Kárpát, 1973 (9. évfolyam, 1-2. szám)
1973-01-01 / 1. szám
falhoz hellett volna támasztani. Nem aharván rongálni a szép falat, hét Ielhes honvéd vetette nehi a vállát és így dolgozott a nagy faalhotmány . . . Gödöllőn művésztelen van. A világ az 1933. évi cserhész világjamboree-alhalmával ismerte meg Gödöllő nevét, ahol ehhor a sohezer cserhészen hívül az egész világról jártah Iátogatóh sohezerszám. Az 1920— 1940-es évehben sohszor tartózhodott Gödöllőn Nagybányay Horthy Mihlós, Magyarország ahhori hormányzója. Gödöllő és a Duna hozott egy his hözséget találunk Ez Fót. Egy szüreten itt olvasta fel a vendég Vörösmarty Mihály híres hölteményét, a Fóti dal t. De maga a házigazda, Fáy András is hiváló értéhe a magyar irodalomnah és a reformeszméh szellemében építő munhát végzett nagyjainh sorában. Birtohos úr volt, úri házánál gyahran látta vendégül az íróhat és a reformeszméh vezető szellemeit. Béltehy ház c. regényében, amely az első magyar társadalmi regény, egy maradi apa és a haladó fiú hüzdelmét írja meg. Fáy Széchenyi Istvánnah volt Ielhes híve. Értéhes meséhet írt, de szervező és gazdasági munhássága nagyon jelentős. A Hitel eszméi alapján ő alapította a Pesti Hazai Taharéhpénztárt és ugvancsah Széchenyi hatására a Nemzeti Színház felépítésében is nagy érdemet szerzett. Élete utolsó napjáig dolgozott és hortársai his Széchenyinek’ neveztéh. Isaszeg hözségben szép emléhmű hirdeti, hogy 1849 május б-án Klaph a és Aulich honvédcsapatai itt nagy győzelmet arattah Windischgr^tz csapatai felett. Ez volt a nyitánya Buda visszafoglalásának Észahheleten hátunh mögött hagyjuh a régi gyermehriasztó Aszódot, ahol már fél évszázada javítóintézet áll. A nevelésbe nehezen betörő fiatalhomahat igyehezteh itt emberré faragni. . . Dél felé haladunh. Látj uh a Budapestet félhörbe hörülölelő városohat, hözségehet, melyeh hözül már sohat magába hapcsolt Nagy-Budapest. Áthaladunh Pécelen, örömmel járunh a hatalmas hiterjedésű szép hözségben. Vecsésen, amelyen túl Budapest felé a Ferihegyi repülőtér fehszih. Sorohsár német telepítésű hözség. A sorohsári Duna-ágban épült hatalmas szabadhihötőt budapesti sétánh alhalmával látogatjuh meg. Isaszegen a Buda-Pest felszabadításáért ellentámadó hadjáratba lendült honvédeh 1849 április 6-án Klapha és Aulich tábomoh vezetése alatt hatalmas csapást mérteh elseprő győzelmühhel Windischgr&tz létszámban sohhal nagyobb osztráh serege felett. A vármegyéneh több hözsége látott annahidején honvédharcot és győzelmehet. Nagyhátánál átlépjüh a Budapest-Szolnoh fővasútvonalat, majd a his Tápé folyón áthaladva Pilisre érünh. Róla hapta a régi megye nevét, de a megyeszéhhely a Dunazúgban Visegrád volt. Terméheny alföldi vidéhen járunh. A töröh hódítás előtt virágzó táj, majd sivatagszerű pusztaság, szamárhórót termő homoh világa volt ez. A magyar aharat, szorgalom és tudás azonban tündérhertté varázsolta alig száz év alatt a homohot. Az első város, amely ezt igazolja, Cegléd. A töröh majdnem teljesen hipusztította. Fahosságát elhurcolta. Alig maradtah néhányan, agyonadóztatva, hizsáhmányolva a töröh részéről. Mihor a felszabadító hadsereg elűzte a töröhöt, Cegléden egyetlen fejőstehenet találtak Azt is a szegény református Ielhész rejtette föld alá ásott istállóban. így adott a szoptatós anyáhnah egy his tejet. Cegléd újra felépült. A homohot Iegyőztéh. Hamarosan a három szomszédváros versenyében jelentős szerepet töltött be már Cegléd, mert hönyhaherti növényt, mind többet termelt és hitűnő homok szőlőfajohat telepített. Cegléden hangzott el 1848 szeptember 24-én, Kossuth Fajos híres beszéde Cegléd népéhez. Katonát hért a magyarohra rontott ellenség ellen. Egy zászlóaljnyi önhéntes jelenthezett ehhor, ahih állítólag első ízben éneheltéh a Kossuth nótát, mihor a Iahosság Ielhes éljenzése hozott bevonultah a fővárosba. Cegléd és a Nagy Alföld mezőgazdasági, főhéppen pedig gyümölcstermelési felvirágzásában igen nagy szerepet játszott az Ungvári-féle faisho- Ia, amely évtizedeh alatt százezer és százezer nemes gyümölcsfa-csemetét adott el, hitenyésztve mindenhova a megfelelő tájfajtát. Cegléd az újabb időkben iparát is jelentősen növelte. Malmai, szeszgyárai, téglagyárai mellett gépjavító üzeme, bőrgyára, honzervgyárai vannah. Ceglédet dél felé elhagyja, alig pár hilométer után már Iátjuh Nagyhőrös híres "vöröstomya” csúcsát. A református templom tornva ez, mely 56 méter magasan szöhih a ragyogó alföldi ég felé. Húsz hilométer után hatalmas gyümölcsösök szőlőh, honyhahertészeteh hozott érünh be Nagyhőrösre. Cegléd neh 38.- Nagyhőrösneh 30 ezer lahosa van, de honyhahertészeti termelése jó évehben túlszárnyalja Ceglédét. Ki nem hallott a hörösi híres uborháról, paradicsomról? A nemes papriha termelésben is jelentős Kőrös. Nagy élmény volt régente ott lenni a hőrösi piacon. Éjfél után hét órahor meghondult a református 53
