, hogy a hadsereg tagjai közül sokan meghaltak, megöreged­tek, közömbössé váltak és ellenállásuk meggyengült. Ko­moly veszélyt már csak az jelenthet, ha az új nemzedék nyugtalan tagjai kutatnak a múltban és keresik az apáktól visszamaradt örökséget. Találhatnak olyan nyomokat, vagy emlékeket, mely sok ferde állítást kiegyenesít és valótlansá­gokat felderít. A vádak alól felmenthetik az ártatlanokat és újra hisznek az eszmékbe. Találkozhatnak hősökkel, mártírokkal, igaz emberekkel és megtudják, hogy mi volt az igazság. Az utóbbi öt év alatt egymást követik az otthoni ma­gyar irodalom katonai tárgyú könyvei, melyeknek eszmei mondanivalójuk és céljuk, a volt magyar hadsereg szelle­mének mocskolása, hogy minél mélyebbre süllyedjen er­kölcsi értéke. Gyalázzák a kiemelkedő jellemeket, tudat­lansággal vádolják a legkiválóbb vezetőket és népellenes nemzetgyilkos mindenki, aki esküjét nem szegte meg és nem fordította fegyverét saját fajtája ellen, a kommunista zászló alatt. Napóleontól származik az a mondás, hogy “Az eszme gyakran győzedelmeskedhet a fegyverek és a hatalom fe­lett ’. Tehát meg kell semmisíteni az eszmét és el kell tűn­tetni mindent, ami az eszmére emlékeztet. Valamikor így •csinálták a tatárok is, lerombolták a templomokat. íív-s Az 1968-ban megjelent magyar “Kislexikon” a Ludo­­.• vika Akadémiát már meg sem említi. A magyar társadalom , ■: egységes erejével és anyagi áldozatával megteremtett ma­­! gyár katonai főiskolának nincs helye az Akadémia Könyv­­fi ‘kiadójának lexikonában. v У

Next

/
Thumbnails
Contents