Kárpát, 1970 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1970-01-01 / 1. szám
A budai Vár látképe a világháború pusztítása előtt. Dr. Heckenast Dezső: BUDAVÁR JÖVŐJE “Nyolc századoknak vérzivatarjai közt, Rongált Budának tornyai állanak!” Budavár, az egykori budai Újhegyen elterülő hétszázéves város, székesfővárosunknak ma is az egyetlen egységes történelmi negyede, s fekvésénél és történelmi adottságánál fogva ma is külön város a városban. Ugyanis a tatárjárás óta ez a város az ország fővárosa és IV. Bélától a második világháború végéig a magyar államhatalom képviselője — lévén királyi szálláshely és a legfőbb államhivatalok székhelye. Közvetlenül az összeomlást megelőzőleg a Vámegyed volt a székhelye a királyt helyettesítő kormányzónak és a kormányzóság katonai és polgári hivatalainak, valamint a Miniszterelnökségnek. Itt volt a Belügyminisztérium, a Külügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Vezérkari Főnökség és a Honvédfőparancsnokság. A Várnegyedben volt a székesfőváros I. kerületének az Elöljárósága (polgármesteri hivatala), a Közigazgatási Bíróság, az Országos levéltár, a Hadimuzeum, az Államnyomda és a Köznonti Illetményhivatal. Itt volt a hercegprímás fővárosi rezidenciája, az esztergomi Érseki Helynökség, a katolikus tábori püspökség és a pápai nunciatura. S itt volt az egyetlen magyar tábornagynak, Habsburg József királyi hercegnek a fővárosi palotája. A budai Várban őrizték a Szent Jobbot, a Szent Koronát és az összes koronázási jelvényeket. így tehát joggal mondhatjuk, hogy a Vár volt a magyar államhatalom jelképe s ha még az Országház is Budán lett volna (mint ahogy sokáig ott is volt), Budavár lett volna a valóságos államhatalom is. Ha tehát a Vámegyed jövőjéről akarunk beszélni, akkor feltétlenül ismernünk kell a múltját, hacsak vázlatosan is és ismernünk kell a jelen állapotát. Minden város a körülötte kialakult földrajzi, gazdasági és politikai tényezők függvénye. Ez haványozottan érvényes a mi Budapestünkre: hidváros a dombos Dunántúl és a síkvidéki Nagyalföld között, a történelmi kereskedelmi útvonalak metszőpontja és az egész Kárpátmedencét kitöltő politikai államegység természetes fővárosa. A térképen az első pillanatra szemünkbe ötlik Budapest hidváros jellege: északra tőle a hegyek közé szorított folyam túl sebes, a várostól délre pedig szélesen elterülő, árteres jellegű; ezzel szemben a Margitsziget és a Gellérthegy közt, az egyébként egykilométeres szélességű Duna három-négyszáz méterre szorul össze és átkelőhelyek építésére kiválóan alkalmas. A múltban ezért is itt keresztezte egymást a két történelmi kereskedelmi útvonal: a Borostyán-ut, amely a Balti-tengertől Kassán és Pest-Budán keresztül vezetett Itáliába ; — és a Mészáros ut, amelyen a szarvasmarhákat terelték a Balkánról Erdélyen és ugyancsak Pest- Budán át a német piacok felé. Tehát Budapest már a régidők óta a mezőgazdasági Alföld és az iparosított Dunántúl határpontján fekszik, az ősi dunai viziforgalom metszőpontjánál. S végül, mind2
