Kárpát, 1973 (9. évfolyam, 1-2. szám)
1973-04-01 / 2. szám
Somogyi Ferenc dr.: A P R I M Á S I A prímás szó a latin nyelvből került a magyarba. Értelme azonos a klasszikus latin primus (-a, -um) melléknévvel, jelentéstartalma pedig a magyar első szó fogalomkörével. A ' primas ’ (-atis, m.) szó is a latinban alakult ki, amikor — már a császárság idején i—« bizonyos tisztségek, méltóságok viselőire vonatkozóan különösképpen hangsúlyozni akarták, bogy közülük kit illet az első bely, zsákmányból, bevételből ki kapja az első részeket, a primas partes ”. Az eredetileg hosszadalmas körülírás két lényeges szavából aztán a partes szó elmaradt, a ' primas’ rész pedig, amely eredetileg a primus szónak a nőnemű “pars’-hoz igazodó többes számú tárgyesete volt, önállósult, bímnemű közfőnévvé vált. A IV. és az V. század folyamán a primas szó már kimondottan tisztséget, méltóságot jelentett. Fogalma talán a magyar “vezető” szóval adható vissza. II. Theodosius császár (408-tól 450-ig) törvénygyűjteménye 438-ban már városok, városnegyedek és erődítmények prímásait (primates urbium, vicorum, castellorum) említi. I. Justinianus császár (527-től 565-ig) híressé vált és Corpus Juris Civilis néven ismert törvénykönyvében a “primates regionis méltóságokat is megtaláljuk. Ebben a kerületi kormányzói értelemben Görögország területén a prímási méltóság a török uralom idején egészen a XIX. századig fennmaradt. Világi méltóságot fed a vizigótok II. Alarik uralkodása idején, 506-ban kiadott törvénykönyvében, a “Lex Romana Visigothorum -ban, vagy más néven Breviárium Alaricianum -ban említett 'primas palacii (a palota vezetője) megjelölés is. Hasonló értelemben az egész középkoron át a fő”, a vezető meghatározása a primas szóval történik. Gyakran hallunk például 'primas castri -ról, aki a vár parancsnoka. Az elmondottak után azt hihetnénk, hogy a prímási méltóság eredetileg világi jellegű volt. Ez a látszat azonban megtévesztő. Csak azt mondhatjuk, hogy a ' primas” szót kezdetben világi méltóságok megjelölésére is használták. Tüzetesebb vizsgálatok ugyanis arról győznek meg bennünket, hogy a "primas” szót egyházi vonatkozásban sokkal gyakrabban és általánosabban alkalmazták. Az alapot ebhez 325-ben a niceai zsinat adta meg, amikor a Római Birodalom tartományainak fővá-MÉLTÓSÁG rosaiban, a metropolisokban (méter = anya + polis = város) székelő, tehát metropolita (fő-, vagy anyavárosi) püspökök különleges joghatóságát szabályozta. A metropoliták azonban ezzel nem jutottak több lelki hatalomhoz, mint amennyivel a többi püspök rendelkezett, ezért a metropolita szóval párhuzamosan és azzal teljesen azonos értelemben prímásoknak, elsőknek, vezetőknek kezdték őket hívni. Egyházkormányzati téren ezek a metropolita, vagy prímás püspökök bizonyos joghatósággal is rendelkeztek. A prímási méltóság és cím a századok folyamán sokat fejlődött, módosult és helyenként is változott. Viselőik közül egyesek székhelyük politikai és egybázkormányzati jelentősége alapján —< nagyobb horderejű szerephez jutottak, pátriárkái címet kaptak. Ilyen pátriárka (metropolita, prímás püspök) eleinte öt volt: a római (a pápa), a konstantinápolyi, az alexandriai, az antiochiai és a jeruzsálemi. Amikor 1054-ben Kelet és Nyugat elszakadt egymástól, csak a római pátriárkátus maradt meg, a másik négy csak címzetessé lett. A keleti Egyházban a pátriárkák exarcbák lettek. A római pátriárka méltóságát mindmáig a pápa viseli. Egyes püspökök azonban a pátriárkái címét a pápától elnyerhették. Ezek lettek a kisebb pátriárkák. Később, amikor a régi római tartományok területén belül új önálló államok keletkeztek, az új ország székhelyén lakó püspök érsek (arcbiepiscopus = főpüspök) lett, aki azonban lelki hatalom tekintetében továbbra is egyenlő maradt a többi püspökkel, “primus inter pares” (első az egyenlők között), nrimas (vezető) volt. Amíg ugyanabban az országban csak egy érsekség működött, az érsek prímási voltát nem kellett külön hangsúlyozni. Erre csak akkor lett szükség, amikor egybázkormányzati szempontból ugyanannak az országnak politikai határain belül több érsekséget szerveztek. Ilyen esetben mindig az ország fővárosában székelő érseket tekintették prímásnak. A prímási méltóság és cím nem mindtg és nem mindenütt alakult a vázolt fejlődés irányának megfelelően. Afrikában például volt idő. amikor azt a püspököt nevezték prímásnak, akit legrégebben szenteltek fel. Az ilyen püspök természetesen csak tiszteletbeli prímás (primas aevo) volt. Ugyanott a prímási címet más püspökök is elnyerhették, mint 3
