Kárpát, 1970-1971 (7. évfolyam, 1-3. szám)

1970-05-01 / 1. szám

tivkirche, azaz Fogadalmi Templom, amelyet Miksa mexikói császár emeltetett bátyjának, egy merényletből való szerencsés megmenekülése emlékére. Ugyanis a

templom azon a helyen épült, ahol a Bach-korszakban, 1853. február 18-án, egy katonai díszszemle alkalmával, Libényi János csákvári szabólegény merényletet kísérelt meg a császár ellen: felugrott a kocsija hágcsójára és tőrrel megszúrta az uralkodó nyakát. A szabólegényt a bíróság súlyosan elitélte, de a császár (akkor még nem volt megkoronázva magyar királynak) megkegyelmezett neki.

Ferenc József családjának több tagja esett gyilkosság áldozatául: így a felesége, az öccse és a saját fia, Rudolf trónörökös is. Az öngyilkosságról szóló teória már régen megdőlt, az csak kendőzni volt hivatva a politikai gyilkosságot: ugyanis a legújabb kutatások szerint a gyilkosságot a cseh maffia, a hármas monarchia hivei követték el Ferenc Ferdinánd, a későbbi trónörökös vezetésével. Ezért kellett az összes szemtanút Amerikába küldeni államköltségen és ezért volt mindenki hallgatásra kényszerítve szigorú eskü alatt és ezért tűntek el a gyilkossággal kapcsolatos összes akták a bécsi udvari levéltárból. Azért volt a trónörökös feje majdnem egészen bepólyázva a koporsóban, hogy ne látszanak a kardcsapásoknak a nyomai a koponyáján. Egyébként az öngyilkossági mese annyira tartotta magát, hogy a bécsi hercegérsek nem is akarta eltemetni. A temetési szertartást egy magyar bíboros: SchlauJi Ignác nagyváradi püspök végezte, aki nem hitte el az öngyilkosságot, de nem is firtatta a valóságot. A szertartás végeztével Ferenc József megölelte és kétszer

arcon csókolta, Erzsébet királyné pedig megcsókolta — nem a pásztorgyürüjét, hanem a kezét . . . Ha Rudolf életben marad és magyar király lesz, mint ahogy azt Ferenc József kitervezte, akkor talán másként alakult volna a monarchia és egész Közép-Európa sorsa. Ferenc Ferdinánd elvette a büntetését, mert ő is merénylet áldozata lett Szarajevóban, feleségével, a cseh Chotek Zsófia grófnővel egyetemben, ami aztán elindította az első világháborút.

A bécsi múzeumok és más gyűjtemények szintén őriznek sok magyar vonatkozású emléket, amelyeknek jórésze ajándékozás révén került az osztrákok birtokába, de sok köztük az erőszakkal szerzett műkincs és történelmi ereklye. Az Udvari Kincstárban őrzik Árpád színarany veretű vezért kardját, amelyet Salamon anyja ajándékozott 1062-ben egy osztrák hercegnek. Itt van az ezredforduló időszakából Szent István sapkája és erszénye, Nagy Lajos aranyozott kettős keresztje és a két kilogrammnyi szinaranyból készült Bocskay-korona, amit a fejedelem a szultántól kapott ajándékba. — A Kunsthistorisches Museumban őrzik Zrínyi Miklós sisakját, szablyáját és köpenyét; Báthory István sisakját és páncélját; valamint Apaify Mihály buzogányát, szablyáját, páncélingét és hadilobogóját. A múzeum legnagyobb kincse azonban a Nagyszentmiklósi Aranykincs, az a húsz kilónyi színaranyból készült 23 aranyedény, amelyet a Bach-korszakban a császári csendőrök hurcoltak el magyarországi lelőhelyéről. Sokáig azt hitték, hogy az edények “Attila kincsei” voltak, de ez nem bizonyosodott be, a feliratok megfejtése nyomán az a vélemény alakult ki, hogy a

3