Kárpát, 1970-1971 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1971-06-01 / 3. szám
Pohárnok Jenő: FÖLDRAJZI SÉTÁK BIHAR VARMEGYÉBEN Gyönyörű szép “Biharország” termékeny síkföldjével, zúgó erdeivel, égbetörő begycsúcsaival. Az Alföld keleti pereme itt emelkedni kezd s a magasból ezer méternél magasabb csúcsok tekintenek az Alföld szorgalmas népére. Sűrű erdők, egyes helyeken még őserdők susognak. Mesélnek régesrégi mesét is: A honfoglaláskor Árpád fia, Taksony csatázott itt az öreg Mén-Marót fejedelem hadaival. Azok behúzódtak az erdők mélyére, a magyarok nem bírtak velük. Taksony azonban feleségül kérte és kapta Mén-Marót lányát, a két nép barátságra lépett, a hadakozást násszal fejezte be. Bihar vára már állt a honfoglaláskor is és központja lett a vidéknek. Mikor a szent öreg király. István halála után testvérharc dúlt a hataloméri és felütötte fejét a pogányság, hazahívták Lengyelországból a megvakított Vászoly fiait, az Árpádházi hercegeket. Bihar várának kapuja előtt állt meg a messze földről jött kis lovascsapat. Richeza lengyel királylány, férje, a daliás Béla herceg oldalán érkezett, magukkal hozták kis fiúkat, László herceget is, aki Bihar várában nevelkedett néhány esztendeig. András király féltékennyé vált vitéz öccsére Bélára, akit a korona és kard jelenettel majdnem tőrbe csalt. Ezután Béla visszaküldte feleségét és kis fiát Lengyelországba. László ott szerzett már ifjan vitézi hírt és nevet. Mikor apja került a királyi székbe, hazatért ő is és a keleti országrészeknek lett, besenyőt és kúnt űző hőse, egyúttal ‘kisebbik királya ”. Gyermekkora kedves táját, Bihart mindig szerette, Nagyváradon templomot emeltetett és végakarata szerint ott is temették el . . . Sok dicső és szomorú időt látott Bihar. Rogerius nagyváradi kanonok úr Siralmas krónikája leírja >— saját élményei alapján <-- a tatárok szörnyű tetteit, magyarok irtását, elhurcolását. A tatárjárás után benépesültek a megritkult, vagy felégetett falvak. A török azonban megpecsételte itt is a nép sorsát. Váradot Mohács után előbb Szapolyai János király majd Ferdinánd hada ülte meg. Később János Zsigmondé lett, majd azon a címen, hogy Martinuzzi Fráter György meggyilkolását bosszulja meg, a török foglalta el a várat és a várost. Pótolhatatlan értékeket pusztított el a török. Szent László tiszteletére, akit 1095-ben temettek el itt a templomban, III. Béla király Dénes mesterrel, aki az esztergomi királyi palota építésénél is tevékenykedett, csodálatos síremléket faragtatott E munkájáért szabadította fel Dénes mestert a jobbágyi sorból, nemességet adván neki és fiának Tekösnek, aki szintén neves kőfaragó szobrász volt. Janus Pannonius-Csezmiczei János, az európai nevű humanista, a külföldet járt pécsi püspök, költeménvben magasztalja a szent király síremlékét, mely ‘márványoszlopokkal volt ékes.” (Versét 1458-ban írta.) A bazilikát Meszesi Demeter váradi püspök emeltette a szent király tiszteletére 1370-ben. Bronzszobrokat is öntetett. Ezek Szt. István, Imre és László szobrai — valószínűen a bazilika homlokzatán álltak. De még jelesebb szobrot kapott a szent király. 1390-b en Czudar János püspök a híres Kolozsvári testvérekkel készíttette el László lovasszobrát, mely kelet felé nézve a bazilika előtt állt. Ágaskodó lova hátán ült a király . . . 1666-ban mindez semmivé lett. Mint az akkor utazgató török krónikás, Evila Cselebi írja, a szobrokat összetörték, a Körösbe szórták. Más források szerint a darabokat elvitték a Dunába. Az bizonyos, hogy minden elpusztult, a negyvennél több gyönyörű szárnyasoltár is. László lovasszobrának egyetlen ábrázolását a híres Antifona bekötő táblájának egyik sarokdísze őrzi. (Győr, majd Nemzeti Múzeum.) Nagyvárad kedvező helyzete folytán gyorsan fejlődött forgalmas nagyvárossá. A Sebes-Körös partján, Erdély kapujában, mint kapu- és peremváros a főútvonalon fekszik. Már 1565-ben nyomda működött a városban. Vásárai, ipara, kereskedelme jómódúvá tették lakosságát. Várad nagynevű fiai között elsőül Pázmány Pétert, a jezsuita szerzetesből esztergomi érsekké emelkedett nagy egyházi szónokot és írót említjük, aki mint az ellenreformáció vezéralakja egymaga a félországot visszatérítette a katolikus hitre. Bihar megye szülöttje a nyelvújító Kazinczy Ferenc s a Bihar-megyei Nagyszalontán, a szabad hajdúból zsellérré szegényedett Arany család fia Arany János nagy költőnk. Ady Endre Bihar megye fia és Nagyváradon kezdődött az egyik legkiválóbb magyar írónőnek pályafutása: Pálffy Gulácsi Iréné, aki Budapest ostroma alatt halt meg. Romok temették be utolsó kéziratával együtt. . . Bihar megyében van Geszt, melynek kastélyá51
