Kárpát, 1970-1971 (7. évfolyam, 1-3. szám)

1970-05-01 / 1. szám

A Salvatorgasse 10 számú ház annak a renaissance pa­lotának az alapfalaira épült, amelyet a Becsben ural­kodó Mátyás király ajándékozott rokonának, Zápolya Istvánnak, ausztriai főkapitányának. Nem lenne teljes Bécs belvárosának ismertetése, ha nem emlékeznénk meg a kapucinusok templomáról, amelynek kriptáiban őrzik a Habsburg-család ércko­porsóit. Ez a Kaisergruft (császári sírbolt) 1633 óta a család temetkezőhelye, előbb azonban kivágták a szí­vüket és azokat az Ágoston-rendi szerzetesek templo­mának a “szívkamrájába” helyezték el. Az elmúlt évek­ben a kripta modern világítást kapott, a termeket res­taurálták s nem kell a vezetett túrákra várni, bárki szabadon járhat-kelhet a termekben. A kripta 138 fém­koporsót őriz, mind gondosan megtisztítva a rájuk ra­kodott fémrozsdától. A legszebb Mária Terézia és Lot­­haringiai Ferenc barokk kettős koporsója. Külön te­remben van Ferenc József hatalmas márványalapon álló szarkophágja és két oldalt Erzsébet királyné és Rudolf trónörökös egyforma érckoporsója. A mellettük lévő teremben van a helye az utolsó osztrák császár és magyar királynak, a számkivetésben eltemetett IV. Károlynak; a kriptájában egyelőre csak a mellszobra van a következő latin nyelvű felírással: “CAROLUS, Austriae Imperator et Hungáriáé Rex. Natus in castello Persenburg 1887, defunctus in exilio 1922.” (KÁROLY, Ausztria császára és Magyarország királya, született Persenburg kastélyában 1887-ben, meghalt a számki­vetésben 1922-ben.) Külön hely van fenntartva Ferenc József öccsének, Miksa mexikói császárnak, akit a fel­kelők kivégeztek. Viszont üres a helye Mária Lujza fiának, a reichstatti hercegnek, akit mint Napóleon fiát “Sasfiók” (L’Aiglon) néven, II. Napóleonként tart számon a történelem. Holttestét koporsóstul Hitler jut­tatta vissza a franciáknak Páris elfoglalása után — en­­gesztelésül és az osztrákok iránti antipátiából. Ma a párisi Invalidusok-templomában nyugszik, az egyik mellékkápolnában, Napóleon testvéreivel együtt, közel atyja sírjához. Ugyancsak magyar történelmi vonatkozásairól neve­zetes az udvari lóistállók (ma kiállítási csarnok) mö­gött álló Trautson-palota, amely építészetileg pontos mása az amsterdami városházának; gróf Trautson Li­­pót császári főkamarás számáré készült, de 1760-ban Mária Terézia megvásárolta és itt helyezte el kedvelt magyar nemesi testőrségének tagjait, akik közt több számottevő író is volt: Bessenyei György, Orczy Lő­rinc, Kisfaludy Sándor, Báróczi Sándor, stb. A palota a magyar állam tulajdonába ment át és 1925-1962 kö­zött mint Collegium Hungaricum magyar ösztöndíja­soknak nyújtott otthont. Mivel már céljának nem felelt meg, a magyar állam eladta az osztrák államnak és a kapott pénzből új, modern nyolcemeletes Collegium Hungaricumot építettek a Duna-csatorna közelében, a II. kerületi Holland-strassen. Ugyancsak a Trautson­­család rezidenciája volt a mai magyar nagykövetség palotája a belvárosi Bank-Gasseban. A mellette álló palotával egyesítve itt székelt a Magyar Udvari Kan­cellária, majd a kiegyezés után pedig a király személye körüli miniszter hivatala és szállása. A monarchia ösz­­szeomlása után lett belőle magyar követség. A körút nyugati részének uralkodó építménye a Vo­?

Next

/
Thumbnails
Contents