Kárpát, 1970-1971 (7. évfolyam, 1-3. szám)

1971-06-01 / 3. szám

val a második vidéki város. Debrecen mint a magyal kálvinizmus magyarországi fellegvára volt ismeretes minden időben, bár jelentős katolikus intézményei is voltak, a piarista gimnázium, katolikus tanítónőképző, katolikus leánygimnázium apácák vezetésével, amely ma is működik, mint a megmaradt 8 szerzetesi gimnázium egyike. A hadiesemények alakulása következtében Kossuth kormányának 1849 januárjától egy féléven át — Buda visszafoglalásáig, Debrecen a székhelye. Itt mondják ki 1849 április 14-én, a református nagytemplomban tartott országgyűlésen a Habsburg-ház trónfosztását. Majd 1944 decemberétől 1945. április 15-ig ismét az ország fővárosa és az oroszok által Magyarországra kényszerített új kormány székhelye, s az új (kinevezett) országgyűlés ismételten a református nagytemplomban ülésezik. Ettől az időponttól kezdve Debrecen favorizált város: új pályaudvart, megyeházát, iskolákat, kollégiumokat, gyárakat kap: új lakótelepek egész sora épül fel vagy áll építés alatt s minden kilátása megvan arra, hogy a közeljövőben 200.000 lakosú várossá nőjje ki magát.

Dél-Magyarország természetes regionális fővárosa: Szeged, amely 120.000 lakosával ma csak negyedik helyen van a vidéki városok sorában, pedig mindig első helyen állott. Ugyanis itt meg pont a fordítottja történt Miskolc és Debrecen példájának: politikai bosszúból, hogy megfosszák elsőségétől, nemcsak a távolabbi tanyavilágát vágták le róla, hanem a közvetlen környékét is A 25.000 lakosú Kiskúndorozsma. ahova a városi villamos is kivisz, nem tartozik Szegedhez. A szomszédos Tápé, amitől csak egy utca választja el, szintén nem tartozik a városhoz, amint a kissé távolabbi Szőreg, Gyálarét, Szentmihálytelek és Algyő sem, jóllehet ez utóbbi is csak 11 kilométerre van Szegedhez, nem úgy Miskolchoz Ómassa <—> 20 kilométerre. Szegednek egyik bűne, hogy itt alakult meg az ellenkormány 1919-ben a kommunizmus megdöntésére és innen indult el a nemzeti hadsereg az ország felszabadítására. Bűne azonban az is, hogy a város első megyéspüspöke: Glattfelder Gyula c. érsek a város képviselőjével: Klebelsberg Kúnó vallás- és közoktatásügyi miniszterrel karöltve katolikus magyar várost akartak csinálni ebből a kozmopolita-liberális városból. Idetelepítették a menekült kolozsvári egyetemet és ellátták egy csomó neves pap-tanárral (Sík Sándor Erdélyi Gyula, stb.). A jezsuitáknak itt volt a bittudo mányi főiskolája, amelyet egyesítve a püspöki hittudományi főiskolával katolikus hittudományi tudománykarrá akartak kifejleszteni. Egy katolikus jellegű egyetem kialakítása volt a végső cél, mert a pesti Pázmány Péter- Tudományegyetem ezidőben már régen elvesztette katolikus jellegét és egy liberális-szabadkőműves szellemű egyetem volt.

A távlati fejlesztési tervekben Szegednek nem is szántak nagyobb szerepet: pályaudvarát nem építették át, vasúti hídja a Tiszán ma sincs felépítve, régi gazdag malomiparát semmivel nem pótolták s a város csak kisebb könnyűipari létesítményeket kapott. A százezres vidéki városok sorában Szeged a negyedik és utolsó helyre szorult A természeti adottságok azonban a város segítségére siet tok és rácáfoltak a politikára: nemrég Szeged határában hallatlanul gazdag olajforrásokra és földgázra bukkantak Máris ezrével tódulnak az emberek Szegedre az új munkalehetőségek után és a város villámgyorsasággal kezd építkezni és terjeszkedni — éppen a távolabbi Algyő irá nyában. Máris tervezik a második közúti hidat 470 méteres medernyilással a külső körútak összekötő pontján amit hamarosan követni fog a harmadik is és ezzel teljes lesz a kör. A régi vasúti hidat nem építik fel, hanem attól délre lesz egy új hid, amin keresztül új nyomvon? Ion vezetik a Szeged-Temesvár közti fővonalat, ami lé nyeges rövidítést is fog jelenteni és új pályaudvar építé sét teszi szükségessé. A peremvárosok hozzácsatolásával Szeged 200.000 lakosú város lesz s az optimisták a 2000. évre már 500.000 lakossal számolnak .. .

Dél-Dunántúl regionális fővárosa a nagymultú Pécs lett, az első magyar középkori egyetem (1567) székhelye, a legszebb magyar városok egyike, amely 150.000 lakosával a vidék harmadik legnagyobb városa. Hallatl an arányú fejlődését természetes okoknak köszönheti. Itt vannak az ország fekete (antracit) szénbányái, amelyeknek a munkástelepeit a városhoz csatolták. Ugyanakkor a Mecsekben kincseket érő urániumot találtak, egészen közel a városhoz, ahol egy teljesen új városrész épült Pécshez csatlakozóan, amit a pécsiek '‘uránvárosnak becéznek. Az egyetem megkapta a régi hadapródiskolát, amely mögött teljesen új orvostudományi intézetek, klinikák és diákszállók épülnek. Az egyetem ugyan még csonka, mert csak jogi és orvosi kara van; evangélikus hittudományi karát (amely Sopronban székelt), megszüntették, bölcsészeti karát pedig Szegedre vitték. Azonban minden remény megvan arra, hogy a csonka egyetem rövidesen ismét teljessé lesz, sőt természettudományi karral is ki fog egészülni. Van a városban tanárképző főiskola, amely a jezsuiták egykori Pius-intézetében működik, azonkívül egy gépészeti-vegyészeti főiskola. A távolabbi fejlesztés 200.000 főnyi lakossággal számol, amit hamarosan el is fog érni ez a nagy helyzeti energiával rendelkező dunántúli város.

Végül maradna a legkisebb regionális főváros, Eszak-Dunántúl legnagyobb városa: Győr, amely 1971- ben ünnepli várossá válásának 700 éves évfordulóját. Győrt a legújabb statisztika csak 87.000 lakosú városnak mondja, pedig a hozzá nem csatolt környező nagyközségekkel már 110.000-nél tart és a jövendő fejlesztés 150.000 lakossal számol. Ugyanis Győr az eg"ik legdinamikusabb városunk: óriási vasúti csomópont félúton Bécs és Budapest között, elágazással Sopron, Szombathely és Veszprém felé; most épül újjá a "árostól északra a Dunán a medvei hid, amely összeköttetést fog biztosítani a Felvidék felé, a Rábán is készül a bécs-budapesti műút új hídja. Győr Budapest után a legnagyobb gyárvárosunk: a vagon-gyártás és a motoros vonatok, valamint a teherautók (Rába) gyártásának a középpontja

4