Kárpát, 1973 (9. évfolyam, 1-2. szám)
1973-01-01 / 1. szám
MAGYAR MULTUNK — Folytatás — SZENT ISTVÁN, AZ ELSŐ MAGYAR KIRÁLY Géza fejedelem fiát, Istvánt teljesen a keresztény vallás szellemében neveltette. Egyházi és világi férfiak vették körül Istvánt, s ami akkor ritkaság volt, nemcsak a kardforgatást tanulta meg, hanem az Írást, <— olvasást is. Házassága révén atyafiságba került Ottó német császárral, mert a császár rokonának, Henrik bajor hercegnek lányát, Gizellát vette feleségül. Már Géza királyi hatal ómmal uralkodott. István forma szerint is felvette a királyi címet és megkoronáztatta magát. A királyi székhez közelebb lakó törzsfök, kénytelen-kelletlen elismerték a királyi hatalmat, de a távolabbi területeken élők nem hajlottak meg István előtt, és nem keresztelkedtek meg. Ezek kiskirályként viselkedtek a maguk területén. Három törzsfö nyíltan is fellázadt a királyi hatalom ellen. Az egyik, Koppány somogyi vezér, az uj hitben saját függetlenségének veszedelmét látta. Koppány volt az első, aki zászlót bontott, a mai Somogybán. Innen indult meg népével, s amerre elvonult, fellázította a népet, s kegyetlenül pusztított, ahol melléje nem szegődtek. Szomorú kötelességet kellett a királynak teljesítenie: salát népe, a vérből való vér ellen kellett hacba szállnia. Ez az első eset történelmünkben, hogy magyar a magyarnak ontotta vérét. A királyi sereg Veszurém alatt ütközött meg a még pogány magyarokkal. Konpány elesett a csatában s a keresztény magyaroké lett a diadal. Koppány vitézeinek egy része kereszténnyé lett, másik része szolgaságba jutott. István legvözte a többi lázadó törzsföket is és az országba betört német császári sereget is megsemmisítette, a császárt békére kényszeritette s az ország területét is megnövelte. így irta be István a maga és nemzete nevét a világtörténelem nagy könyvébe. A. királyi hatalom megtörte az uj rend ellen lázadókat. István beiktatta országát a keresztény országok sorába, meggyökereztette, a ma is fennálló vármegyei intézményt. Az addig vándor életet élő magyarság megkedvelte a mezei munkát; az idegen szerzetesek, akiket az országba behívott, nemcsak az új vallásnak voltak hirdetői, hanem a szántás-vetésnek is mesterei voltak. Törvényei által a személy- és vagyon biztonság mindjobban megerősödött, s az idegen kézmivesek, kereskedők, iparosok bátorságosan vándoroltak be és vegyültek el a magyarság közé. A szent király a papságot nagy kedvezményben részesítette, de súlyos feladatokat is rótt rá: a föld megmunkálását és a nép oktatását. Gizella mindenben méltó volt királyi férjéhez. Szerzetesházakat alapított, az egyházakat ellátta szent edényekkel, tárgyakkal, ruházatokkal: ezek készítésében maga is segédkezett. Királyaink koronázó palástja is az ö kezemunkája. Ö alapította a veszprémi egyházat s ezt mindennel gazdagon ellátta. Istvánnak fényes udvartartása volt. Azok az emberek, akik udvarában körülvették, az ország dolgait intézték. A nádorispán volt a király helyettese a honvédelem és igazságszolgáltatás dolgaiban, a tárnokmester igazgatta az ország pénzügyeit. A nagyobb és kisebb állású tisztviselőknek és mindenféle cselédeknek egész serege élt az udvarban. <—i István király legtöbbet időzött Esztergomban és Székesfehérvárott, itt nagyszerű templomot is építtetett a római Szent Pál-templom mintájára. E templomban helyezték Istvánt örök nyugalomra, fehér márvány koporsóban. Az Isten megpróbáltatásokban is részesítette a jámbor királyt. Öt fia volt, de közülük csak Imre ért meg férfikort. Szemefénye, büszkesége, magának és országának gazdag reménysége volt ez az ifjú. A huszonöt éves, müveit lelkű, daliás ifjút vadászat közben vadkan ölte meg. Gyászba borult a király és az egész ország. Az apa lelkét megrendítette a szörnyű csapás. Nemcsak fiát vesztette el benne, hanem méltó utódját, nagy müvének folytatóját is. A SZENT KORONA SZÁRMAZÁSA A római pápa, a szelíd Szilveszter, napról-napra várta a lengyel követet. Ura megbizásábó^ királyi koronáért indult el a követ az Egyház fejéhez. Csakhogy más volt az Isten akarata. A királyi koronát nem a lengyel királynak szánta. Szilveszter pápa abban az időben csodálatos álmot látott. Hófehérruhás angyal szállott le hozzá a fényes mennyországból. Az angyal így szólt a pápához : i—> Holnap követség jön hozzád. A magyarok fejedelme, István küldi őket. Fogadd különös jósággal, mert István nagyratermett nép bölcs feje-46