Kárpát, 1970 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1970-04-01 / 4. szám
Reményik Sándor: A LEGSZEBB SZÓ Testvér, testvérem: ez a legszebb szó a világon. Ha jól nem tudtam volna régesrég. Most megtanulhattam a betegágyon. Testvér, testvérem: Ez a legszebb szó a világon. Ahogy, kitágul ősi jelentése És túlnő lassan véren és családon — De visszatér mint gazdag bujdosó, Lélekkel hintve meg Szentelve meg, mi vérszerint való. Testvér, testvérem: Ez a legszebb szó a világon. Mikor igy szólhatok valakihez, S nem lapos, hűvös szóval: barátom -Az nekem békességem, s boldogságom. Testvér, testvérem: Ez a legszebb szó a világon. Harmat a réten, Illat a virágon, Barackvirágszin sejtelem a tájon, Hogy fakad még rügy minden száraz ágon. Testvériség: Nincs szebb szó a világon. A szabadság s az egyenlőség álma Elbukott sodró időn, ezer gáton, A bebizonyult Lehetetlenségen S a vérrel mocskolt, őrült akaráson. A forradalom örökségeképpen A Háromságból lobogó fehéren Egyedül a testvériség maradt, Omló világok romjai alatt. Testvériség: Nincs szebb szó a világon. Én minden széllel szemben hinni vágyom: S én hinni, hinni vágyom, Ez az egy álom nem csalóka álom, Rendtárs, polgártárs, elvtárs, honfitárs: Eltűnnek egyszer mind e szólamok És elvesznek a mélyben, Parttalan semmiségben. S egy szó zeng majd csak a világ fölött Örök Üdvözlégyképpen: Testvér, testvérem. — Erdély román lakossága eredetileg görög keleti (orthodox) vallású volt, egy részük azonban a Gyulafehérvárt kötött únióval (1700) mint görög katolikus visszatért a római Egyházba. Számukra III. Károly 1715-ben megalapította a fogarasi görög katolikus püspökséget, Mária Terézia pedig 1777-ben Nagyváradon alapított görög katolikus püspökséget. Ferenc József 1853-ban, tehát a Bach-korszakban mintegy a magyarok elleni intézkedésként, még két görög katolikus püspökséget alapított az erdélyi románoknak: Lúgoson és Szamosújvárt, amit még egy másik követett Nagybányán. Ugyanekkor a Szentszék mindezeket a görög katolikus püspökségeket kivette az esztergomi érsek joghatósága alól és a fogarasi püspökséget érsekség rangjára emelve, valamennyit ennek a joghatósága alá rendelte. Ferenc József pedig az érsekséget áthelyezte Balázsfalvára, nekik adományozván a hatalmas balázsfalvi állami birtokot, ahol aztán a román görög katolikusok székesegyházat, szemináriumot, gimnáziumot és tanítóképzőt építettek maguknak s a hatalmas kastélyt pedig berendezték érseki palotának. A szűklátókörű magyar liberális kormányzat pedig ráadásul városi rangra emelte Balázsfalvát, ezt az alig kétezer lakosú kis román falut, ami aztán a kiegyezés után a dákoromán izgatás középpontja lett, ahol Erdély elszakításának terveit kovácsolták. A Habsburgoknak és a Vatikánnak ez a román görög katolikusokkal szemben tanúsított túlzott nagylelkűsége, tehát végeredményben magyarellenes egyház politikája éppen napjainkban bosszulja meg magát. Távol áll tőlünk a kárörvendezés, de elégtétellel kell megállapítanunk, hogy a mi igazságunk győzött, amely szerint inkább az ezeréves erdélyi magyar katolicizmust kellett volna minden időben erősíteni, hogy bástyája és gátja lehessen a keleti orthodoxiának. Ugyanis ma az a helyzet Erélyben, hogy a román kommunista kormányzat felmondva gyulafehérvári római úniót, a görög katolikus vallást megszüntette, illetve visszaterelte az orthodoxiába. Egyházkormányzati téren ez azt jelenti, hogy a görög katolikus püspökségek átalakultak görög keleti püspökségekké, az összes plébániáikkal egyetemben, magukkal vivén a híveiket is. 3
