Kárpát, 1970 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1970-01-01 / 1. szám

-ava vég hosszú á-ba vonása mindenképp magyar folyamat.

A Jemandes krónikájában szereplő Netad folyónév ( a hunok nagy vereségének helye 453-455 tájam), lehet legrégibb följegyzése s feltehetőleg dje iráshiba r helyett; esetleg kiejtési elváltozás valamely helyi nyelven.

.Zsitva, a régi Sitava, ógermán *Skit-ahva

“iszapviz”, ismét jöhetett hozzánk akár avarból, akár szlávból, de a középső a kiesése magyar.

....Garam, ómagyar Goron, tót Hron (előbbi Gronból), mind a legrégibb latinkori Granua folytatásai valamikép. Szabad-e itt is ógermánt keresni? A klasszikus alak -na vége ismét az ahva (aua) egy leírási kísérlete esetleg élőnyelvben is élő változata, a gran tő pedig összevethető a tót gran “sörte, toklász, szúrós fűszál, stb.” szóval (mai német Granne), értelme *Gran-ahva “tiiskésfüvü viz”, inkább alsó folyására, sásas partjaira illenék? A Gran: Gron szláv változás kétségkívül s a magyar alak szláv közvetítést mutat.

Ipolyra nehéz találni magyarázatot. De semmiképp sem a keresztnévi Ipoly, mert ez a magyarszági latin Ipolitus rövidülése (latin Hippolytus). A folyónév németül Eipel, korábbi hosszú i-s Ipelből, a tót is Ipelj, úgyhogy e kettő valamelyike a másikából vehette, de a magyar alak mélyhangzójával egyedül áll. Lehet-e forrása mindkettőnek? Csak akkor, ha feltesszük, hogy kora ómagyarban *Inlu volt, mélyhangzós i-vel (mint az iv, imi, stb. szavunkban). Egy mélyhangu Ip, Jyp tő törökre vallana, de ott csak a magashangu Ip “fonal, sáv” szót lehet lelni; ha ennek volt mélyhangu változata (mint annyi török szónak, vö. a magyarban iskever: kavar, stb.) akkor az Tplu szabályos török, “fonalas, csikós” jelentéssel. Ne feledjük, hogy az Ipoly már “palóc” vidék, és az igazi törzspalócok alkalmasint kabar ivadékok, vagyis középtörök nyelvűek voltak.

A Felvidék nagyobb folyói tehát hesszi múltba nyúlnak, ha nem is annyira, mint a Kárpátmedence legnagyobbjai, a Duna, Tisza, Temes, Maros, Olt, Dráva, Száva, Rába: amelyek mind római-előttiek. A Felvidék legrégibbjei népvándorláskoriak, a jelek szerint; azelőtt a folyóknak nem volt nevük, tehát nem volt névadójuk sem: lakatlan volt az őserdő-vidék. Ahogy betelepült, később a kisebb patakok is nevet nyertek. S ezek már a mai lakók nyelvéből magyarázhatók, de még igy is a mai teljesen tót nyelvterületen is bőven van magyar: Kürtös, Poprád (régi magyarban: “páfrány” és délebbre: Hemád “homyas, mélyvölgyü”), Sajó (“sófolyó”), Ondava (“Ónd vezér folyója”, szlávosodva pontosan: “Ondé”), Labore (Alp-Barc “hős-párduc” szintén szlávosodva török személy névből, lásd Anonymust, stb.). Helyneveink helyt állnak értünk . . .

Tóth-Kurucz Mária:

A KÖLTŐ.

Kissé riadtan nézett körül az idegen városban, s a kézitáskájában őrzött cédula a barátnője címével (Г948 Hough Ave.,) most már végérvényesen a kezébe vándorolt.

Mikor felszállt az autóbuszra, a címet az egyenruhás vezető orra alá tartotta, s bocsánatkérő mosollyal, tört angolsággal tette hozzá magyarázatul :

— No speak. This street . . . Please!

Az autóbuszos elmosolyodott.

— OK, lady, I will call you.

Jolánka megkönnyebbülten ereszkedett le az egyik ülés csücskére. Éppen hogycsak helyet foglalt. Ki tudja melyik percben érnek oda a Hough Aveneuhöz. A fel- és leugráló utasok kavargásában kettőzött figyelmet akart szentelni a sofőr megállókat jelentő kiáltásainak. A cédula megmegreszketett ujjai között. Idegesség és félelem kerítette hatalmába most, hogy a célja felé közeledett.

— Relax young lady!

Jolánka a szomszédja felé fordult. Egy sötétbarna bőrű, nálánál vagy tiz-tizenöt évvel idősebb hölgy ült mellette rikító, papagályzöld ruhában. Fülében akkora aranykarikák himbálództak, hogy bármelyik afrikai törzsfőnöknek is díszére válhattak volna.

— Relax, I said — folytatta tovább a hölgy. — We have a quite long way to travel yet.

— Yes — mondotta Jolánka és újra a sofőr felé figyelt.

— I bet you are a newcommer. Aren’t you? What country you came from? — kérdezte megint a papagályzöld ruhás.

— I am a Hungarian.

— Magyar? — sikoltott fel örömében a szomszéd. — Én is magyar vagyok! Nem láti?

Jolánka hátracsuszott az ülésen. Arcára köny-13