Kárpát, 1971-1972 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1971-10-01 / 1. szám
Budapest-Pápa-Szombathely között, csupán egy helyi gyors Celldömölkig, ez minden. Egy szóval Pápa városa Veszprém-megye és a Bakony-vidék mostohagyereke! Hol van már az a régi idő, amikor Barthalos Lajos, a város írója ezeket jegyezte le útikönyvében: “Ha valamely idegen szép Pápa városába jön, talált itt művelt, tanult társadalmat, igaz magyar vendégszerető szíveket, gazdag termőföldet, gondozott műemlékeket, középületeket, lelki, tiszta szórakozást és művelődést szolgáló kultúrát, szóval egy kedves, derék várost. . .” * * * Nem lenne teljes e beszámolónk, ba nem emlékeznénk meg utoljára, de nem utolsó sorban a Bakony-vidék ősi kolostorairól, amelyeket még első Árpád-bázi királyaink alapítottak. Kezdjük mindjárt Pannonhalmával, jóllehet már nem tartozik Veszprém-megye területéhez, de a Bakonyerdő északi nyúlványain fekszik. Neve új keletű, mert Kazinczy Ferenc adta neki egy látogatása alkalmával, eredetileg Szentmártonnak hívták, a nagy francia szent tiszteletére emelt frank-korabeli kis kápolnáról. A bencéseket a franciaországi Cluny kolostorból még Géza fejedelem hívta be az országba 997-ben és az apátságot Szent István alapította 1001-ben. Pannonhalma mint bencés főapátság ma is működik, kolostorral, gimnáziummal, internátussal és öreg papok otthonával. Az épület maga is műemlék a székesegyházzal egyetemben, könyvtára és levéltára, valamint múzeumai országos hírnek és idegenforgalma óriási. A Bakony-vidéknek ezen a tájain a kalandozások korában Vérbulcsu vezér volt a hatalmas úr: nem kalandos hadjáratok vezetője, hanem korának legfélelmetesebb hadvezére, akinek diplomáciai tevékenysége Bizánctól a Frankföldig terjedt. Már maga is keresztény és nyugati műveltségű úr s ha nem éri Lech-mezején a jelentőségéhez képest méltatlan csúf vereség, ugyancsak keresztény vezértársával, Lehellel egyetemben, akkor minden bizonynyal már uralma alatt megindul az ország nyugati részein a magyarok európaivá és kereszténnyé válása. Halálával a munka nagyja így maradt a jobb diplomata Géza fejedelemre és a már egyéniségében is keresztény István királyra, amelynek ebő állomása a bencések betelepítése volt. A clunyi bencés apátság és a Szent Benedek-rend, István király korában Krisztus urunk földi civitásának legfőbb szószólója volt s ezért lett hazánkban is e^nek a rendnek a legnagyobb befolyása éc Szent Márton bakonyi fellegvára, a mai Pannonhalma az (apostoli királyság megszervezésének a leghatásosabb eszköze. A bencéseké az oroszlánrész abban, hogy az egykor kolostorokat feldúló keleti magyarságból nyugati magyarság lett és meghódolt a római Egyháznak és ennek a meghódolásnak nemcsak lelki, hanem jelentős politikai vonatkozása is vannak. Pannonhalma 1802-ben alapított Hittudományi és Tanárképző Főiskoláját az államosításkor megszüntették s kis egyházmegyéjét a főapát sem kormányozza már püspöki rangban, de mint “nullius praelatus” ma is egyenesen Rómának van alávetve. A Szent Benedek-rendnek ma külföldön két középiskolája és nevelőintézete van (Egyesült Államok és Brazília) s Rómában magyar rendi vezetője: mindez vigasztaló a magyar bencések további fennmaradására és az utánpótlás biztosítására. Szent István egy másik bencés apátságot is alapított a Bakony belsejében: Bakonybél néven, ahegység legmagasabb csúcsa, a 713 méter magas Kőrishegy tövében, a Gerence patak partián, ahol egykoron Kerteskő néven pogány áldozati hely volt. Ez az 1018-ban alapított kolostor mérhetetlen gazdagsággal rendelkezett: gazdag aranyozású misekönyveinek a híre messze földre elterjedt és könyvtárában 84 kézzel írott kódexe volt, amelynek mindegyike abban az időben felért egy jobbágyfaluval. Ebben a kolostorban remetéskedett sokáig a bencés Szent Gellért, a későbbi Csanádi püspök, akinek a befolyása az első magyar királyra közismert. Bakonybélnek volt kezdetétől fogva kolostori iskolája és a rendi növendékek részére főiskolája. A török időben elpusztult, kincseit elhurcolták, de újjáépült és egészen 1945-ig öreg, nyugdíjas bencés pap-tanárok kolostora volt. Az egyházi vagyon elkobzása után világi szociális otthon lett belőle. Ugyancsak a Bakony szívében (src ^ szlávul szív-et jelent) fekszik egy kis bányaváros: Zirc, ahol a ciszterciek anyakolostora van. A zirci apátságot 1182-ban alapította III. Béla, akinek mindkét felesége francia királylány volt, a franciaországi Clairvaux-ból behívott szerzetesekkel. Az apátságnak gyönyörű kolostora, könyvtára, levéltára és székesegyháza van, botanikuskertje pedig országos nevezetesség. A cisztercieknek nem hagvtak meg egyetlen kolostort és iskolát sem az államosítás után: a kolostor egy része ma öreg apácák otthona, a másik része, a könyvtári-múzeumi szárny az Országos Széchenyi Könyvtár fiók-részlege. Ugyancsak az Öreg-Bakonyban volt még egy karthauzi kolostor is, amelyet 1378-ban Vöröslődön alapítottak. A Somló-hegy tövében, Somlóvásárhelyen 7
