Kárpát, 1971-1972 (8. évfolyam, 1-2. szám)

1972-05-01 / 2. szám

helyről egy ugrás vonattal át a Tiszán a tiszaparti metropolis. Szeged. Messziről látszik már az ország legmagasabb templomtornyával a Fogadalmi templom. A Maros torkolatánál a Tisza két partján épült város a török idők alatt elpusztult falvak területét felölelve, 140.000 bold birtokosa. A népvándorlás úgyszólván minden népe otthagyta emlékét a szegedkörnyéki földben és sokszor alig ásónyomnyi mélységből eszközök, arany-ezüst ékszerek kerülnek elő. A feltárt régi sírok leletei gazdaggá és híressé tették a szegedi múzeumot.

Szegedet, mint az egész tiszamentét a múltban hatalmas árvizek pusztítgatták. A kőben szegény alföldi építkezés házai, sokszor templomai is áldozatául estek az árvizeknek. Szeged legrégibb építészeti emléke a Fogadalmi templom építését megelőző bontásnál előkerült nyolcszegletű régi toronymaradvány és а ХШ. századból megmaradt keresztelőkápolna. Az Alsóvárosban a XV. századból megmaradt a ferences atyák temploma, a Mátyástemrdom, amelyben a kegyelettel körülvett fekete Mária-képet őrzik. A templom búcsújáróbely.

Az újabb időkben 1830. 1855, 1876, 1870 voltak a katasztrofális árvizes évek, s a legutóbbi, az 1879-es, rombadöntötte úgyszólván az egész Szegedet. Házak százai omlottak össze, a régi városból alig néhány épület maradt meg. I. Ferenc József megtekintette a siralom helyévé vált várost és állítólag ott jelentette ki, hogy Szeged szebb lesz, mint volt. A király, a kormányzat a városok és külföldiek adományából valóban felépült az úi, nagv és szép város, amely Szabadka után a harmadik, Csonka Magyarországon a második városa lett hazánknak. 137.071 lakosa volt a második világháború előtt.

Szeged külső képével is valóban nagyváros. Szél es, rendezett utcái, nagy, virágos terei, épületei, sétányai gyönyörködtetik a szemet. A város egyik központja a Szécbenyi-tér, amely 50 000 négyzetméter területű. Erzsébet királyné, gróf Széchenyi István, Deák Ferenc, a várost újiáépító gróf Tisza Lajos és a Tiszát szabályozó kiváló magyar mérnök, Vásárhelyi Pál szobra állnak itt művészi elrendezésben. Megkoronázza a teret a szép városháza, gyönyörű barokk tornyával. Lecbner és PoIIák építészek alkotása.

Szeged másik központja a Dóm-tér, amelyet Rerricb Béla magyar építész olaszos hatásúvá képezett ki. Az ország legszebb tere ez.

Itt építették fel a XVIII. századból igen rossz állapotban megmaradt Szent Mihály-templom lebontása után 1029-ben a Fogadalmi templomot, amelynek építését a szegediek a nagy árvíz idején határozták el. A templom neoromantikus stílusban épült. Tornya 95 méter magas. Orgonája Európa második legnagyobb orgonája, a pécsi orgonagyár remeke. 12.000 sípjával sok bangszínváltozatával a legművészibb orgona játékra alkalmas. A XIII. századból megmaradt nyolcszögletű torony és keresztelőkápolna ott áll a szép templom előtt a múlt emlékét hirdetve.

Itt épült fel az egyetem is. Szeged az első vi lágháború után a menekült kolozsvári egyetemnek adott otthont. Kolozsvár felszabadulásakor az egyetem hazatért, de ekkor Szeged új egyetemet kapott katolikus jelleggel. A neves professzorok közül Szentgvörgvi Albert Nobel-díiat kapott vitaminkutató munkájáért, amelyben éppen a szegedi paprika vitaminjának felfedezése játszott döntő szerepet.

A Dóm-téren áll a püspöki palota és itt van a Nemzeti Emlékcsarnok, a magyar Pantheon, amelvben ieles magyar művészek szobor-alkotásai sorakoznak. A Dóm-téri gyönyörű környezete adott a szegedi szabadtéri színpadi játékoknak hátteret. A művészi játékokat megnézni mindig különvonatokon érkezett az ország messze tájairól a sokezer főnyi közönség, de ott láttuk a város és a tanyák népét is, akik szekéren, lóháton is eljártak ezeket az előadásokat megtekinteni.

A szegedi Hősök kapujának freskóit Aba Novák Vilmos festette, sokaknak idegenszerű, új, de érdekes művészettel.

Szeged harmadik központja a Tiszapart. hol a repkénnyeí befuttatott régi vármaradvány körül a parkosított városrészben szép épületek állnak. Ott van a Közművelődési palota, a híres Somogyikönyvtárral és múzeummal. A tiszamenti magyar uén remektollú írója, Tömörkény István után Móra Ferenc, a szegedi születésű neves író volt a múzeum igazgatója és főképpen őneki köszönhető, hegy európai hírű gyűjtemény látható a múzeumban az ásatások, sírfeltárások révén előkerült fegyverekből, eszközökből ékszerekből és sok régi nép különféle emlékeiből. A Tisza-partnál van a Tiszaszélloda, amely a világ fővárosaiba is beillenék. Találunk még Szegeden régi halászcsárdákat is, amelyekben az országhíres szegedi halpaprikást és ha’Ievest főzik.

Visszafordulva a városba, végigsétálunk Szeged legszebb parkján, az Erzsébet-Iigeten, ahol a Vigadó áll. A. Dugonics-téren Szeged szülöttje, Izsók Miklós szobrász faragta ez első magyar regény író52