Kárpát, 1970 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1970-01-01 / 1. szám

na, de mint az egykori koronázó templom, a hercegprímás fővárosi székesegyházaként szerepelne, esetlegesen egy budavári társaskáptalannal, amint már azt V. László király is tervezte 1457-ben (Budapest székesfőváros ugyanis az esztergomi érsek joghatósága alá tartozik, Pest megye viszont a váci püspökséghez). A helyreállított, palotaszerü pénzügyminisztérium a hercegprímás budai palotája lenne, az érseki helynök hivatalaival. Az egykori jezsuita kolostorban lehetne elhelyezni a Központi Szemináriumot, igy az épület a régi hagyományainak is megfelelne. A templom ellenkező oldalán lévő üres telekre pedig fel lehetne építeni a budapesti egyetem uj Hittudományi Karát, amely ma az egyetemtől független és Központi Hittudományi Főiskola néven a központi szemináriumban van otthon. A Szent Háromság-tér ezáltal visszakapná régi egyházi jellegét, mert valamikor itt működött a dömések hires főiskolája, később a jezsuiták akadémiája és szemináriuma, majd a központi papnevelde.

Hátra volna még egy-két régi templom és kolostor visszaállítása, amelyek az idők folyamán (II. József uralma idején) elvesztették egyházi jellegüket és állami hivatalokká építették ki őket. így

elsősorban az Uri-utca és az Országház-utca közti hatalmas épülettömbre gondolunk, amely valamikor klarissza kolostornak épült, mellette hatalmas templommal. II. József feloszlatta a rendet és ideköltöztette az Országházát és a Királyi Kúriát (legfőbb bíróságot). Ma a Fővárosi Történeti Muzeum van benne. Mellette van a ferencesek hatalmas egykori kolostora és volt templomuk, ami a későbbi Helyőrségi templommal azonos. A kolostor és a templom is súlyosan megsérült az ostrom alatt, de csak a kolostort állították helyre lakóépületnek, a templomot ellenben lebontották (nem lett volna rá szükség, mert nem volt annyira rossz állapotban) és csak a tornyát restaurálták eredeti állapotában (Magdolna-torony. Ebben a két nagy kolostor-együttesben a majdan visszaállítandó szerzetesrendek közül esetleg a ferenceseket és az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendet, a pálosokat lehetne megtelepiteni, akik esetleg egy felállítandó budavári gimnáziumban vagy általános :,kolában taníthatnának.

Nem lenne teljes budavári beszámolónk, ha nem emlékeznénk meg a Vámegyed pompás szobrairól és egyéb emlékeiről, amelyek közt első helyen áll az épségben megmaradt Szent István-szo-Az újjáépített Budai Vár a Lánc-hid felől nézve

5