Kárpát, 1970 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1970-03-01 / 3. szám

A MAGYARSÁG ÉLETE A TÖRÖK VILÁGBAN A törökök által elfoglalt terüle­ten megszűnt a magyar állami szervezet, A nemesi vezető-réteg vagy elesett Mohácsnál, vagy el­menekült az el nem foglalt or­szágrészekbe. Megszűntek a vár­megyék. A török vilajetekre osz­totta a hódoltságot. Vilajet szék­helyek voltak: Buda, Temesvár, Kanizsa, Eger, Nagyvárad. A vi­lajetek vezetői a pasák voltak. A pasák legfőbb gondja volt, kellő ajándékkal ellátni időről időre a szultánt s magának minél több vagyont gyűjteni. A mód mellé­kes volt. Hogy egy nemesi udvar­házra törtek-e reá s azt teljesen kirabolták, vagy egy utas kara­vánt raboltak ki, esetleg egy fa­lu lakosságát hajtották el, az mindegy volt. Ha nem volt mit el­vinni, akkor rabságba vetették a lakosságot s elszállították Török­országba, ahol a rabszolgapiacon majdnem két évszázadig elsőren­dű áru volt a magyar férfi, gyer­mek, sőt a magyar nő is! Ha si­került egy jómódú nemest foglyul ejteniök, azt drága váltságdíjért adták ki a hozzátartozóinak. Ter­mészetesen a magyarok sem ma­radtak tétlen. Csapatokba verőd­ve a portyázó törökökre ütöttek s nemcsak a foglyokat szabadí­tották ki, hanem nem egyszer ők maguk is foglyokat ejtettek, aki­ket vagy kicseréltek magyar fog­lyokért, vagy ha előkelő török volt, magas váltságdíjért enged­ték szabadon. így a megkötött béke csak azt jelentette, hogy ágyúval, seregekkel nem harcol­­egymás ellen a magyar és a tö­rök, másként azonban a harc örö­kös volt. A vilajetek szandszákokra vol­tak felosztva. A hódoltsági terü­let egyötöd része a szultáné volt s főként az országban levő török katonaság ellátására termelt. Az itt dolgozó szegény “hitetlen”, — igy nevezték a törökök a magyart — még aránylag nyugodt életet élt, ezért az Alföld lakossága olyan városokba húzódott, ahol az állami birtokok gazdasága volt. így pusztult el száz és száz elha­gyott falu és igy lettek nagy pa­rasztvárosokká Kecskemét, Nagy­kőrös, Cegléd, stb. A hódoltság négyötödét a har­cokban érdemeket szerzett szpa­­hik kapták, akiknek egyetlen cél­ja szintén a vagyonszerzés volt. Az adónak ezerféle nemét talál­ták ki vagyonszerzésre és a sze­gény magyaroknak még a házas­ságkötésért is adót kellett fizetni. A magyarok vallását nem bán­totta a török, ellenben a keresz­tény templomokból mécs eteket csinált vagy pusztulni hagyta azokat. De nemcsak a templomo­kat, hanem az elfoglalt városok szép palotáit, az elhagyott udvar­házakat is. Azért olyan szegény Magyarország középkori építésze­ti emlékekben. A kipusztult magyarság helyé­be megkezdődik a beszivárgás a Balkánról. Az uj jövevények nem egyszer törökké lesznek maguk is és most már ők is sanyargatják a népet. Elmondhatjuk, hogy a török uralom közel másfél százada olyan csapás volt a magyarságra, amit mai napig sem tudott kihe­verni. Madarat tolláról, embert barát­járól Ítélik meg. Meghalt a gyerek, oda a koma­ság. Egyszer fenn és egyszer lenn a kerék. Minden ut Rómába vezet. Gombház, ha leszakad, lesz más. Ne szólj szám, nem fáj fejem. Okos enged, szamár szenved. PÁZMÁNY AJÁNDÉKOT AD Két f erencrendi barát ment egyszer Pázmány Péterhez, a nagy érsekhez, hogy alamizsnát kérjen tőle. Egy előszobába vezet­ték őket, ahol hosszan kellett vá­­rakozniok, mert az érseknek épen fontos dolga volt odabent. Végre, amikor már egészen be­esteledett, belépett a szobába Páz­mány Péter. Az egyik asztalon két gyertya égett s az érsek, mi­előtt szóba ereszkedett volna a barátokkal, odalépett az asztalhoz s eloltotta az egyik gyertyát. A két ferencrendi barát, látva a roppant takarékosságot, szó nél­kül kifelé indult. Pázmány meg­­állitotta őket: — Hova mentek? Az egyik barát megvallotta, hogy ilyen takarékosság mellett aligha számíthatnak itt valami alamizsnára, ezért nem is akar­nak tovább alkalmatlankodni. — Tévedtek, fiaim — jegyezte meg az érsek. — Épen mert vi­gyázok az ilyen csekélységekre, azért van miből adakoznom. És szép ajándékkal bocsátotta útnak a két szerzetest. Takarékosság gazdagság. Tudsz-e olyan magasat ugrani, mint egy torony teteje? uuujSn pn^ шэи эГэ^э^ äuojo} u ^j0ui ‘ueSi Egy fiú azt mondta: Annyi fiú­testvérem, mint leány. Viszont a nővére azt mondta: Háromszor annyi fiútestvérem van, mint le­ány. Igazuk volt? •ЗрДЭЛ^Э} Зр?ЦОЛ ÁUU9[ }эзг se mj raoxBij :цол jjnzeSi Milyen kőből van a legtöbb a Dunában ? 'IpqsaziA 53

Next

/
Thumbnails
Contents