Kárpát, 1971-1972 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1971-10-01 / 1. szám
templom maradt meg s ma is hallatszik még a régi veszprémi szólásmondás, mely szerint " Veszprémben vagy harangoznak, vagy a szél fuj!” . . . Veszprém-megye legnagyobb városa még a két báb orú közt is, nem a megyeszékhely volt, hanem a bakonyalji PÁPA városa. Azóta a helyzet alaposan megváltozott, mert Pápa, 25.000 lakosával (harminc évvel ezelőtt is ennyi lakosa volt), Veszprém és Várpalota után a megyében a harmadik helyre szorult s amilyen mértékben a többi várost fejlesztik, Pápát annyira elhanyagolják, amire senki sem tud kielégítő magyarázatot adni. Egvesek szerint a város tehetetlen vezetőiben van a hiba, hogy a városuknak semmit sem tudnak kiharcolni; mások szerint az orosz megszálló hadsereg az oka, amely Pápát és környékét zárt területnek tekinti. Mindenesetre ez a történelmi patinájú kis dunántúli város, barokk műemlékeivel és kultúrtörténeti nevezetességeivel több figyelmet, érdeklődést és fejlesztést érdemelne, mint amit az elmúlt huszonöt év alatt kapott. A Bakony és a Kisalföld találkozási pontján fekszik, kitűnő kereskedelmi és közlekedési adottságokkal: szinte kínálkoznak oda fafeldogozó üzem, bútorgyár, papírgyár; továbbá mezőgazdasági üzemek: konzervgyár, cukorgyár és egyebek. E helyett odatelepítettek egy villamosárú üzemet (Elekthermax), egy húsárú gyárat (Bacon) s egyesítették az egykori három magán textilgyárat (Pápai Textilgyár). Ezzel szemben megszüntették a régi nagyhírű dohány és szivargyárát, az 1912-ben létesített műtrágya és kénsavgyárát, amelyet valamikor az amerikai Fordgyár akart megvenni autógyárnak. Sőt a híres vízimalmokat, számszerint 16-ot, szintén pusztulni hagyták, mert a Tapol ca folyó vízét elvezették az ajkai üzemekhez és a folyómeder ma csupán egy bűzlő csatorna. Pápa valamikor iskolaváros hírében állt és egy kis nagyképűséggel "Dunántúl Athéniének” becézték. Lakosságához képest valóban sok és neves iskolája volt. Itt működött 1551 óta a Dunántúli Református Egyházkerület Kollégiuma —< teológiai akadémiával, gimnáziummal, kereskedelmi középiskolával, tanítónőképzővel és lánypolgári iskolával. A kollégium kiváló növendékei sorában ott voltak: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Orlai-Petrich Soma, Ballagi Mór és Aladár, Thaly Kálmán, Eötvös Károly és még sokan mások. A bencések gimnáziumát (1802) még az 16'58-ban betelepített magyar pálos rend alapította, ennek volt kiváló növendéke Deák Ferenc. Volt ezenkívül a városban az irgalmasnővéreknek tanítánőképzője, polgári és elemi iskolája; állami tanítóképzőintézet, állami leánypolgári, katolikus és izraelita polgári iskola és városi leányipariskola, amelyik kézimunka-tanítónőket képzett. S mi maradt mindebből: egy állami fiúgimnázium (volt bencés gimnázium) és egy állami leánygimnázium (volt református kollégium), valamint egy állami kereskedelmi iskola. A református teológia és a három tanítóképzőintézet megszűnt, a többi középiskolával egyetemben s ezzel Pápa megszűnt különleges iskolaváros lenni. Jómagam a megszüntetett bencés gimnáziumnak voltam nyolc éven át a tanulója, apámmal, nagyapámmal és testvéreimmel egyetemben. Két húgom és feleségem az irgalmasnővérek iskolájában végeztek. Valamikor a városnak voltunk birtokos polgárai, egyik nagybátyám a város helyettes polgármestere volt; így a változások érzelem szerint is érintenek. Két éve jártam a városban, de a viszontlátás nagyon kiábrándító volt: a szép barokk épületek kopottak, nincsenek tatarozva, az utcák kövezete hiányos, az üzletportálok Ízléstelenek, a mellékutcák piszkosak, a parkok ápolatlanok. A Főtérre néző, egykori pompás barokk kastély, amelyet a város földesura: Esterházy Károly gróf, az utolsó egri püspök építtetett, a téren álló öregtemplommal egyetemben, ^ kifosztva, kopottan állott egy negyedszázadig, szép vasrácsos kapuját, ami Versaillesből eredt, kerítésével együtt elvitték valahova Keletre . . . Ma egy csúnya, ormótlan kőfal húzódik a kastély és a várkert körül, a kastély körüli növényzet elpusztult; nem régen kezdték meg a belső helyreállítását és a városi múzeumot, levéltárat és könyvtárat helyezik el benne, az egykori kápolna lesz az olvasóterem. A kastély kiválóan alkalmas lenne, természetesen a megfelelő átalakítás után, városházának; a városházát ugyanis, amely addig egy öreg műemlék-épületben műkő dött, az elkobzott bencés rendházban helyezték el. Az elkobzott ferences rendházban irodák, nemibeteggondozó és lakások vannak; az irgalmasnővérek iskolája és kolostora zeneiskola és internátus, az irgalmas rend kórháza és rendháza pedig városi közkórház lett. A város közlekedését is tönkretették, volt idő, amikor még gyorsvonatja sem volt Budapestről. Pedig valamikor erre járt a Budapest-Győr- Szombathely-Graz közti nemzetközi gyorsvonat és az úgynevezett “korridor-express”-Prága/Varsó-Pozsony-Nagykanizsa-Fiume között, valamint a helyi gyorsvonatok. Ma sincs közvetlen gyorsvonat 6
