Kárpát, 1970-1971 (7. évfolyam, 1-3. szám)

1971-06-01 / 3. szám

KONFUCIUS MONDÁSAIBÓL

• Fáiig -csih kérdé: Mi a szeretet? Mondá a tanító: Szeretni az embereket. — És kérdé: Mi a bölcseség? — Mondá a bölcs: Ismerni az embereket.. . De Fáng-csih nem értette, a mester hát folytatá: Emeld föl az igazat, vesd félre a hitvány embert, s a hitvány is igazzá lesz.

• Hogy kezdjünk kormányozni? .—- Mondá a tanító: Ha szükséges, kezdjük a nevek kiigazításán. — Hót ez már túlzás, uram. Mért kellene a neveket kiigazítani?

S mondá a mester: Yu, neveletlen vagy. A bölcs óvatosabban beszél, ha tudáskörén kívül jár. Mért kell? Ha a nevek helytelenek, a szavakat rosszul használják. Ha a szavakat rosszul használják, az ügyek összezavarodnak. Ha az ügyek zavarosak, jómodor, művészet szintén Iehanyatlik. Akkor törvény és igazságtétel is elakad. Törvény nélkül a nép mozdulni sem tud. Tehát első lépés, hogy a bölcs rendbe tegye a beszédet, s hogy a beszédet tettekbe vigye. A bölcs sosem gondatlan a szavakkal.

• Mondá a tanító: Egyenes életű embernek szót fogadnak, mielőtt szólana. De ba élete hitvány, a parancsra mit sem adnak.

• Mondá a tanító: Mi az kormányozni annak, aki magát kormányozni tudja? De aki nem tudja magát, hogy tudna másokat kormányozni?

• Nem jó dolog, ha minden embertársunk szeret, az se, ha mind gyűlöl. Az a jó, ha a jók szeretnek, a roszszak gyűlölnek minket.

• Művelt ember az, aki szorgalmas, jómodorú és jóságos.

• Mondá a tanító: A tudós, aki szereti a kényelmet, nem méltó a tudós névre.

9 Mondá a tanító: Érdemes ember mindig képes beszélni, de a beszélők nem mindig érdemes emberek. A szeretet mindig bátor, de van bátorság szeretet nélkül is.

• így szól Konfucius: Szerethet az, aki nem gondos? Lehet-e hűséges az, aki nem segít legalább tanáccsal?

— Legyen hát, — mondta takarodjatok haza. Sok hasznát munkátoknak úgyse látnám.

A parasztok könnyebbülten Iélegzettek. Ezt a nagy bajt ugyan könnyen megúszták, öreg Léti Miklós mélyre árkolt szeme körül mintha szemernyi sanda gúny redője rándult volna.

György úr észrevette. Intett a hajdúnak.

~ Ennek azonban elsőbbet a huszonötöt leszámoljátok!

Sarkonfordult. Ment a lépcső felé.

Azt már nem látta, milyen szilaj, kórhozott láng lob bánt föl öreg Léti Miklós szemében.

— Folytatjuk —

• Nehéz nem ingerültnek lenni szegénységben, nehéz nem fölfuvalkodni gazdagságban.

9 Mondá a bölcs: A régiek tudás kedvéért tanultak, a maiak fitogtatásért.

• Ha nem vagy hivatalodban, ne beszélj üzleti ügyeidről.

• Mondá a tanító: Három módon hibázom, mint nemes bölcs: mert az igaz szeretet nem ismer viszályt, a bölcseség sosincs kétségben, a bátorság soha félelemben.

9 Ne bánkódj, hogy nem vagy híres. Azon bánkódj, hogy nem vagy jó.

9 Mért mondod, uram, hogy senkisem ismer téged? ^ Mert azért dicsérnek, ami nem érdemem: Sosem zúgolódni az Ég ellen, nem találni hibát társunkban, tanulni a legalsótól, törekedni a legfölsőre.

9 Kiben nincs jóság, mi annak az illem? Kiben nincs jóság, mi annak a zene?

• Küzdj a magad, ne a mások hibái ellen: nem így javul-e a vilá g?

• Mondá a tanító: Ha megvan az akarat, könnyen tevődik a tett.

9 így szól Konfucius: Ha a vezetők szeretik a nyájas modort, a nép könnyen vezethető.

• Magas akarat és szerető szív nem keresi ön-életét a szeretet rovására. Hogy betöltse a szeretetet, kész megölni a testet.

9 Ha nincs érdeklődés távoli értékek iránt, a bajok hamar ajtónk előtt közel lesznek.

• A nemes bölcs befelé néz, a közönséges a másik felé.

• Mondá a tanító: Mézes szavak megzavarják a jóságot. Apróságokban való türelmetlenség megzavarja a nagy terveket.

• Ha sokan gyűlölnek téged, vizsgáld meg magad. Ha sokan kegyelnek, vizsgáld meg magad.

• Bölcsnek célja az igazság, nem az élelem. A szántósvetés vége lehet éhínség, de a tanulásé mindig tudás. A bölcs eped az igazságért, ezért nem eped el a nyomorban.

• Bölcsember nem ügyes az aprócseprőkben, de erős nagy célokra. Az aljaember ügyes az aprócseprőkben, s nincs ereje nagy dolgokra.

• így szól a tanító: Legjobb ember a születéstől bölcs. Majdnem legjobb a tanulással bölcs. Aztán jön a tanulással is szükelméjű, s legalsó a tanulás nélkül való oktalan.

16