Kárpát, 1970 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1970-04-01 / 4. szám
Pohárnok Jenő: FÖLDRAJZI SÉTÁK A magyar hazát, szülőföldjét elhagyni kényszerült magyarságnak nincs földrajzkönyve. Az emigrációban Magyarországot ismertető földrajzi, néprajzi könyv sajnos nem jelent meg. 1945-ben és azóta sok kisgyermeket és ifjút hoztak szüleik nyugatra a szabad országokba. Ezek olyan korban voltak, mikor ott kellett hagyniok. Magyarországot, hogy magyar földrajzot még nem tanultak. Azóta komoly ifjakká nőttek. Tizenegy év telt el, sok-sok kis magyar gyermek is született aki még sohasem látta magyar hazáját. Az 1956 évi szabadságharc legázolása után ezer és ezel gyermek és ifjú került ismét szabad földre. Sokan tanultak otthon Magyarországról, de könyv hiányában megakad ismemeretszerzésük. A hontalan magyar szülő magyar földrajzkönyv nélkül, térkép nélkül maga is tájékozatlan. Gyermekeit pedig a legtöbb szülő képtelen átfogó, rendszeres földrajzi oktatásban részesíteni. A hontalan magyar családok asztaláról nem szabad hiányoznia azoknak a könyveknek, amelyek hazánkkal, népünkkel, történelmünkkel összekapcsolnak minket. A Kárpát most folytatásokban végigviszi olvasóit szeretett hazánk földjén. Séta lesz ez, séta a távoli haza földjén a magyar nép között, amelyhez tartozunk származásunkkal, szivünk minden dobbanásával. Elszállunk a történelmi múltba is, mert a föld, a nép és a történelem elválaszthatatlanok. Ezt a hatalmas földrajzi anyagot igen röviden kell adnunk, de a legszükségesebb tudnivalók benne lesznek ebben a tanulmányban, amely képeket is ad a távoli, a szeretett, a visszavágyott magyar hazáról. A KÁRPÁT-MEDENCE GEOLÓGIAI TÖRTÉNETE Az a hatalmas terület, amelyet a Teremtő akaratából a Kárpátok hegylánca majdnem teljesen körülölel, évmilliókkal ezelőtt egészen más volt, mint ma. 50—60 millió évvel ezelőtt a Kárpátok helyén tenger hullámzott, a Nagy Alföldön magas hegység tornyosult, melyet a geológusok Tisia névvel emlegetnek. A tenger elvonult, a hegység lemállott. Az egymást váltó jégkorszakok — eddig négy volt — kialakulásukkor és elsorvadásuk évezredei alatt mindig megváltoztatták a föld arculatát. Az utolsó jégkorszaknak köszönhetjük a magyar Nagy-Alföld ötven százaléknyi területét borító termékeny lősztalajt, amely valójában ott van a homokpuszták homoktakarója alatt is. A Kárpát-medence határhegység-vonulatai és belső hegyvonulatai között vannak idősebbek és fiatalok. Csodálatos látvány lehetett, mikor a Balaton nyugati árkától fel a Felvidék déli vonalán Erdélyig tűzhányók működtek. Régen kialudtak, oldalaikon tüzes bort szűrnek... A Kárpát-medence hegységeivel és alföldjeivel, felföldjeivel egy óriási tektonikus nyomásnak köszönheti kialakulását. Délről észak felé hatott ez a nyomás a földgőmb nagy felületén. Ez gyűrte fel a spanyolfrancia határon égnek meredő Pireneusokat, azoktól kelet felé az Alpokat, a Kárpátokat és a Balkán hegyláncait, ez a mérhetetlen nyomás hozta létre India északi határán a Himaláját is. Az ellenálló szilárdabb felületek táblákban maradtak, de a felgyürt hegységek között lassan lesüllyedtek. A süllyedési folyamat a Kárpát-medencében először délkeleten állt meg (Erdélyi felföld), mélyebbre süllyedt a Kis-Alföld és legmélyebbre a Nagy-Alföld. A mai helyzetük az utolsó jégkorszak óta változatlan. A jégkorszakot felmelegedés követte, mely a jég viszszahuzódásával karöltve ma is tart. Mocsarak, hatalmas lápok borították ebben a korban a lesüllyedt síkokat. A lezajlott jégkorszakok ajándékozták meg hegységeinket a föld kincseivel, melyekből a hegyvidékeknek szén, ércek, arany, ezüst, réz jutott, az Alföldnek földgáz és a mélyben némely helyen olaj. AZ ŐSI NÖVÉNYVILÁGTÓL NAPJAINKIG A Kárpátok medencéjének az utolsó jégkorszak előtt az úgynevezett harmadkorban (tercier) volt a legpompásabb flórája, növényvilága. A mai trópusi vidékekkel versenyző csodálatos növényzet tenyészett itt gazdag bujasággal. Mindezekből a hatalmas pálmákból és egyéb trópusi fákból, növényekből csak a szénben találunk megkövesült maradványokat. Élő üzenete a tercier-kornak, mely átvészelte a jégkorszakot, a Nagyvárad mellett levő Püspökfürdő vizében évmilliók óta tenyésző egyiptomi lótusz virág, valamint a Héviz meleg vízének partjain (Keszthely mellett) található tengeri sás. Az utolsó jégkorszak után a kőkorszakban és a bronzkorszakban alakult ki a Kárpát-medence mai növényvilága. Ez idő óta az éghajlat sem változott lényegesen. A növényzet ma is gazdag. Több, mint négyezer fajta növényt lehet találni a Kárpát-medence különféle vidékein. Kétezren felül van moszat, — gomba, zuzmó — és mohafaj. Az erdő-öv, amely évezredeken át a Kárpát-medence sík földjein is áthúzódott, kipusztult, kiirtották, ezért lett szárazabb az alföld éghajlata. Majd sétánkon ta50
