Kárpát, 1970-1971 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1971-06-01 / 3. szám
döntő jelentőségű lehetett. Nem csoda, hogy később a legnagyobb magyar barokk költő s a felszabadítás gondolatának mindhalálig lelkes apostolává lett. Zrínyi Miklós gróf elsősorban mint költő él a köztudatban. Állandósult díszítő jelzője is magyarul: “a költő és hadvezér”, más nyelveken: “a költő és katona”. Vitathatatlan, hogy Zrínyi mindkét minőségében a legelsők közé tartozik, mégis rá kell mutatnunk, hogy valóban történelmi jelentőségű hivatása mégsem költői, vagy hadvezéri mivolta, hanem államférfiúi célkitűzése volt. A kétségtelenül örökértékű "Szigeti veszedelem” megírásával tulajdonképpen ugyanúgy csak államférfim céljának megvalósítását készítette elő, mint ahogy “Tábori Kis Tracta”, “Vitéz Hadnagy”, "Mátyás király életéről való elmélkedések” és "Ne bántsd a magyart! Az török áfium ellen való orvosság” címmel kiadott prózai alkotásaival, (l) valamint merész és bravúros katonai, hadvezéri teljesítményeivel: drávamenti hadjáratával s az eszéki híd felégetésével. Tollal és karddal akarta meggyőzni kortársait, hogy Magyar- és Horvátországot fel lehet és fel kell szabadítani a török járom alól. A ‘Szigeti veszedelem” nemcsak egészen kimagasló értékű költői alkotás, hanem a magyar államférfiú európai és keresztény világnézetű hitének magasztos megváltása s egyben a magyar történeti küldetéstudat fennkölt megnyilatkozása is. Zrínyi a katolikus újjászületés eszméjének barokk-műveltségű szolgálatával korszerűen kapcsolódik be a további fejlődés útjának egyengetésébe. Az akkor Európa-szerte uralkodónak mondható abszolutiz. mus gyakorlati megvalósításának módozatait és lehetőségeit már itáliai útja során tanulmányozza. A törökkel vívott harcok folyamán személyes kapcsolatba kerül francia katonákkal és az abszolutizmus legkiválóbb megtestesitőjének, XIV. Lajos királynak bécsi követeivel. Történelmi tanulmányainak eredményeként uralkodói esz ményképe az igazságos, de lényegileg abszolutisztikus Hunyadi Mátyás király lesz. A vele egykorú П. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel folytatott bizalmas levelezéséből az is kitűnik, hogy a Habsburg-ház mellőzésével a magyar nemzeti királyság visszaállítására törekszik. Mint Horvátország bánja, egész magatartásával, minden intézkedésével a mérsékelt abszolutizmus hívének mutatja magát. A merkantilizmus gazdasági előnyeit alaposan ismeri, de irányelveit a hazai körülményekhez igazítja. Jól tudja, hogy a hadviselés idegzete a pénz (pecunia est nervus belli), de azzal is tisztában van, hogy “a magyar nemzet nem oly pénzes, mint egyéb más nemzetek”. (2) Ezért nagy ellenfelének, Montecuccoli Rajmund grófnak szállóigévé vált megállapításával szemben (a háborúhoz három dolog szükséges: pénz, pénz és pénz) “megduplázza kiáltását”, amelynek értelmében: “Fegyver, fegyver, fegyver kévántatik és jó vitézi resolutio!” (з) ÁLLAMFÉRFIÜI ÉLESLÁTÁSA Zrínyi Miklós gróf a maga korának hűséges fia, de államférfiúi éleslátása kora uralkodó eszméinek szemüvegén át is /— felismeri a magyar jövő kibontakozásának lehetőségeit. 27 éves, amikor Horvátország bánja lesz. Ebben a méltóságában bőséges tapasztalatra tehet szert mind a törökökkel, mind az osztrákokkal szemben. Hamar meggyőződik arról, hogy bár a török még mindig a magyarság és horvátság legnagyobb és legveszedelmesebb ellensége, de már korántsem olyan erős, mint régebben volt. Világosan látja, hogy a megújuló török támadások, rablások már nem rendszeresek és azok nem a török erejét mutatják, mint ahogy Bécs hiszi, hanem éppen ellenkezőleg a Török Birodalom gyengeségeit árulják el. De azf is keserűen kell megállapítania, hogy a bécsi kormányzal semmiképpen sem érti meg a magyarság és horvátság törekvéseit, terveit és tetteit, sőt azokban egyenesen és következetesen lázadást Iát. Mert Bécs mindenáron békéi és nyugalmat kíván. Elkeseredését csak fokozza a westfáliai béke megkötése után, 1648-ban, az 1606. évi zsitvatoroki béke további 22 évre szóló megújítása. A törököli ugyanis a megújított békét arra használják fel, hogy újabb rablóhadjáratokat indítsanak Magyar- és Horvátország területeire. Győr és Léva után Nyitráig merészkednek és Ausztriát is csak Forgách Ádám nagyvezekényi győzelme menti meg. Az 5000 főnyi török haderőből 800 halott marad ugyan a csatatéren, de a magyarok vesztesége is nagy. Az Esterházy-családnak ebben a csatában egyszerre négy fia esik el: a hazáért és kereszténységért. Bécs mindezt tétlenül tűri. Csak Batthyány Ádám dunántúli főkapitány, Zrínyi Miklós gróf horvát bán és testvére, Péter, valamint a helyi birtokos főnemesek harcolnak a török betörésekkel szemben “Bécs minden támogatása nélkül”. (4) Zrínyi Miklós gróf azonban ekkor sem adja fel történelmi küldetésének hűséges szolgálatát. Erdély ifjú fejedelmével, П. Rákóczi Györggyel keres összeköttetést. A beteg III. Ferdinánd halála után őt szeretné megválasztatni magyar királlyá, hogy a felszabadítás gondolatát a magyarság erejének egyesítése révén tudja megvalósítani. TÖRETLEN KÜLDETÉSTUDATA 1655-ben az országgyűlés egyhangúlag Zrínyi Miklós grófot jelöli a nádori méltóságra. De a király megsemmisíti a jelölést. "Wesselényi Ferenc lesz az új nádor. Zrínyi ezzel hivatásának szolgálata szempontjából rendkívüli lehetőségeket veszít, történelmi küldetéséhez mégis hű marad. I. Lipót ifjabb királlyá koronázása sem töri 8
