Kárpát, 1970-1971 (7. évfolyam, 1-3. szám)

1971-03-01 / 2. szám

A KONOK ÉS JÁSZOK FÖLDJÉN:

SZOLNOK VARMEGYÉBEN

Debrecenből Kaba-Püspökladányon át érkezünk Jász- Nagykún-Szolnok vármegye első városába, Karcagra. A hatvanezer holdas határt művelő jómódú kunok városa a régi kún kapitányság székhelye volt. A kún és jász kapitányságok kiváltságos területéből. 1897-ben alakították a Tisza mindkét partján elterülő vármegyét, mely nyugat felé benyúlik Heves és Pest vármegyékig.

A kunok a 11. században sokszor beszáguldottak kelet felől Magyarországra. Dúltak, raboltak, zsákmányoltak, azután eltűntek, ahogy jöttek, szélsebes nyargalással. Szent László több ütközetben megverte őket. A tatárok elől menekülve, a kún nép asszonyostul, barmostul Magyarországra kért bebocsájtást. IV. Béla szívesen fogadta őket, de a magyar uraknak és a népnek nem tetszettek a törvényt, rendet nem ismerő pogány kúnok. Azzal is gyanúsították őket, hogy a tatárok szövetségesei. Egy összezördülésnél megölték a kúnok vezérét, a kún királyt. Erre a kúnok pusztítva, rabolva, kivonultak a Balkánra. Nagy segítség lett volna a harcias, vitéz nép a tatárok ellen.

IV. Béla a tatárok által elpusztított, néptelenné vált országba befogadta a kúnokat s azokat ott telepítette le, ahol ma is élnek. A kúnok megkeresztelkedtek, teljesen magyarrá váltak a velük együtt települt jászokkal együtt. A kúnt, a jászt ma is fel lehet ismerni nemcsak szép népviseletéről, hanem külső megjelenéséről, testalkatáról, arcvonásaiból is. Vallásos, szorgalmas nép, jó munkás, jó gazda, jó katona és szeret tanulni, szereti ha képezik a gazdasági munka terén is.

IV. László király, akinek sok baja volt a magyar urakkal, a kúnokban látta támaszát. A féktelen vérmérsékletű Árpád-vér sokat mulatott kúnjai között. 1287-ben maga is lóra ült, mikor Habsburg Rudolf segítségét kérte II. Ottokár cseh király ellen és főképpen kún lovasokból álló, 30—40 ezer főt számláló seregével győzelemre segítette Rudolfot. így indította el a magyar győzelem a Habsburgok hatalmát.

Térjünk vissza oda, ahol mindezek eszünkbe jutottak, a 23 ezer lakosú Karcagra, a Nagykúnságba. Elénk tárul a Tiszántúl termékeny síksága, ahol a szikes föld is termővé lett. Hatalmas elárasztott területeken folyik itt a rizstermelés. A népes nagykún városok és községek határában kitűnő gabona, kukorica terem. A Karcag- Szolnok útvonaltól északra Abádszalók, a húszezer lakosú Kisújszállás, Tiszarogg, Kúnhegyes népes települések. Karcag-Törökszentmiklós között látogatott gyógyfürdő Berek. Hunyadfalva mellett van Kolop, ahol a pöstyénivel versenyző gyógyiszapot “bányásznak”. Tégla alakba vágva, szárítva küldik neves fürdőhelyekre és klinikáknak. A híres kolopi iszapot annak köszönhetjük, hogy egyszer egy öreg, beteges parasztot bosszúból egy elhagyott kútba dobott ellensége. Az öreg ember mellig iszapba merülve várta szabadítóját. Másfél napig üdült a kútban, míg kimentették. Hamarosan észrevette, hogy évtizedek óta

kínzó köszvénye elmúlt. Híre ment a dolognak és felfedezték a kolopi iszapot, amely aranyat ér.

A nagykúnság városaiban több mezőgazdasági ipartelepet találunk. Híres a Martfü-i, volt Bata-cipőgyár, amely nagyüzem.

Törökszentmiklósról fővasútvonalon, vagy a kitűnő betonúton futhatunk be, át a nagy Tisza- hídon a megye székhelyére, Szolnokra. A város félhold alakban öleli körül a Tisza jobbpartját.

Már a rómaiak idejében forgalmas átkelőhely volt Pannonia és Dácia-Erdély között. A honfoglalás után évszázadokon át itt volt a magyar királyi sóbányák — Máramaros és Erdély — lerakodó helye. Innen fuvarozták a tutajjal érkező rengeteg sót szét az országba. A fuvarosok utódaiból vasutasok és hajósok lettek. Szolnok “vasutasváros”, sok vasutas család lakik itt és több vasúti iparüzeme van.

Szolnok vára sokáig ellenállt a töröknek, végül elesett és majd 130 évig ült benne, innen sanyargatta a kún és jász népet. Szolnok szűk, görbeutcás régi városrésze, a Tabán, azt mondj ák, már a török időkben is állt.

1849-ben Damjanich tábornok vörössipkás honvédéi hősi lendülettel keltek itt át a Tiszán, megverték az osztrák túlerőt és utat nyitottak Görgeynek Buda felé. Damjanichot a hálás város képviselőjévé választotta. A győzelem emlékét szép carrarai márvány-emlékmű hirdeti a Művésztelep parkjában.

A Művésztelep 1902-ben alakult és sok neves magyar festő, szobrász tartózkodott itt mindig. A szolnoki múzeum képtára és szoborgyűjteménye sok ajándékot kapott tőlük.

A város sokat szenvedett a Tisza árvizeitől. A szabályozás óta is áttörte néhányszor a hatalmas gátakat a Tisza. Szolnok jelentős kikötőhely, innen hajózható a Tisza.

1919-ben az előtörő román csapatokkal vívott itt a magyar katonaság ütközetet. 1944 telén az oroszokat próbálták feltartóztatni a honvédek. A város sokat szenvedett a harcok alatt.

Szolnok jelentős ipari üzemei a MÁV-műhelyek mellett a vegyészeti gyár, a cukorgyár és a nagy malmok. Újabban nagyjelentőségű lett a celluloze-gyár, mely az elszakított területek fenyőerdeinek cellulozeját pótolja. A város műemlékei a kármelita barokk-templom és rendház, a Zagyva hídnál álló Mária-szobor, az eklektikus stílusban épült árkádos Megyeháza és a klasszicizáló stilusu Városháza. A szolnokiak a forró nyári napokban a Tisza túlpartján levő pompás partfürdőn üdülnek. A Móricligetben vannak a sportpályák és van “Városliget” is ahol szórakozhat felnőtt és gyermek. 1928-ban mélyfúrásból gyógyvíz és földgáz tört elő. Földgázzal világítják a gyógyfürdőt, a színházat és egyéb épületeket.

Szolnoktól nyugatra a Duna-Tisza közén van a Jászság. Termékeny földjét, mely búzát, kukoricát, szőlőt, gyümölcsöt bőven terem, a szorgalmas jász műveli. A Tisza mentén hatalmas rízsföldeket láthatunk, míg Jászdózsa, Pusztamonostor-Jászfényszaru gazdái igen nagy tömeg49