Kárpát, 1970-1971 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1971-06-01 / 3. szám
meg hitét. Titokban ugyan, de továbbra is kitart II. Rákó ezi György magyar királlyá választásának elgondolása mellett, mert így látja a magyarok egyesítése útján lehetségesnek a felszabadítás megvalósítását. A sors azonban kegyetlen Zrínyivel szemben. II. Rákóczi Györgybe vetett reményét is széttépi. De hitét és küldetéstudatát ez sem töri meg. 1660/61. telén újra tollat ragad. Megírja “Ne bántsd a magyart!” című kiáltványát, amelyben kifejti, hogy a magyar semmiféle külső hatalom támogatására nem számíthat, a törököt saját erejéből kell kiűznie az országból. Bebizonyítja, hogy ez nemcsak lehetséges, hanem szükséges is, mert bármilyen idegen segítség elfogadásából csak kátránya származnék. Korát megelőző módon ekkor veti fel az állandó hadsereg megszervezésének gondolatát is. 1663-ban az új török nagyvezér, Köprili Ahmed, 35.000 főnyi sereggel támad Magyarországra. Érsekújvárig vonul, amelyet Forgách Ádám gróf, a nagyvezekényi győző véd. Montecuccoli ‘felmentő’ serege sohasem érkezik a csatatérre. Szeptember 23-én a vár török kézre kerül. Nemcsak Ausztriában és Németországban, de az egész Európában rémület lesz úrrá. A bécsi kormány kétségbeesetten kér segítséget az európai hatalmaktól. A pápa, Spanyolország, Brandenburg és Szászország pénzt és katonákat küld. A Rheinbund is csapatokat küld. Köztük van X/V. Lajos francia király 5000 főnyi önkéntese is. A magyar haderők főparancsnoka Zrínyi lesz. Ezzel újabb lehetőség nyílik számára hivatásának betöltésére és hadvezéri tehetségének érvényesítésére. Sorozatos győzelmei után mind a magyarok, mind a külföldiek benne látják az egyetlen hivatott vezetőt. A pápa és a francia király közvetlenül neki küldi pénz-segélyeit. Jószerencséje azonban megint cserben hagyja. MEGPRÓBÁLTATÁSA 1664 elején a bécsi haditanács veszi kézbe a háború irányítását. Zrínyi, mint horvát bán, az egyik délvidéki hadsereg parancsnoka lesz. Győzelmeket arat, akárcsak két társa, Strozzi és Hohenlohe délen, Souches északon. Június 30-án azonban, mivel Montecuccoli tétlenül nézi a harcot, saját erődje, Üjzerinvár, török kézre kerül Augusztus 1-én i— sok huza-vona és hanyagság ellenére — Montecuccoli serege, amelyben németek, franciák, magyarok és horvátok harcolnak hősiesen együtt, váratlanul győzelmet arat. Ennek ellenére tíz nappal később a török nagyvezér táborában tartózkodó császári követ Vasvárotl olyan megalázó békét köt a törökökkel, mintha Köprili Ahmed győzött volna és nem Montecuccoli. A vasvári béke Európa-szerte általános megütközés! kelt. És megint mindenki egyedül а 44 éves Zrínyi Mik lós gróf személyében látja Magyarország hivatott vezérét. I. Lipót király közvetlenül a vasvári béke után külön ki hallgatáson fogadja és megígéri neki, hogy a magyar várakat magyar katonaság kezére adja és védelmére bízza. Arról, bogy ezt az ígéretet megelőzően milyen eszmecserét folytatott a király Zrínyivel, nem tudunk. De tudjuk, hogy jóval később, már a felszabadító hadjáratok elején, Bécs felmentése, Párkány és Esztergom visszafoglalása után ugyanez az I. Lipót király nemcsak Dalmáciára vonatkozólag tartotta fenn a magyar Szent Korona igényét, hanem Sobieski János lengyel királynak Erdély birtokbavételére irányuló tervét is meghiúsította; “a magyar királyi méltóság tudatában tudott felemelkedni az egyetemes kereszténység régióiba; pogányverő szent elődjei, Szent István és Szent László példáján bátorodik fel s Magyarország Nagyasszonyának köszöni meg váratlan diadalait.” (5) Közvetlenül a király említett ígérete után Guitry marquis bécsi francia követ nyíltan azt javasolja Zrínyinek, hogy a magyarok válasszák meg XIV. Lajost Magyarország királyává és Zrínyi legyen az ő alkirálya. Zrínyi nem válaszol a követnek. Javaslatával nem is foglalkozik. Hazatér Csáktornyára, hogy ott várja be királya ígéretének valóraváltását. Bethlen Miklós gróf azonban utánahozza Bécsből az új francia követ, Gremonville lovag hasonló üzenetét. Zrínyi neki sem ad választ, pedig vele együtt harcolt a török ellen. Hallgatásának oka az a meggyőződés, hogy a francia diplomaták nem az ország felszabadítását akarják elsősorban, hanem csak a magyarok elégedetlenségét igyekeznek felhasználni fegyverül a Habsburgok ellen. De azzal is tisztában van, hogy a francia segítség még akkor sem lenne elég az egész Magyarország és Erdély felszabadításéhoz, ha ezt a franciák elsődlegesen és komolyan akarnák is. Ezért vár inkább a király ígéretének valóraváltására. Végzete kíméli meg attól, hogy történelmi küldetésének betöltése, rendületlen hűségű szolgálata közben újabb csalódás érje. 1664. november 18-án, Csáktornyán, vadászat közben vadkan öli meg. ERŰ ELLEN ERŐ KELL Az ország felszabadításának eszméje és törekvése nem száll vele sírba, hanem tovább él s húsz évvel később elindul a gyakorlati megvalósulás felé is. És 1848-b an, majd 1938-ban újjászületik. Zrínyi Miklós gróf születésének 350. évfordulóján Trianon gyászos emlékét s az orosz megszállás szégyenét Magyarország felszabadításának erős reményével s a magyar egység megteremtésének szüntelen munkálásával. Zrínyi példájának tudatos követésével kell kicserélnünk. De nem szabad elfelejtenünk, hogy “erő ellen erő kell, 9
