Kárpát, 1970 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1970-01-01 / 1. szám

A sok kudarc nem vette el a “keserves aszony” hitét és küzdőképességét. Bár Török Bálint János király embere volt s sok bosszúságot szerzett Ferdinánd királynak és embereinek, kérésével még Ferdinánd királyhoz is elmerészkedett. Nádasdy Tamást, a nádort kérte fel közbenjárónak. Nádasdy Tamás nem tagadta meg kérését, el is érte, hogy Ferdinánd király Török Bálintért és Maylád Istvánért szót emeljen a szultánnál. De hiába volt a diplomáciai érintkezés, hiába kérlelték a magyar királyok, sőt még a francia király is a török szultánt, kérésük nem járt eredménnyel.

Pedig Török Bálint kiszabadítása csakis diplomáciai utón történhetett volna meg. Más, közönséges foglyokat kiszabadítottak már hatalmas váltságdíjért, így szabadították ki például Bebek Györgyöt is. De Maylád István és Török Bálint a szultán rabjai voltak. S a szultánt nem érdekelte a pénz. így hiába próbálta Török Bálintné gyűjtögetni aranyait, ezüstjeit, nehéz tallérjait, mit sem ért velük. A szultán nem kért váltságdíjat, a szultán semmit sem kért, de Török Bálintot nem is akarta elengedni a fogságból. Török Bálintné mégis reménykedett. Minden vagyonát arra fordította, hogy előkelő török foglyokat vásároljon. Ékszereket, uradalmakat váltott pénzzé, hogy tervét ezáltal előbbre vihesse.

Pedig a magára maradt asszonynak sok küzdelmet kell vívnia. Szomorú helyzetére nem voltak tekintettel és nem látták be a hatalmasok, hogy vagyonát milyen szent célra akarja feláldozni. A birtokai mellett élő hatalmas főurak kinyújtják kezüket jószágai és gyermekeinek birtokai után. Először Somogyvárát és Remete-Udvarhelyt veszti el, majd Zrínyi Miklós a szép és sok emléktől kedves csurgói vártól fosztja meg. Tiszttartói, cselédei is cserben hagyják. A kezükre bízott várakat, uradalmakat, házakat gondozó nélkül hagyják hátra, elköltöznek belőle. A magára maradt birtokokba aztán egykettőre beülnek a bitorlók. S amig Török Bálintné férje érdekében ide-oda jár, könyörög, birtokai gyérülnek, fogynak. Pedig most szeretne csak pénzt gyűjteni, most akarna mindent értékesíteni, hogy előkelő török rabok révén megválthassa férje rabságát.

Aztán uj terv született Török Bálint kiszabadítására. Látván, hogy sem diplomáciai utón, sem pedig a török rabok révén nem érhet el sikert, hatalmas török urak pártfogásán keresztül akarja urát megmenteni. Mehmet basához, Rusztem nagyvezérhez szerzett összeköttetést Fráter György, Dessewffy János, Izabella királynő révén. Az ő közbenjárásuk utján igyekszik férje helyzetén könnyíteni, illetve őt hazahozatni. De ez az ut is járatlannak bizonyul. A budai basa keresztülviszi, hogy Török Bálint rabsága könnyebb legyen, szinte otthonosan mozoghasson Konstantinápolyban, de nem tudja keresztülvinni a végleges kiszabadítását. Olyan hírek is jutnak Török Bálintné füléhez, hogy a szultán hajlana Török Bálint szabadonbocsátása felé, ha Török Bálint várait a szultánnak átengedné s a szultánnak engedelmes hive lenne.

Török Bálintné érzi, tudja, hogy férje ilyent nem igéiéi: nem is ígérhet meg. Mostanában kevesebb hir is érkezik az uráról. Elcsügged és teljesen hatalmába ejti a szomorúság. Mert hiába eszközöl ki Izabella királynőnél, Fráter György-HÁZASSÁGI DRÁMA

Ez valami egészen uj dolog, egy amerikai orvos találta fel. New-York állam Bedcon városában lakik dr. Jacob L. Moreno, aki igen hires idegorvos. Ennek a doktornak az az ötlete támadt, hogy az olyan házastársak, akik nem tudnak egymással megférni, előbb valami okos doktorhoz menjenek és ne szaladjanak mingyárt az ügyvédhez, akinek sohasem az az érdeke, hogy a felek kibéküljenek, hanem mindig az, hogy indítsák meg a válópert; mert hiszen a felek kibékitésével nem keres az ügyvéd, a válóper lebonyolításával pedig keres.

Régi tapasztalat, hogy amikor a házastársak egyike vagy esetleg mind a két fél azt gondolja, hogy aligha fognak egymással megférni, nem gondolnak rögtön az elválásra, hanem előbb lehetőleg megkeserítik egymásnak az életét. Előbb csak figyelmetlenek egymás iránt vagy az egyik fél feltűnően elhanyagolja a másikat. Azután nagyon hamar oda fajul a dolog, hogy elkezdenek egymással veszekedni és amikor a helyzetet már tarthatatlannak látják, csak akkor töprengenek, hogy vajon tovább folytassák-e ezt az életet vagy váljanak-e el?

Aki ilyen kellemetlen helyzetbe kerül, nem igen szokott tanácsot kérni senkitől, hogy mit tegyen; ilyenkor az ember maga határoz a sorsáról, és mint tömérdek tapasztalat mutatja, nem mindig okosan.

Dr. Moreno találmánya, a “házassági dráma azt a célt szolgálja, hogy a házastársak helyesen ismerjék fel a helyzetüket és további sorsukról okosan tudjanak határozni, anélkül, hogy bárkitől tanácsot kérnének.

ЕэУ gyakorlati példával meg tudom magyarázni, hogy miben áll az amerikai doktor nagyon figyelemreméltó találmánya.

Tegyük fel, hogy Smith ur házasélete nagyon megromlott. Miután a férfiak majdnem mindnyájan önzők, de egészen bizonyosan mindnyájan önhittek, Smith ur is azt hiszi, hogy házassága megromlásának a feleség az oka, de egyelőre még nem tudja, hogy mit csináljon, meginditsa-e válópert vagy ne? Egyelőre még habozik.

Elmegy tehát Moreno doktorhoz, akinek elmond mindent, ami közte és a felesége között történt. Részletesen elmondja az éles szóváltásokat is, és mindent úgy mond el,

45