Kárpát, 1970 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1970-01-01 / 1. szám
palota szerkezetében is, ez utóbbitól elálltak. Az előbbi terv viszont azért nem valósult meg, mert a kormányzási negyedet az Országház környékén alakították ki, odatelepitvén a minisztériumokat. Maradt tehát egy közbeeső megoldás: a Vámegyed nagyobb palotáit nagy közgyűjteményeink elhelyezésére állítják helyre s az egész negyednek ilyenformán muzeális jelleget adnak, megtartván természetesen lakónegyed szerepét is. Az Országos Levéltár már régóta a Várban működik, ehhez járul a Hadimuzeum és az újonnan létesített Hadilevéltár és a volt városháza épületében elhelyezett Vármúzeum. Ezekhez járul most a helyreállítás után a volt honvédelmi minisztérium épületében elhelyezendő Néprajzi Muzeum, a Sándor-palotában (miniszterelnökség) elhelyezett Ujabbkori Történeti Muzeum, az egykori karmelita kolostorban felállítandó Színháztörténeti Muzeum; mellette az újjáépített Várszínházzal, amelyet II. József rendeletére Kempelen Farkas, a sakkautomata feltalálója épített át a karmelita templomból színházzá. A Teleki-palotából (József királyi herceg volt palotája) Könyvmuzeum lesz és a Könyvkiadói Főigazgatóság székháza. S végül, de nem utolsó sorban a királyi várpalota lesz a legnagyobb és talán legbecsesebb tudományos gyűjtemények tárháza. Ugyanis a Dunára néző homlokzati szárnyban kap helyet a Szépművészeti Múzeumból kivett magyar anyag, a Nemzeti Galéria; a Gellérthegy felé eső déli szárnyban lesz a Történeti Muzeum, a várkertben a szabadtéri részleggel s végül a krisztinavárosi szárnyban (volt kormányzói lakosztály és hivatalok) kap helyet a Nemzeti Múzeumból áthelyezendő Országos Széchényi Könyvtár. A királyi várpalota újjáépítése most folyik: lényegében megtartja a multszázadbeli barokk külsejét, de annak túlzott diszitő elemei nélkül, ami csak használni fog külsejének. A kupola valamivel magasabb az eddiginél, de valóságos kupola lesz, tehát alatta hatalmas csarnokkal, nem úgy mint régen, amikor a kupolatér be volt falazva. A nemzeti könyvtári részen a belső udvarokat is beépítik, hogy a hasznos teret szaporítsák, mert öt millió könyv számára akarnak helyet biztosítani. A könyvtárban két nagy olvasóterem lesz, azonkívül több kisebb helyiség előadóteremnek és időszakos kiállításoknak. A könyvtár fő bejárata a Várból lesz, az Oroszlános-kapu felől, de lesz bejárata a Krisztinaváros felől is, ahonnan gyorsliftek szállít ják a látogatókat az emeletekre. A könyvtárt kiegészítő műhelyek (könyvkötészet, fényképészeti műtermek, javító és konzerváló részlegek) a volt testőrlaktanyák helyén épülnek meg, közvetlenül a könyvtár szomszédságában. Ilyenformán a királyi palota és az egész környéke a nemzet nagy múzeuma lesz, méltóbb rendeltetést a palota nem is nyerhetne, a kár csupán az, hogy a sok elpusztult emlék, amit a palotában felhalmoztak, a gondatlanság és az előrelátás hiánya miatt az ostrom alatt elpusztult. A Szent György-tér az uj átrendezés során művészi kivitelű kőburkolatot kap, korhű világítással. A régi siklóvasut helyett pedig mozgólépcsőt építenek és az egykori felsőállomás fabódéja helyén pedig kilátó rondella épül. Észszerű volna még a Halászbástyáról idehozni a Kolozsváry-testvérek hires sárkányölő Szent György szobrának másolatát és valahol a téren felállítani. A palota dunai homlokzata elé viszont egy uj lovasszobor, esetleg Mátyás király hatalmas lovasszobra kívánkozik, igy legalább jelképezné azt a nagy uralkodót, akinek a nevéhez éppen Budavárral kapcsolatban a legtöbb fűződik. Savoyai Jenő lovasszobrát viszont másutt, esetleg a róla elnevezendő téren lehetne felállítani. A másik nagy budavári együttes a Szent Háromság-tér és környéke, a Mátyás-templommal és a helyreállított Vármúzeummal (a budai elöljáróság egykori épülete). A tér északi oldalán áll az egykori pénzügyminisztérium épülete, amelyet Rados Jenő műépítész állított helyre. Kár azonban, hogy az épületnek levette a harmadik emeletét, illetve kis mansard-ablakokkal látta el s igy az épület sokat vesztett a monumentális hatásából. Az épület ma műegyetemi diákotthon, ami nem a legsikerültebb rendeltetés, de nem tudtak neki megfelelő szerepet találni. Azért nem épült fel még máig sem a Mátyás-templom baloldalán lévő romos, háromemeletes régi pénzügyminisztérium, ami valamikor jezsuita kolostor, majd II. József alatt központi szeminárium volt. A templom jobbo1 dalán álló üres telek, a primási palota építésére egykor kiszemelt saroktelek (az esztergomi érsekség tulajdona) még szintén nem talált építtetőt. Az állam a telket a háború után elkobozta és hahalmas modern luxus-szállót akart ide építeni, ami azonban szerencsére a városrendezők ellenzésére nem valósult meg. Persze ez a mai hazai rendszer miatt utópisztikus elképzelés, de a Szent Háromság-tér és környéke egy egyházi kulturközpont kialakítására lenne a legalkalmasabb. A tér legkiemelkedőbb műemléke természetesen a Mátyás-templom marad-4
