Kárpát, 1973 (9. évfolyam, 1-2. szám)

1973-01-01 / 1. szám

MAGYAR MULTUNK — Folytatás — SZENT ISTVÁN, AZ ELSŐ MAGYAR KIRÁLY Géza fejedelem fiát, Istvánt teljesen a keresz­tény vallás szellemében neveltette. Egyházi és vi­lági férfiak vették körül Istvánt, s ami akkor ritka­ság volt, nemcsak a kardforgatást tanulta meg, hanem az Írást, <— olvasást is. Házassága révén atyafiságba került Ottó né­met császárral, mert a császár rokonának, Henrik bajor hercegnek lányát, Gizellát vette feleségül. Már Géza királyi hatal ómmal uralkodott. Ist­ván forma szerint is felvette a királyi címet és meg­koronáztatta magát. A királyi székhez közelebb lakó törzsfök, kénytelen-kelletlen elismerték a ki­rályi hatalmat, de a távolabbi területeken élők nem hajlottak meg István előtt, és nem keresztel­­kedtek meg. Ezek kiskirályként viselkedtek a ma­guk területén. Három törzsfö nyíltan is fellázadt a királyi hatalom ellen. Az egyik, Koppány so­mogyi vezér, az uj hitben saját függetlenségének veszedelmét látta. Koppány volt az első, aki zászlót bontott, a mai Somogybán. Innen indult meg népével, s amerre elvonult, fellázította a népet, s kegyetlenül pusztí­tott, ahol melléje nem szegődtek. Szomorú köteles­séget kellett a királynak teljesítenie: salát népe, a vérből való vér ellen kellett hacba szállnia. Ez az első eset történelmünkben, hogy magyar a magyar­nak ontotta vérét. A királyi sereg Veszurém alatt ütközött meg a még pogány magyarokkal. Kon­­pány elesett a csatában s a keresztény magyaroké lett a diadal. Koppány vitézeinek egy része keresz­ténnyé lett, másik része szolgaságba jutott. István legvözte a többi lázadó törzsföket is és az országba betört német császári sereget is meg­semmisítette, a császárt békére kényszeritette s az ország területét is megnövelte. így irta be István a maga és nemzete nevét a világtörténelem nagy könyvébe. A. királyi hatalom megtörte az uj rend ellen lá­zadókat. István beiktatta országát a keresztény or­szágok sorába, meggyökereztette, a ma is fennálló vármegyei intézményt. Az addig vándor életet élő magyarság megkedvelte a mezei munkát; az ide­gen szerzetesek, akiket az országba behívott, nem­csak az új vallásnak voltak hirdetői, hanem a szántás-vetésnek is mesterei voltak. Törvényei által a személy- és vagyon biztonság mindjobban megerősödött, s az idegen kézmivesek, kereskedők, iparosok bátorságosan vándoroltak be és vegyül­tek el a magyarság közé. A szent király a papságot nagy kedvezményben részesítette, de súlyos feladatokat is rótt rá: a föld megmunkálását és a nép oktatását. Gizella mindenben méltó volt királyi férjéhez. Szerzetesházakat alapított, az egyházakat ellátta szent edényekkel, tárgyakkal, ruházatokkal: ezek készítésében maga is segédkezett. Királyaink koro­názó palástja is az ö kezemunkája. Ö alapította a veszprémi egyházat s ezt mindennel gazdagon el­látta. Istvánnak fényes udvartartása volt. Azok az em­berek, akik udvarában körülvették, az ország dol­gait intézték. A nádorispán volt a király helyettese a honvédelem és igazságszolgáltatás dolgaiban, a tárnokmester igazgatta az ország pénzügyeit. A nagyobb és kisebb állású tisztviselőknek és min­denféle cselédeknek egész serege élt az udvarban. <—i István király legtöbbet időzött Esztergomban és Székesfehérvárott, itt nagyszerű templomot is épít­tetett a római Szent Pál-templom mintájára. E templomban helyezték Istvánt örök nyugalomra, fehér márvány koporsóban. Az Isten megpróbáltatásokban is részesítette a jámbor királyt. Öt fia volt, de közülük csak Imre ért meg férfikort. Szemefénye, büszkesége, magá­nak és országának gazdag reménysége volt ez az ifjú. A huszonöt éves, müveit lelkű, daliás ifjút vadászat közben vadkan ölte meg. Gyászba borult a király és az egész ország. Az apa lelkét meg­rendítette a szörnyű csapás. Nemcsak fiát vesz­tette el benne, hanem méltó utódját, nagy müvé­nek folytatóját is. A SZENT KORONA SZÁRMAZÁSA A római pápa, a szelíd Szilveszter, napról-napra várta a lengyel követet. Ura megbizásábó^ királyi koronáért indult el a követ az Egyház fejéhez. Csakhogy más volt az Isten akarata. A királyi koronát nem a lengyel királynak szánta. Szilveszter pápa abban az időben csodálatos ál­mot látott. Hófehérruhás angyal szállott le hozzá a fényes mennyországból. Az angyal így szólt a pá­pához : i—> Holnap követség jön hozzád. A magyarok fejedelme, István küldi őket. Fogadd különös jó­sággal, mert István nagyratermett nép bölcs feje-46

Next

/
Thumbnails
Contents