Kárpát, 1970-1971 (7. évfolyam, 1-3. szám)

1971-06-01 / 3. szám

Mécs László: EGYSZERŰ KRÓNIKÁCSKA EGY NAGYON JÓ EMBERRŐL Menj világgá krónikácska, csermelyecske, csendes ének, míg megsemmisülsz ölén a minden-szívek tengerének . . . Tűk rözd egy jo ember képét úgy, akogy most rád Hajítom: mind szeresse, aki átlép rímeden, mint karcsú Hídon. Munkás sorsok milliói! Élet-vemHes ősi Tenger! Rólad zengek, Hisz csöppecskéd az a csöndes, küzdő ember, aki nem járt oly mezőkön, Hol virít az úri Hóbort, kinek golgotás volt útja, mert csak kántortanító volt. Öt gyermek volt minden kincse és egy ócska zongorája. Pár selejtes földecskéje s évi Hatszáz koronája volt a bér, Hogy tót falucska ifjúságát tanítgatta. Kifogott a szegénységen, minden vágyát elaltatta . . . Kántor is volt. Nem énekelt magának, csak mindig másnak, esketéskor, vagy mikor a temetőben új sirt ástak . . . Napról napra földre verte ellensége: a Szegénység s mindig talpra segítette Isten és a jó reménység. Régi és mégis modern város. Híres kultúrális intézetekkel, főiskolákkal és középiskolákkal. S a Hírek szerint a közel­jövőben egyetemet is fog kapni. Az ország nagyvárosainak a Hálózatában Szolnok és Székesfehérvár nem mint regionális fővárosok jönnek szá­mításba, Hisz a földrajzi helyzetük nem is indokolná ezt, Hanem mint közlekedési elosztó csomópontok, a Dunán­túl és a Tiszántúl közti forgalomban. Szolnok 65.000 la­kosával a Tiszántúl közlekedési kapúja: itt találkozik a két budapesti vasúti fővonal és itt ágazik el Záhony- Moszkva, Kolozsvár-Bukarest, Arad-Bukarest felé; bel­földi viszonylatban pedig vonalai vannak Hódmezővá­sárhely, Makó, Hatvan és Kecskemét irányába. Mosl befejezett új rendező pályaudvara a legnagyobb az or­szágban és ugyancsak legnagyobb lesz személypályaud­vara is 11 peronvágányával, amely most van építés alatt. Kulcshelyzetét még fokozza a Tisza is, amely itt mái Hajózható. Székesfehérvár ezideig mint parasztváros élt a köztu­datban, amelyben volt is némi igazság. A mezőgazdasági jellegét azonban lassan kezdi elveszteni és ipari várossá lesz. Legnagyobb üzeme a rádió és televízió gyár, az új aluminium gyár, gépgyár és bútorgyár, valamint a vasúti járműjavító vállalat. Budapest és a Balaton közelsége nagy átmenő forgalmat biztosít neki. Egyébként a 75.00G lakosú Székesfehérvárnak ugyanaz a kulcshelyzete van mint Szolnoknak — csak dunántúli viszonylatban. Itl ágaznak szét az utak-vasútvonalak Szombathely, Zala­egerszeg, Tapolca, Keszthely és az Adria irányába. Szé­­kesfeh érvár személypályaudvarát már modern formában újjáépítették. A város határában, Börgönd mellett fog felépülni Dunántúl legnagyobb rendezőpályaudvara. Dunántúl és Tiszántúl között az átmenő nemzetközi és belföldi teherforgalom Budapesten keresztül bonyoló­dik le, zömben Kőbánya, Ferencváros és Kelenföld pá­lyaudvarain keresztül, amelyek a személyforgalommal amúgy is túl vannak terhelve. Ezeknek a tehermentesí­tésére most elhatározták, hogy még egy nagyvasúti ösz­­szeköttetést létesítenek a két országrész között Budapest kikerülésével. Ezt az összeköttetést szolgálja majd a szol­noki új rendezőpályaudvar és Székesfehérvár készülő rendezőpályaudvara, amelyet a közeljövőben kezdenek el építeni. Közvetlen vasúti összeköttetést akarnak terem­teni a két város közt, amelynek a terepadta lehetőségeit most tanulmányozzák. Székesfehérvárról kiindulva Pusz­­taszabolcsig felhasználná a már meglévő fővonalat, Adony felett egy új hídon keresztezné a Dunát, majd pe­dig Dömsöd és Örkény érintésével érné el Ceglédet, ahonnan a meglevő vonalon menne Szolnokra. Ez az új összeköttetés 30--40 kilométerrel még rövidebb is lenne a pestinél és óriási gazdasági-közlekedési előnyöket je­lentene a két országrész közt. Biztosra vesszük, hogy meg is fog valósulni, mert súlyos katonai érdekek is fűződnek a létrehozásához ... 5

Next

/
Thumbnails
Contents