Kárpát, 1973 (9. évfolyam, 1-2. szám)
1973-04-01 / 2. szám
Csokonai Vitéz Mihály: A RÓZSABIMBÓHOZ Nyílj ki, nyájasan mosolygó Rózsabimbó, nyílj ki már. Nyílj ki, a bokorban bolygó Gyenge szellők csókja vár. Nyílj ki, gyenge kerti zsenge: Hébe nektárt Kint terád, Szűz nyakadba Flóra gyenge Bársony palástot ád. Ó, miként fog díszesedni Véled e parányi kerti Ó, bogy óhajtják leszedni Rólad ezt a drága szert! Hadd szakasszalak le, édes Rózsaszál: szép vagy te már. Héj, ba meglát, bány negédes, Hány kacér leányka vár! Nem, nem! Egy leány se nyissa Büszke fűzőjét terád. Ültetőd kedves Julissa Néked újabb kertet ád. Ott kevélykedj bíboroddal Ékesebb bíborja közt! Ott kevélykedj illatoddal Kedvesebb illatja közt! Csokonai Vitéz Mihály: A. BOLDOGSÁG Most jázminos lugasban E nyári bűvös estén Lillámmal ülök együtt; Lillám velem danolgat És csókolódva tréfál, Míg barna szép bajával Zefir susogva játszik. Itt egy üveg borocskát A zöld gyepágyra tettem És gyenge rózsaszállal Száját bé is csináltam. Amott Anakreónnak ' Kellő danái vannak 1 Kaskámba’ friss eperrel.- Egy öszveséggél ily' sok ' Gyönyörű, becsest ki látott? S ki boldogabb Vitéznél? BONTJÁK A LUDOVIKÁT A magyar nemzetnek majdnem évszázados küzdelmébe került, míg 1872-ben a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián a rendszeres tisztképzés megkezdődhetett. A múlt évben a hivatásos honvéd tisztképzés kezdetének századik évfordulójáról, néhány magyar újság megemlékezett, de közel sem olyan hatással, melyet az évforduló jelentősége érdemelt. A közömbösség magyarázható, mert a Ludovikát végzett tisztek napról-napra fogynak és a széles társadalom nagy része nem ismeri a Ludovika Akadémia alapításának történelmi hátterét, ezért nem is értékelheti annak jelentőségét. Elképzelhetetlen egy nemzet tartós és megbízható védelme saját fajtájából szervezett hadsereg nélkül, mely nemcsak az ország területét védi, hanem együttérez nemzetével, megérti annak céljait, biztosítja a jogrendet, mellyel a kitűzött célok elérhetők. Őrzi az állam hatalmi helyzetét, a nép szabadságát és függetlenségét. Egy ilyen önálló magyar hadsereg felállítása volt a múlt század nemzedékének célja, mely az úgynevezett reform követelések egyik legfontosabb részét képezte. A hadsereg felállításának első lépése a tisztikar, altisztíkar és kiképző keret biztosítása, melyek közül időrendben a legfontosabb a honvéd tiszti főiskola alapítása volt. Katona-nemzet vagyunk” — írja Czékus Zoltán hadtörténész a Ludovika történelmében /—> mégis milyen csodálatos, hogy a kalmár velenceieknek már 1506 évben van katonai, méghozzá tüzér iskolájuk. A katonanemzetnek hiresztelt magyar, csak kerek 300 év után 1808-ban határozza el hogy katona iskolát alapít. Az elhatározás után azonban megint negyedszázad év múlik el, míg felépíti az első magyar katona-iskolának épületét a Ludovika Akadémiát, ahol a rendszeres kiképzés, csak 1872-ben indulhatott meg. Nem érdektelen, ezért felsorolom, hogy nemcsak u velenceiek előzték meg a magyarokat, hanem a csehek, szászok. németek, franciák, kiknek a tizenhetedik században alapított és a 18-ik században már jól működő katonai főiskoláik voltak. Mária Terézia 1752-ben alapítja a nemes ifjak bécsújhelyi nevelőintézetét a monarchia híres Mária Terézia” katona-akadémiáját. Még az amerikaiak is megelőzték a magyarokat, mert a "West Point” katonai akadémiát 1802-ben a lapították. Magyarország lemaradásának okairól köteteket lehetne írni, a katonai szellem hanyatlása visszavezethető Mátyás király koráig, mert Mátyás halála után hosszú időn át -—elsősorban a nemesség hibája miatt nem volt állandó hadsereg, állandó hadsereg nélkül nem lehetett állandó katonai iskola. 6
