Kárpát, 1971-1972 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1972-05-01 / 2. szám
fel ellenük. Kénytelen maga is külföldre menekülni előlük. 1221-ben a király új adórendszer bevezetésével kísérli meg az államháztartás egyensúlyának helyreállítását. Ugyanekkor azt is elrendeli, hogy az erőszakosan elfoglalt várföldeket vissza kell adni. A kiküldött bírák túlbuzgósága megint sérelmeket okoz. Nemcsak szabályszerűen adományozott birtokok visszavételére kerül sor, hanem a hatalmaskodó nagybirtokosokkal szemben a kiküldött királyi bírák tehetetlensége is bebizonyosodik. Erre a király szolgái nem is annyira a király ellen, hanem inkább és elsősorban a hatalmaskodó nagybirtokosokkal szemben országosan szervezkedni kezdenek. Mozgalmukat néhai Imre király mellőzött hívei s a főpapok is támogatják. Az utóbbiakkal ugyan a király kiegyezett (a tonzúrás egyházi személyek adómentességét és törvénykezési kiváltságát oklevélben biztosította), de Béla ifiabb király és Laszkarisz Mária házasságának felbontására irányuló kísérletével újból ellentétbe került. Természetesen az ifjabb király is az elégedetlenek pártjára áll. A mozgalom vezetőinek követelésére II. Endre a Szent István óta augusztus derekán szokásos törvénylátó napot 1222-ben a tavasz közepére, valószínűleg április 24-re, Szent György napjára, Fehérvárra hirdeti meg. A királyi szolgák és a várjobbágyok “roppant sokasága” fegyveresen vonul fel. A király az egybegyűltek óhajára kormányát azonnal elbocsájtja. Az új (forradalmi) kormánynak mindössze bárom tagját ismerjük Csanád-nembeli Vepte fia Tódor nádor, Bór-nembeli Nána fia Pósa országbíró és Ipoly erdélyi vajda személyében, az Aranybulla azonban ezeket sem nevezi meg, csak az okiratot leíró Keled egri prépostot és királyi kancellárt említi, továbbá az ország tizenegy püspöki székének betöltőjét, névszerint János esztergomi és Ugrin kalocsai érseket, továbbá Dezső Csanádi, Róbert veszprémi, Tamás egri, István zágrábi, Sándor váradi, Bertalan pécsi, Kozma győri, Bereck váci és Vince nyitrai püspököt sorolja fel. A SZABADSÁGJOGOK BIZTOSÍTÁSA A kiváltságlevelet II. Endre, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria királya “a Szentháromság egy Isten nevében” a királyi szolgák (servientes regis) kérésére adja ki. Azt a szabadságot biztosítja mind nekik, mind az ország többi lakosának, amelyet azok Szent István királytól szereztek, de amelyet némely királyok hol tulajdon haragjuk bosszújából, hol gonosz, vagy önnön hasznukat szerető emberek hamis tanácsadásából sok pontban hatalmasul megrontottak”. Ezen kívül azonban az ország jólétének előmozdítása célj ából 31 cikkelyben további rendelkezéseket is tesz. Először is kötelezi magát, hogy Szent István ünnepét minden évben Febérvárott üli meg. Ha ebben fontos ügy, vagy betegség megakadályozza, a nádor helyettesíti, aki minden ember panaszát a király képviseletében hallgatja meg. A törvénylátó napon az egész nemesség szabadon összegyűlhet. Aztán arra kötelezi magát, hogy a hatalmasak kedvéért szabad (nemes) embert el nem fogat s meg nem nyomorít. Előbb rendes úton történő perbehívás után ítélkezik felette. A személyes szabadság ekként körülírt biztosításán kívül a király azt is megígéri, hogy a nemesektől és egyházi személyektől semmiféle szerpénzt, vagy szabad dénárt nem szedet s meghívás nélkül r«l Az Aranybulla arany pecsétje 3
