Kárpát, 1970-1971 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1970-05-01 / 1. szám
Dr. Heckenast Dezső: TU FELIX AUSTRIA! (Magyar emlékek Bécsben) Magyarország nyugati szomszédja, Ausztria kivételes szerepet tölt be a hazalátogató magyarok érdeklődésében, úgy is mint idegenforgalmi célpont, úgy is mint átmenő terület a szülőföld felé. Különösen érvényes ez Bécsre, az egykori császárvárosra vonatkoztatva, a négy évszázados Habsburg-birodalom fővárosára, amely országunk életét és sorsát a legközvetlenebbül befolyásolta. Ennek a négy évszázados kényszerű, de hatásaiban le nem kicsinyelhető együttélésnek tulajdonítható, hogy a Bécset járó utas lépten-nyomon távolabbi vagy közelebbi múltunkkal összefüggő emlékekre bukkan: sok kiemelkedő műemlék, magyar főúri palota, híres közgyűjtemény jeleskedik magyar emlékekkel. (E sorok írója, aki közvetlen a háború után romjaiban látta az egykori monarchia fővárosát, hazalátogatása során pár napot elidőzött benne és kutatott a magyar emlékek után, hogy első kézből adja át olvasóinak). A múlt évben egy igen szép kiállítású és terjedelmes útikönyv jelent meg Ausztriáról és Bécsről a magyar túristák számára. A könyv szerzője akarva vagy akaratlanul is elszólja magát, mert az egyik képnek ez az aláírása: “Tu felix Austria”: a semlegességet biztosító államszerződés kihirdetése a Belvedere erkélyéről. — A Habsburg uralkodókra vonatkozó régi mondást a szerző most Ausztria függetlenségére és semlegességére vonatkoztatja, nyilván némi kis irígykedéssel. “Bella gerant alii, Tu felix Austria, nube!” Mások csak viseljenek háborút, te boldog Ausztria, házasodj! Valóban boldog és szerencsés ország, amelyik minden bajt megúszott és csendes békességben fejlődhetik: Becs ma megint a régi vidám császárváros képét mutatja és csalogatja az idegen túristákat, méltán és joggal. Nem csoda, ha a vasfüggöny mögötti magyarnak Bécs jelenti az Élet kapuját... Az osztrák fővárosban sok magyar vonatkozású épület van. Kezdjük mindjárt a Stephansdom-mal, amely nemcsak Bécs és Ausztria, hanem egész Közép-Európa egyik legjelentősebb gótikus építménye. Ausztria és Magyarország térítője, Pilgrim passaui püspök Bécs és Esztergom főszékesegyházát Szent István vértanú tiszteletére szentelte, akiről a passaui székesegyház is el van nevezve. A bécsi Szent István-székesegyház, vagy bécsi nyelven röviden “Stefferl” változatos sorssal dicsekedhetik : háborúk, tűzvész, ostrom, bombázás; de minden veszedelem és rombolás után újjáépült, mégpedig eredeti formájában. Legutoljára a második világháborúban égett le az egész tetőszerkezete, amit 1948-ban új acélszerkezettel pótoltak. A színes cseréptetőn — piros-fehér-zöld — ismét kirajzolódik az osztrák császári birodalom, Bécs és az osztrák köztársaság címere. A telőcserepek magyar színei érdekes történelmi hagyományt őriznek. Hunyadi Mátyás magyar király 1485-től 1490-ig a meghódított Bécsben tartotta udvarát (“Nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára...”), bécsi érsekké pedig megtette a Hunyadicsalád kedvelt kincstárnokát, nagylucsei Dóczy Orbán szerémi, pécsi, győri, majd egri püspököt. Az ostrom alatt kiégett templomtetőt Mátyás rendeletére ő fedetté be piros-fehér-zöld cseréppel, amit az osztrákok hagyománytiszteletből ma is visszaépítettek. A székesegyház közvetlen szomszédságában pedig ma is ott áll a patinás Hotel zum König von Ungarn (Magyar Király Szálloda), amely mint elavult építmény II. osztályú kategóriába tartozik, de I. osztályú árakkal üzemel... A szomszédos Szent János-utcában van az Ungarische Kirche, a magyar templom, pontosabban az Orsolya Szüzek temploma, zárdája és leánynevelő intézete, amelyben a monarchia idején a Bécsben élő magyar főúri családok neveltették leányaikat. Nem messze van tőle a Kloster zur Himmelspförtnerin, a “mennybéli kapusnő zárdája”, amelyet III. Béla magyar király leánya, Konstanzia, I. Ottokár cseh király özvegye alapított 1230-ban. A legenda szerint hét teljes esztendőn keresztül a mennybéli Szüzanya személyesen helyettesítette a zárda kapusnőjét, aki apáca-fogadalmát megszegve, elszökött, de hét év múlva bűnbánóan visszatért. Később III. Endre magyar király felesége, I. Albert leánya, Agnes királyné patronálta a zárdát, amelybe magyar premontrei apácákat költöztetett. Az 1588-as szörnyű pestis-járvány idején az apácák meghaltak — egy kivételével, aki félelmében hazamenekült Magyarországra. II. József császár 1783-ban bezáratta a kolostort, majd lakóházzá alakítatta át A Belvárosban van a Nádasdyak barokk palotája, amelynek utolsó lakója Nádasdy Ferenc országbíró volt, akit a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt a Habsburgok kivégeztettek. Ugyanezen a környéken sorakozik a magyar arisztokrácia több barokk és renaissance palotája, így a Batthyány-, Erdődy-, Pálffy-, Széchenyi- és Esterházy-családok palotái, amelyek részben ma is az ő kezükben vannak. Az Esterházy hercegek palotájában töltötte a teleket Haydn József, a művészetpártoló Esterházy Miklós herceg zenekarának vezetője és udvari zeneszerzője. Közel volt hozzá Liszt Ferenc lakóháza, aki bécsi tartózkodása idején mindig itt szállt meg. A Herrengasse-i Wilczek-palotában született 1791-ben Széchenyi István. 1
