Kárpát, 1973 (9. évfolyam, 1-2. szám)
1973-01-01 / 1. szám
ni, hogy Szent Istvánt az 1031-bői származó koronázási palást (amely eredetileg miseruhának készült) nyílt koronával ábrázolja. Ez a tény azonban vitatható. A második elmélet látszik valószínűbbnek. Ennek elfogadása könnyen érthetővé teszi a Szilveszter-féle korona homlokpántjának elveszését is, mert az a Szilveszter-féle koronának a mai Szent Korona alsó részével történt összeforrasztásakor feleslegessé vált. A Szent Korona felső részének eredetiségét többen kétségbevonják. A nemzeti hagyomány és a legtöbb régész és történész ennek ellenére egybehangzóan azt vallja, hogy ez volt Szent István koronája, amelyet II. Szilveszter pápától 1000-ben ajándékul kapott. Bizonyosnak látszik, hogy olasz bencések — talán éppen római kolostorának ötvösműhelyében készült. Amikor a keresztény világ feje, II. Szilveszter pápa ezt a koronát elküldte Szent Istvánnak, gyakorlatilag az egész keresztény világ elismerte a magyar állam létét, annak uralkodóját pedig a hatalmas nyugati uralkodók egyenrangú társává nyilvánította. Mindezt III. Ottó császár, mint a keresztény univerzum világi hatalmának birtokosa is tudomásul vette. Ennek jeléül <—« a legenda szerint thébai Szent Móric (Krisztus keresztfájának ereklve-darabját őrző) lándzsáját küldte aiándékba Szent Istvánnak, hogy ezzel külön is kifejezésre juttassa egyetértését egvkori tanítómesterével. a keresztény univerzum lelki főhafaímának birtokosával, a római pápával. (Somogyi: Küldetés, 1975, 93. oldal.) A FÜGGETLENSÉG ZÁLOGA A római korona mindjárt adományozásának pillanatában a minden világi hatalomtól független magyar nemzeti önállóság jelképe lett. A nemzet maga is ennek tekintette. Mint a nemzeti önállóság s a nemzetközi egyenjogúság elismerésének ielképe, igen alkalmas eszközül kínálkozott arra is, hogy az áí'ami főhatalom ünnepélyes átruházásának eszközévé váljék. A hagyomány szerint rögtön első szent királyunk megkoronázása után kialakult az a gvakorlat, hogy a trónralépő királyt Szent István koronájával történő megkoronázással iktatták be az etelközi vórszerződésen alapuló közjogi méltóságába Szent István koronája rövidesen a magyar nemzett önállóság záloga lett. JJ. Konrád német-római császár (1024-től 1039- íf?) hűbórúri szándékait 1030-ban Szent István fegyveres ellenállással hiúsította meg. Péter azonban a ménfői csata után 1044-ben a nemzet akarata ellenére hűbéresi hűségesküt tett a segítségére siető császárnak. Ez robbantotta ki 1046-ban azt a nemzeti felkelést, amely az Árpád-ház számkivetésben élő fiait hívta vissza és I. Endrét emelte trónra. III. Henrik azonban (1039-től 1056-ig) 1051-ben újabb támadással akarta megtörni a magyarok ellenállását. Vértesi vereségébe sem tud belenyugodni. 1052-ben Pozsonyt veszi ostrom alá. És ekkor IX. Leó pápa (1049-től 1054-ig) a magyar király kérésére személyesen siet Pozsony alá, hogy a császárt visszavonulásra és béketárgyalásra bírja. A német-magyar béke 1058-ban létre is jön. Salamon király a mogyoródi csata (1074 március 14) után a nemzeti akarattal szemben szintén a német-római császár, ÍV. Henrik (1056-tól 1106- ig) támogatását kérte s ellenszolgáltatásként hűbéresi nyilatkozatot tett neki. VII. Nagy Szent Gergely pápa (1073-tól 1085-ig), akitől Géza herceg a királlyal szemben erkölcsi támogatást kért, keményen megfeddte Salamont, Gézának pedig azt írta, hogy “a magvar királyságnak, mint más előkelő királyságoknak, a maga szabadságának állapotában kell maradnia és semmiféle más ország királyának alá nem vetheti magát . Ugyanekkor ugyanez a VII. Gergely azonban a pápaság világi hatalmának megerősítésére irányuló törekvéséhez híven Salamon királynak azt írta, hogy Magyarország a római Anyaszentegyház Szent István által Szent Péternek minden joggal és hatalommal felajánlóit és alázatosan átadott tulajdona. (Az idézeteket lásd: Héman-Szekfű, Magyar Történet, 6. kiadás, I. 275. oldal.) A magyarság válasza erre az volt. hnrfv I. Géza (1074-től 1077-ir<) halála után Szent Lászlót választották meg királyukká, akit a p^na is elismert. Szent László kerülte a pápassággal való összeütközést, a pápa hűbéruraságát azonban sosem ismerte eh Amikor Zvoinimir Demeter (1076-tól 1088-ig) örökébe lépett, méa horvát királyi minőségében sem vol1 hajlandó II Orbán pápának (1088-tól 1099-ig) hűbéresi nyilatkozatot tenni. A BIZÁNCI KORONA Érdekes történeti adottság, hogv a Szent Korona ekkoriban megy át leglényegesebb változásán. A változás előzményei 1071-re nyúlnak vissza, amikor Bizánc besenyő határőrei a Szerémségbe törnek. Sa'amon király ,—< Géza és László hercegekkel er*yütf t-' megtorló hadjáratot vezet a besenyők ellen. A bizánciak végvárát, Nándorfehérvárt is meftostromolia. A vár védője szabad elvonulás feltételével Géza hercegnek feladia a várat. Géza nemcsak a várvédők elvonulását biztosítja, de a görög hadifoglyokkal is emberségesen bánik. Szabad3
