Kárpát, 1971-1972 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1972-05-01 / 2. szám
Pohárnok Jenő: FÖLDRAJZI SÉTÁK CSONGRÁD VÁRMEGYÉBEN Csodálatos szép és színes látvány lehetett, ami lejátszódott a honfoglalás harcainalc befejezése után Pusztaszeren. Árpád vezér lovasfutárai a Duna-Tisza között, közel a Tiszához fekvő Pusztaszerre hívták össze a honfoglaló törzsek vezéreit, a törzsfőket. Mikor mindnyájan megérkeztek nyugatról és keletről, délről és északról, akkor Árpád vezér és a Déli Kárpátok völgyein a déli haddal áttört hős fia, Taksony az áldozati domb aljába vonultak a törzsfőkkel. Fellobbant a máglya piros lángja. A főtáltos hálaimát mondott, megköszönve az égi Istennek, hogy a hadakat győzelemre segítette. Az ima végén elővezették a nyihogó fehér mént. Villant a kés, a leszúrt mént elégették Hadúr tiszteletére. Árpád vezér megtartotta az első nemzetgyűlést, amelyen kiadta parancsait. Elrendelte a meghódított maradék népekkel való emberséges bánásmódot és kiosztotta a törzsi szállásokat, megszabva a vezéri földterületek és a törzsfői birtoktestek határait. Az első nemzetgyűlés után mindenki a saját népéhez nyargalt. Árpád vezér Csepel szigetén ütötte fel vezéri táborát. Pusztaszer lakott hely maradt. Megbecsülték a hely emlékét a keresztény hitre tért magyarok is. Egy hatalmas monostor állt itt az Árpádházi királyok uralkodása alatt, mely valószínű a török időkben pusztult el. Romjai ma is hírt adnak a bizonyára ékes épületről. A magyar nemzet ezeréves fennállásának országos ünnepségei keretében, a Millenneum évében (1896) méltó emlékművet állított Pusztaszeren is a magyar nemzet. A vidék, ahol az első nemzetgyűlés lefolyt, sűrűn henépesesett. A Tisza mellett álló földvár, Csongrád, Szent István várispánjának lett székhelye. Csongrád vármegye a Tisza jobb és bal partján terül el. Trianon adott belőle Jugoszláviának. A megmaradt terület 816 négyzetkilométer, itt-ott huckás, halmos alföldi síkság. Az elcsatolt terület nagysága 107 négyzetkilométer. Az Árpádházi királyok idejétől kezdve gvorsan szaporodott a lakosság. A vármegye területén a korabeli okmányok négy város és 86 község nevét tartják számon. Az első súlyos veszteséget emberben és vagyonban is a tatároktól szenvedte a nép. Még szerencse volt, hogy a mocsarak sokaknak adtak a tatárjárta keserves év alatt rejtekhelyét és táplálékot. A Dózsa lázadás, majd Csemi István hordája szintén sok áldozatot követelt. De a végzetet itt is a török jelentette. A török uralom alattt Szeged és Hódmezővásárhely lakosságukban megszaporodtak, de a török kiverése után a vármegye területén e két városon kívül csak nyolc lakott helyet találtak, azokat is gyér lakossággal. A magyar fajta csosálatos élniakarása, gyermekszeretete mindig újra benépesítette a letarolt földet. Az itt is kialakult tanyavilág mellett népes városok és falvak fejlődtek. Nagy-Magyarországnak Iélekszámban harmadik legnagyobb városa, Szeged mellett Csongrád megyében ezek a városok voltak a második világháború előtt összeírt lélekszámúkkal: Hódmezővásárhely (60.341), Szentes (32.861), Csongrád (20.406). A legrégebben ismert hely a Tisza mentén a Körös torkolatához közel épült Csongrád, régi várral és híres országos vásárokkal. Rangja: mezei város. Országhíres lett a csongrádi kubikus a nagy folyószabályozások, csatomaásások idején. Látástól vakulásig képesek voltak hétszám, hónapszám sokszor térdig sárban, vízben, a földásás és talicskázás nehéz munkájára. Derék lovaikat kétkerekű hordákba fogták és az okos állatok hosszú libasorban forgolódtak terhükkel. A daruval műkő dő nagy földmaró gépek tettek pontot a csongrádi kubikos életére. A vármegye székhelve 1883-ig a Tiszántúl épült Szegvár volt, amely Csongrád vonalától délnyugatra fekszik. 1883 óta Szentes a megyeszékhelv, szintén túl a Tiszán, a Kurca-ér partján. A XIX. század építő lendülete alakította ki a város szép képét. Uralkodó épületei az 1774-ben énült református templom, a gótikus stilusu evangélikus templom, a megyeháza és a városháza. Elénk színházi élet folvt a Tóth Imre-színházban. A vidéki vendég kifogástalan szállást talált a Petőfi-szállodában. Gazdag környékének, forgalmas utak találkozásának köszönheti a török alatt népessé vált hódsági város. Hódmezővásárhely, nagy lakosságlétszámát. Itt találkozik a Szentes-Makó-i, ugyancsak a Szeged-Békéscsaba-i vasútvonal. Mezőgazdasági üzemeivel. malmaival, élénk kereskedelmével és kisiparával, jó iskoláival jelentős szerepet játszik a város a Tisza-Maros szögé ben. A várost 5000- 6000 tanya veszi körül. Valamikor sok hód élt e tájon, tőlük kapta nevét a város. Nem messze Mezőkeresztes, élénk életű község. Hódmezővásár51
