Kárpát, 1970-1971 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1971-03-01 / 2. szám
ben termelik a meghonosodott amerikai mogyorót. Jászfényszaru egyébként virágzó konyhakertészeteiről is nevezetes. A sajtkedvelők innen kapják a Pálpusztai sajtot. Itt még sok juhnyáj legel. Jánoshida környéke a legfőbb avar-sírlelőhely. A faluban romjaiban is emlékezetes látnivaló a 13. századból származó gótikus templom. A Jászság központja "Biriny”, így nevezik a jászok a szép Jászberényt, amely már a középkorban város volt. 30 ezer lakosa van. Múzeumában őrzik a régi elefántcsontkürtöt, amelyről azt meséli a hagyomány, hogy az augsburgi vereség után Lehel vezér fújta el rajta utolsó dalát, majd a német Konrádot sújtotta kürtjével fejbe. A kürtön valóban van egy csorbulás ... A Zagyva a városban egy virágos, szép szigetet ölel körül, ez a herényiek kedves Margit-szigetje. A város büszkén emlegeti szülöttét, Déryné ifjasszonyt, a neves színésznőt, Széppataky Rózát. Vágó Pál neves festőművészünk, Párizsból hazatérve, itt élt halálig, sok szép képen örökítve meg szeretett jászait. A jász nép, mint a kún, mélyen vallásos. A török időkben is kitartott hite mellett. Minden áldozatot meghozotl vallása gyakorlásáért, templomai fenntartásáért. Bizonyítékul álljon itt egy megmaradt okmány, a hatvani kádi, a török bíró magyar iródiákkal magyarul íratott levele. Ki tudja, mennyi áldozat, ajándék, megvesztegetés előzte meg ezt a levelet, de a herényiek mégis tatarozták templomukat. íme a levél: “Ami alább írva van, megerősítem. Az emberek legszegényebbike (bocsásson meg néki 'AllahJ) Achmed ben Musztafa hatvani kádi. Ezen igazbeszédü levélnek oka, hogy a Jászberényben lakó gaz keresztények és alávaló istentelenek (átkozza őket Allah a sújtó király az Ítélet napjáig szüntelen!) az igazságos törvényszék és törvényes gyűlés előtt (áldja szerzőjét Allah!) megjelenvén engedelmet kértek, hogy a város keresztény köznépe és istentelen csoportja hiábavaló szokása és balga imádása helyének, "‘Nagy Boldog asszony’’ nevű szerencsétlen templomának haszontalan fedelét és roskadozó falát kijavíthassa, hogy összegyüle kéz hessék csalással, nyakasságal és kárhozattal teljes szertartása idején. A próféta törvényszéke hivatalnokot küldött ki, szerezzen tudomást a dolog mibenlétéről. A nevezett templomot jól megvizsgálta s a keresztények gaz vallomását (száradjon rajtuk a tűz és vasbüntetés!) előbbi rút állításukkal egyezőnek találta Ennélfogva a vizsgáló szilárd beszédére, a fennírt egyház ki- és bedült részinek alapnál kezdődő újraépítését a törvényszék megengedi. . . Kelt /030 (1623.j. Tanuk: Mohamed szpáhi, Szinán aga, Ibrahim szpáhi és többen.” Mindebből okulhatnának a mai elnyomók. De a török istenhívő volt. Ezért volt benne íme emberség is. A török kiverése után a jász-kún vidéken nem volt szükség idegen telepítésre. Régi Írás mondja: "Szapora a jász és a kún mint a tenger fövenye ”. Hamarosan be is népesültek a kapitányságok. Búcsút mondunk a Duna-Tisza közének, még átmegyünk a Tiszán, sok földet akarunk ott bejárni. A szolnoki hídról délkelet irányban haladó vasútvonalon érünk be a fazekasok városába, Mezőtúrra, ahol már a 18. század elején 60 fazekas család forgatta a korongot. Szép mázas korsóik, tálaik, tányérjaik a magyar népművészetét hirdetik ma is. Leghíresebb a Badár-család, mely nemzedékről nemzedékre folytatja iparát művészi tehetséggel. Hátunk mögött hagytuk Kenderest, Magyarország néhai kormányzójának, Horthy Miklósnak faluját. A Nagykúnság keleti szélén Túrkeve és Dévaványa jómódú helyek. Színes népviseletét megőrizte a kún és jász nép. Tiszaföldvár a 28 ezer lakosú Mezőtúrtól nyugatra eső jómódú község. Mielőtt a Berettyó csatornát átlépve elhagynánk a Kúnságot, megemlítjük, hogy nagykúnsági születésű Móricz Zsigmond neves magyar írónk, a derék kún és jász parasztnép büszkesége. A KÖRÖSÖK VIDÉKÉN Jász-Nagykún-Szolnok vármegyéből kelet felé átkelve a Berettyó folyócskán. Békés megyébe lépünk. Elénk tárul itt a Körös-vidék termékeny síksága, melynek keleti szélén az Alföldet és Erdélyt elválasztó Középhegység emelkedik. A hegyvidék sietve futó folyókat küld le az Alföldre. Északról dél felé haladva sorrendben az Ér, a hosszú szakaszon csatornázott Berettyó, a Királyhágó völgyében a Sebes-Körös, majd a Nagy-Bihar hegy oldalából eredő Fekete-Körös, délen pedig az Erdélyi Érchegységből jövő Fehér Körös sietnek alá, hogy több csatornát felvéve egyesüljenek és a Tiszába fussanak. Meleg éghajlatú, termékeny vidék kiheverte még a tatárjárás szörnyű pusztításait is. Az e vidékről indult Vata pogány lázadása leverése után megcsendesült nép buzgóan vallásos lett, az állattenyésztés mellett hamarosan ekét engedett a földbe és évszázadokon át kitűnő búzát termelt, jó lovat nevelt. A török uralom végzetes lett a magyar lakosságra. Virágzó falvak, városok váltak néptelen rommá. Mikor a törököt kiverték, az egész Békés megye területén összesen két élő magyart találtak a népszámlálók. Visszajöttek a török elől elbújdosott családok leszármazottjai, jöttek dunántúli telepesek is, de a császári kormányzat szívesebben telepített idegeneket. Hatalmas birtokokat kaptak udvarhű urak, akik az 1514-ben lezajlott véres Dózsa féle parasztlázadás mindig kísértő híre miatt is, a magyaT birtokosokkal együtt szívesebben fogadták jobbágyul az alázatos románokat. Ezek lejutottak a síkföldre, elszaporodtak, ellepték Bihar és Arad vármegye peremvidékét. A Körös-vidék népe törhetetlen szorgalommal műveli földjét. Bácska és a Bánság elvesztése óta e vidék acélos búzája nagyban segít fenntartani a magyar búza és liszt jó hírnevét. Újabban mezőgazdaságilag sokat fejlődött e vidék. Ásott csatornák szelik át a régebben szikes területeket is és egy-egy község határéban hatalmas víztükör ringatja a nyári napban a Víz színén érlelődő rizs-kalászo. 50
