Kárpát, 1971-1972 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1972-05-01 / 2. szám
sajátos magyar társadalom-, gazdaság- és alkotmánytörténeti fejlődés eredménye. Nem szabad azonban elfelejtenünk, bogy ez a fejlődés szükségszerűen az európai baladás szerves része, biszen a magyar királyság maga is az akkori Európa jelentős alkateleme és fontos tényezője. A sajátos magyar fejlődés gyökerei évszázadokra nyúlnak vissza. Az Aranybulla kiadását eredményező elégedetlenség nemcsak a III. Béla király uralkodása idején kibontakozó magasabb művelődési és mindinkább fokozódó politikai igények folyománya, banem a bonfoglaló szállásbirtokoscsaládok lassú kibalásának és az egyre fokozódó méretű birtokadományozásoknak is természetes következménye. A Szent István uralkodása óta közvetlenül a királynak fegyveres szolgálatot teljesítő kisbirtokú szabadok, a király szolgái (servientes regis) az új helyzetben az adománybirtokosokkal szemben gyakorlatilag védelem nélkül maradnak, mert az általuk lakott királyi földek eladománvozásával a király i—» Szent István óta élvezett ^ különleges oltalmát elvesztik. Az új nagybirtokosok batalmaskodásai s a Gertrúd királynéval beköltöző merániak szabados visszaélései a királyi szolgák rendjének sérelmeit csak fokozzák. II. Endre, akárcsak az angol Földnélküli János, egyre-másra külföldi hadjáratokat vezet, amelyekhez pénzre van szüksége. A királyi jövedelmek behajtását bérlők útján szorgalmazza. A bérlők mind idegenek. Izmaeliták és zsidók. Nemcsak a királyt igyekeznek megfelelő pénzösszegekkel, bevételekkel ellátni, banem a maguk hasznát is bőségesen biztosítani akarják. Üzérkednek. Visszaéléseket követnek el. Magatartásuk a már meglévő általános elégedetlenséget elkeseredett idegengyűlöletté fokozza. A pénz értéke leromlik. Az egész országra súlyos gazdasági válság nehezedik. BÁNK BÁN SZEREPE Az első megmozdulás 1209-ből ismeretes. Az ellenzéki főurak Géza herceg (III. Béla öccse) bizánci területen élő fiát akarják trónraültetni, de követeiket a király hívei elfogják. Az ellenzék terve meghiúsul. A király csak legjobb hívét, Győr-nembeli Csépán nádort veszti el, akit Tomaj-nembeli TiLa szúr le. Csépán kormányában találkozunk először Bór-nembeli Bánkkal, mint Horvátország és Szlavónia bánjával, aki az új nádor, Győr-nembeli Pót kormányában a királyné udvarispánja lesz. Három év múlva ez a kormány maga únja meg az idegenek sok visszaélését. Amint a király ezt az elégedetlenséget észreveszi, Pót nádor kormányát kicseréli. Bánk bánt nevezi ki nádorrá. Sógorát, Meráni Bertold kalocsai érseket ugyanekkor erdélvi vajdává teszi. Úgy látszik azonban, a király Bánkban sem bízik teljesen, mert amikor 1213- ban Halicsba indul, az ország kormányzásával nem a nádort, nem is János esztergomi érseket, banem sógorát, Bertold kalocsai érseket és erdélyi vajdát bízza meg. Az intézkedés mind a nádort, mind az érseket elkeseríti. Az elégedetlenek összeesküvést szőnek. Nem annyira a király, mint inkább az idegenek ellen. A mozgalom vezetését maga Bánk nádor veszi át, akit az összeesküvők ^ apósával, Péter ispánnal együtt ^ arról is meggyőznek, hogy feleségét a királyné egyik testvére elcsábította. Az összeesküvők fellépésére akkor kerül sor, amikor az udvar a király távollétében Lipót osztrák herceg tiszteletére a pilisi erdőben nagy vadászatot rendez. A mulatozókat körülfogják s az idegeneket halomra ölik. Lipóínak sikerül elmenekülnie. Bortold érseket alaposan elverik, de életben hagyják. Gertrúd királynét a felbőszült Péter ispán és veje, Bánk bán felkoncolja. A vérfürdő eredménye új kormányalakítás és az idegenek háttérbeszorítása. Bertold érseknek távoznia kell az országból. Péter ispánt karóba húzzák, de Bánk bánt nem éri bántódás. A királyi tanácsnak is tagja marad, egyelőre azonban csak a pozsonyi ispánságot kapia meg. 1217/18-ban megint szlavón bán, 1221/22-ben pedig országbíró (udvarisnán). Ebben a tisztségében közvetlenül az Aranybulla kiadása előtt rokona, Bór-nembeli Nána fia Pósa, a későbbi boszniai püspök (aki a legújabb kutatások eredményeként a krónikaíró Anonymus-szal azonos), váltja fel. A TULAJDONKÉPPENI ELŐZMÉNYEK 1213 és 1222 között II. Endre négyszer kénytelen kormányát kicserélni, de nagyhatalmi törekvéseinek útján rendületlenül tovább balad. Idősebbik fia, Béla ( a későbbi IV. Béla király) megkoronáztatása után ifjabbik fiát, Kálmán herceget Halics trónjára juttatja, majd Halics királyává koronáztatja, feleségül veszi Courtenay Jolánt, a két első konstantinápolyi latin császár nővérének s a későbbi harmadik latin császárnak leányát, kereszteshadjáratot vezet a Szentföldre, Béla kiskirályt összeházasítja Laszkarisz Máriával, a niceai császár leányával, leányát pedig Asen János bolgár cárral. Eközben a hatalmaskodó főurak szinte szabadon garázdálkodnak. János esztergomi érsek hiába lép A
