Kárpát, 1971-1972 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1971-10-01 / 1. szám
vasztásával egy régi, patinás helynevünk tűnt el: valamikor római település volt az Aquincumból Itáliába vezető hadiút mentén; ez volt az útvonal első állomása, a Príma Nóta, amelyet az útjelző kövek I. Nóta néven jelöltek, innen eredt a község magyar neve. Valamivel délebbre, Balaton-fűzfő környékén újabb ipari körzetet találunk: Fűzfőgyártelep, hatalmas papírgyárral és nitrokémiai ipartelepekkel, ahol robbantóanyagokat, szerves üveget, hőszigetelőt s növényvédő szereket gyártanak, az ipartelepeknek jelenleg már közel félezer gyártmánya ismeretes. A Bakony természetes központja és fővárosa: Veszprém, a vármegye székhelye és közel 45.000 lakosával a legnagyobb városa is, a távlati fejlesztési tervek szerint 1980-ra 60.000 lakosú várossá fejlesztik Veszprémet. A város a neolit és a bronzkorban már lakott hely volt, később illírek, kelták, szkíták, majd rómaiak lakták. A magyar honfoglaláskor a fejedelmi család birtoka lett. A város neve a legújabb kutatások szerint Bezprem (régen így is írták) lengyel herceg nevére vezethető vissza, aki Géza fejedelem Judit nevű lányának és I. Boleszláv lengyel hercegnek volt a fia, tehát Szent Istvánnak unokatestvére. Mikor Boleszláv feleségét a kisfiával egvütt elűzte, ezek Szent Istvánnál találnak menedéket, aki Veszprémet adja nekik lakóhelyül. A királyi család sokat és szívesen tartózkodott Veszprémben, hisz a királyné városa volt hivatalosan; Szent István halála utón Gizella özvegy királyné továbbra is kedvelt városában maradt, itt is balt meg és a székesegyeház altemplomában temették el, mint később Adelbeidot, Szent László feleségét és Ludmillát, Kálmán király feleségét is. A hagyomány alapján a veszprémi püspök volt mindenkor a királynéink kancellárja, gyóntatója és koronázója. Maga a veszprémi püspökség egyike legrégibb püspökségeinknek, a legújabb kutatás szerint (két erre vonatkozó oklevelet is találtak a püspöki levéltárban) még Géza fejedelem alapította, az alapítólevél 1009-es évszáma utólagos beírás egy kivakart korábbi évszám helyett. Tehát régebbi, mint az esztergomi, ami csak azért lett főpüspökség (érsekség), mert Esztergom volt a királyi székváros. A veszprémi püspökök mindenkor az ország legtekintélyesebb és leggazdagabb főpapjai voltak, egyházmegyéjük bárom hatalmas vármegyére (Veszprém, Somogy, Zala) terjedt. A különös csak az, hogy még ma sem emelték érsekség rangjára, jóllehet a történelmi Magyarország területén egy egész sor új érsekséget létesítettek: Kalocsa, Eger, Balázsfalva (görög katolikus ), Nyitra, Fiume. Veszprém kulturális és politikai jelentősége a várispánság és a püspökség szervezése mellett káptalani főiskolájának megalapításával is növekszik. Az 1200 körül alapított főiskola bittudományi, bölcsészeti és jogtudományi karral működött. Leghíresebb volt a jogi kara, a középkori magyar diplomata-képzés központja, ahol 16 pap doktor tanította a római és a kánonjogot. A főiskolát egy családi háborúság tette tönkre >—> bár csak ideiglenesen: Csák Péter nádor Németújvári Péter veszprémi püspök ellen támadt, a várost felégette, lakói egy részét lemészárolta, ekkor pusztult el a főiskola és a könyvtára is. IV. László azonban 1278- ban a főiskolát helyreállította és még a török korszak elején is vannak róla szórványos emlékeink. Könyvtárának festett alapfalait pár évvel ezelőtt találták meg a nagyszeminárium alagsorában. >—< Veszprém ma ismét egyetemi város: a bakonyi iparvidékekre és a zalai olajmezőkre támaszkodva a kormány 1949-ben megszervezte a budapesti Műszaki Egyetem nebézvegyipari tudománykarát és annak székhelyéül Veszprém városát jelölte ki. Fontosságára való tekintettel ez a tudománykar 1951-ben Nehézvegyipari Egyetem néven önállóvá lett s jelenleg (1970-1971) 16 tanszékkel működik; oktatóinak a száma 160, a hallgatók összlétszáma (nappali és esti tagozat) pedig összesen kb. 850 fő. Az egyetem részére pompás modern épületeket emeltek, eredetileg a pénzügyigazgatóság épületében működött; a hat tömbből álló együttes magában foglalja a Nebézvegyipari Kutatóintézetet, az Ásványolaj és Földgázkisérleti Intézetet, a batszáz személyes diákkollégiumot, a rektori hivatalt és az egyetemi könyvtárat, valamint a köréjük épített tanári lakóházakat. A városban nagyon sok egyéb modem épület is épült: a régi Piac-tér lett a város új főtere ^ a hatemeletes pártbázzal, a háromemeletes Veszprém-szállóval és a Bástya-áruházzal. Ide kerül majd az új modern városháza is, az új autóbuszpályaudvar (ugyanis a Jutas —< Alsóörs közti vonalon beszüntették a vasúti személyforgalmat). Veszprém ma “feldúlt” állapotban van. mindenütt építkeznek, épületeket tataroznak, modernizálnak. Mindez azonban nem változtatja meg a város történelmi arculatát, mert Veszprém központia min dig a Vár volt és az is marad: itt van a püspöki palota, a székesegyház, a nagypréposti palota, a nagy szeminárium (ma diákkollégium), az öreg papok otthona, a piarista templom, gimnázium és rendház 4
