Kárpát, 1970 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1970-04-01 / 4. szám

Vaszary Gábor:

A HÓHÉR KÖTELE

Rezedainé éppen mosott, amikor a konyhaajtó üvege elsötétedett, mert valaki megállt előtte és bekopogott.

Letette a mosott fehérneműt, két átázott kezéből kirázta a vizet a teknő felett, s a köténybe törülközve, ajtót nyitott.

A viciné gyereke hozta meg a kis üveg világos sört az albérlő úrnak.

— Hauser úr, kérem.

Az albérlő esztétikailag teljesen kifogásolható alakja megjelent a szobája kitárt ajtajában. Úgy állt ott, mint egy óriási bekeretezett kép, amelyet sohasem fognak megfesteni.

Rezedainé oda adta neki a kis üveg sört.

Hauser úr a világosság felé emelte a megnyitott sörös üveget, hogy meggyőződjék afelől, ittak-e belőle út közben. A nadrágja zsebéből elő kotort pár fillér borravalót a viciné gyereke számára és megkérdezte:

— A mutter hol van?

— Kint az udvaron... Szóljak neki, hogy jöjjön sört inni? ...

— Felesleges. Árt neki a sok mozgás, — ezzel becsukta maga mögött az ajtót.

Az asszony a vicigyereknek szánt pár fillért a mozsártörőbe tette, mert ott tartogatta aprópénzét majd a konyhaajtó felé fordulva, oda szólt a kölyöknek:

— Na, mit állsz itt? Elmehetsz!

Hauser Ödön odabent kiitta a kis üveg világost, s elégedetten krákogott.

Az anyjával éltek itt albérletben Rezedainénál. Eddig az öreg mama nyugdíjából, mert Hauser Ödön úr heteken át egy megveszekedett fillért sem keresett, de egy hét óta újra munkához jutott és ma kapta meg az első fizetését

Addig, mig állástalan volt, az anyjától szedte ki a pénzt.

— Jobb ha nekem kölcsönöz. Egyszer majd egybe kapja tőlem vissza és megveheti magának a lélekmelegítőt.

— Már kinéztem magamnak egyet. Nyakig gombolósat.

— Meglesz.

Jó gyerek ez az Ödön, állapította meg az öreg mama. Volt még egy fia, de arra kár a szót vesztegetni. Megházasodott és nem sokat segíti, mert lehetetlen felesége van. Múltkor is, amikor megjegyezte, hogy felment a tej ára, azt mondta az a nő a fiának:

— A mamát egy menhelyre kellene betenni.

Ödön rögtön megnyugtatta, mihelyt magukra maradtak.

— Menhelyről szó se lehet! Addig ne féljen, amíg engem lát. Elvesztené a nyugdiját... Nincs egy kis aprója, cigarettára?...

Ez az Ödön nagyon rendes gyerek. Az anyja sorsát mindig a szivén viselte.

így hitte az öreg mama, de Hauser úr az anyját nem nagyon kedvelte. Sok baja volt vele. Például nagyon kellemetlenül tudott szuszogni az öreg, amikor a nyugdíját felvette. Az izgalom ilyenkor ugyanis asztmatikus jelenségeket váltott ki belőle. Nappal örökösen körülötte mászkált a szobában, éjjel meg állandóan sóhajtozott Pláne undorító volt, ha evett és a levesébe kenyérdarabkákat tépdesett, csápszerü öreg ujjaival. Aztán a kanállal pépszerüvé szétnyomta, hogy fogatlanul is megehesse.

Jelenleg lent ült az udvaron az öreg mama, a száradni kiteregetett ingek, s alsónadrágok között és sütkérezett a gyenge tavaszi napon. Ödön mondta neki:

— Üljön ki egy kicsit, mama, a napra és frissítse fel az idegrendszerét

Ma kapta meg Ödön a fizetését és kifizeti a tartozását, amit a nyugdíjából elaprózott neki. Meglesz a lélekmelegítő, örvendezett már előre. Ekkor hallotta meg a fia hangját.

— Hé, mutter! Jöjjön csak ide! Kap egy kis ajándékot.

Futott az öreg mama, kivénült kajla lábait egymás elé dobálva és szuszogva, kipirosodva megállt a fia előtt. Istenem, még ajándékot is kap. Ez aztán a gyerek, alig jön haza a fizetésével, máris első az anyja. A szeme is könnybe lábadt.

— Mutter, — mondta Hauser úr, oldalt tartva a fejét, mert megcsípte a szemét a cigarettája füstje. — Magának tartozom egy kis pénzzel, de ehelyett többet kap — előhúzott a nadrágzsebéből egy darab kötelet. — Jól nézze meg! Ez egy akasztott ember nyakáról való. Szerencsét hoz — és a kezébe nyomta. Aztán gyengéden megcsókolta és elment.

Az öreg mama dermedten nézett utána, a hóhér kötelével a kezében. Valóban szerencsét hozott. Ugyanis túl kicsi, hogy felakaszthassa magát az udvaron, egy nyeszlett fára, a kiteregetett ingek és alsónadrágok közé.

Kábultságából Rezedainé szitkozodása riasztotta fel:

— Alig tettem ki a lábamat a konyhából, máris levágott valaki egy darabot a ruhaszárító kötelemből.

13