Kárpát, 1970-1971 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1971-06-01 / 3. szám
Rovatvezető: T. Dombrády Dóra AZ EZERÉVES SZENT ISTVÁN Szent István születési évét a régebbi történészek 969-re teszik, újabban egyes elméletek szerint ez az évszám 970, olykor 972-re változik. Magyarországon tavaly ünnepelték meg Szent István jubileumát, külföldön pedig öt éven keresztül ünnepel a magyarság: 1969^-1975 között. Szent István, Géza fejedelem és Sarolta, az erdélyi Gyula leányának, fia, 974-ben vette fel a keresztséget Szent Adalbert, prágai püspök által. 997-ben atyja halála után ő lesz a magyarság hatodik fejedelme, majd 1000 karácsonyán királlyá koronáztatja magát а II. Szilveszter pápától kapott koronával. Öalatta szilárdul meg a kereszténység hazánkban, Syltzes görög író szerint Bulcsú és Gyula 950 tájban megkeresztelkedtek Bizáncban. Gyula és Hierotheos nevű szerzetest is hozott az országba, akit Theophylakos pátriárka az ország püspökévé szentelt fel. Gyula leánya, Sarolta, szintén felvette a keresztséget és keletről papokat hívott be. A hitterjesztés munkáját Géza fejedelem hitveseként tovább folytatta. Szent István a Kelet és Nyugat közötti hatalmi harcban független, önálló akart maradni, ezért a pápától kéri a koronát, királyi hatalmának elismerését, amivel nem járt együtt a vazallusság, más király fölségének elismerése. 996-ban feleségül veszi Gizella, bajor hercegleányt, akit később a boldogak sorába iktatott az egyház. Az ő házasságukból származott Szent Imre, a trón örököse. Hozzá intézte Szent István az intelmeket, amelyekben az uralkodó kötelességeit foglalja egybe. Szent Imre tragikus körülmények között halt meg. Szent István trónörökös nélkül maradt. Gondjai, tépelődései között Szűz Máriára gondolt, és kevéssel halála előtt 1038. augusztus 15-én Neki ajánlotta fel országát, népét, koronáját. Azóta hívják Magyarországot Regnum Marianum-nak, Mária országának. А II. Szilveszter pápától kapott koronát 1083 után Szent László király egyesítette azzal a koronával, amelyet bátyja, Géza herceg kapott 1074- ben Dukasz Mihály bizánci császártól. A két koronának összekapcsolásával akarta Szent László jelképezni a Kelet és Nyugat kapcsolatát hazánkban és egyben azt is, hogy bár mindkettőt értékeli, nem akar függő viszonyban lenni egyiktől sem. А II. világháború után Németországba került a Szent Korona és a Szent Jobb. A Koronát az amerikaiak áthozták Washingtonba. Sok esetben volt róla szó, hogy kiadják Magyarországnak, de a mai vezetőséget nem tartják alkalmasnak arra, hogy a magyar nép tulajdonát megkapja. Várják az időt, amikor újra magyar férfiak vezetik az országot. A Szent Jobbot 1946. augusztus 20-ra vitték haza Salzburgból és Szent István napjára az egész ország tudta, hogy otthon van a Szent Jobb és nagy tömeg gyűlt egybe a Bazilikában, hogy résztvehessen a Szent István-napi körmeneten. Olyan volt a hangulat, mint a tatárdúlás után, amikor Zárából visszahozták az ereklyét, és az egész ország ujjongott: “Visszajött a király!” A szenttéavatáskor, 1083. augusztus 20-án Szent László király kibontatta Szent István koporsóját, fején megtalálták a Szent Koronát és a Jobbját teljes épségben. Azóta a legszentebb magyar ereklyénk a Szent Jobb, melyet minden évben Szent István napján körmenetben visznek körül, amely ünnepségre messze földről Budapestre zarándokol a magyar nép, és lélekben mi is odafordulunk és könnyes szemekkel énekeljük: Hol vagy, István király, Téged magyar kíván, Gyászos öltözetben, Teelőtted sírvan . . . T. Dombrády Dóra 46
