Kárpát, 1970-1971 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1971-06-01 / 3. szám
ból indult el gróf Tisza István, hogy küzdelmes politikai pályafutása után az 1918-as forradalomban katonaszövekények meggyilkolják. Bihar vármegyének sok népes községe volt a török uralom előtt. Ezek közül igen sok elpusztult, várak, városok, falvak egész sora, így Boglavár, Belényes, Bihardiószeg, Szalárd, Adorjánvár, Kölcsér. Valamennyi magyar település volt. A törökdúlás után a megritkult magyarság közé behívták a románságot. Sok népes magyar község van ma is, de sok a román lakosság a falvak egész sorában. Nagyobb községek: Érmihályfalva, Székhelyhid, Margittá, Nagyiéta, Bihardiószeg, utóbbiak a jó bort termő Érmellék vidékén. Mezőkeresztes, Nagyszalonta, Sarkad a termékeny alföldi síkon feküsznek. Bihar hegyvidékén több bányát is találunk. Aszfalt és olajkitermelés is folyik. Látogatott fürdőhelyek Nagyvárad mellett Püspökfürdő, ahol a jégkorszakot átvészelt egyiptomi lótusz virágzik. A hegyekben van a szépfekvésű Biharfüred fürdő. A Középhegység hegytömbjeiből, a Réz, Béli, és a Bihar hegységből felmagasodó csúcsok közül a Nagy-Bihar a legmagasabb, 1498 méter. A hatalmas területű Bihar vármegyének nagyobbik felét, 7826 km2-et Trianonban Romániának adták. Nekünk 2768 négyzetkilométer terület maradt. Bihar megye Romániának jutott területén a román statisztikai kimutatás szerint 515.956 lélek él és ebből 164.896 a magyar. E nagyobb részben román lakosságú területen 23.1 százalék az analfabéta! A városok statisztikája vigasztalóbb. Nagyvárad lakossága 82.000. Ebből ma 52.511 magyar. (Analfabéta 4.2 százalék.) A hegyvidéki Belényesen 5817 magyar van még a 4007 román mellett. Arany János szülőfalujában, Nagyszalontán 12.514 a magyar és csak 2022 a román. (Analfabéta 3.1 százalék.) A magyarság él a határon túl és innen. Él ott a magyar szó és a magyar dal is, ez legyen a vigasztalásunk. A MÁRTÍROK FÖLDJÉN: ARAD VÁRMEGYÉBEN Arad vármegye szép megyeszékhelye, Arad neve, szomorúsággal van beszőve minden igaz magyar szívébe. Nincs gyermek, nincs felnőtt, aki vnem tudná, hogy 1849 október 6-án a magyar szabadságharc tizenhárom hős tábornoka halt Aradon mártirhalált azért, mert hősen, haláltmegvető bátorsággal harcoltak a honvédeink élén a magyar alkotmány megvédése, a magyar szabadság kivívásának dicsőséges csatáiban. Emlékművet emelt tiszteletükre a nemzet kegyelete. Ma idegen ország idegen nevű városa a mártírok városa, de míg a Maros sietve, zúgva jő és fut tova a városból, mi ne felejtsük, százszor is idézzük a hősök nevét. Az Aradon kivégzett hős honvédtábornokok : Aulich Lajos, Damjanics János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézics Károly, Lakner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltemberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly gróf. Magyarországon születtek valamennyien. Volt közöttük magyarországi német, volt szerb származású. Szívek, lelkűk magyar volt. Volt, aki nem is tudott magyarul, de egyet tudott: a csaták tűzében harsányan kiáltani: Utánam, honvédek! Utánam, fiaim! Tudtak csapatuk élén hősen harcolni és meg tudtak halni emelt fővel, zokszó nélkül, mert tudták: a hazáért halnak meg és haló porukból ki fog virágozni a szabadság! Arad vármegye az Erdélyből a Tiszához siető Maros folyó északi partja mentén terül el. Keleti részén az Erdélyi Középhegység előretolt kisebb vonulatai emelkednek: a Hegyes (800 m ), a Solymosi hegy (837 m) és a Magúra (904 m). A megye nyugati, nagyobbik fele alföldi sík vidék, mely elnyúlik a Fehér Körös és a Nádor csatorna két partján majdnem Gyuláig. A síkságon és a termékeny dombokon földmíveléssel állattenyésztéssel foglalkozik a lakosság. Jól terem a gyümölcs és a dombok, hegyek déli oldalain dúsan terem a szőlő és jó bort szűrnek. A Maros völgye Erdély déli kapuja. A völgyön kelet felé vezető országút már a rómaiak ideiében forgalmas hadi és kereskedelmi út volt. A Maroson tutajokon jött Erdély sója, fája, hogy Szegednél rakják ki. Az országúton Erdély és a Közel-, valamint a Távol-Kelet kereskedői jöttek árúkkal megrakott tevékkel, lovakkal évszázadokon át. Arad nagy vasúti csomópontján áthaladva fővasútvonal visz be a völgyön Erdélybe és fut tovább kelet felé. Arad a történelem folyamán nagy napokat látott. A magyar történelemben úgyszólván ismeretlen vérbosszú egyízben áldozatokat szedett Aradon. II. -Vak- Béla szerb származású felesége az aradi országgyűlésre összehívott főurak közül 52
