Kárpát, 1965 (5. évfolyam, 2-7. szám)
1965-04-01 / 4-7. szám
Kék Vera: IMA Megyek előbbre, egyre előbbre, de már feléd, én Istenem. Ölelj magadhoz, fogd két kezedbe bohó, butuska gyermekfejem. Nincs senki bennem, írni se tudnék senkiről másról: tiéd vagyok, te Ész, Erő, Nagyság, Nemesség! — ilyen leszek, ha te akarod. Ne engedj messze, bárhogy sürögnék Babilon utján, szorítsd kezem! Húzd meg a copfom, ha elfeledném: te szeretsz, ámde más senkisem. ❖ ELSŐ SZONETT, CSAK ÜGY MAGAMNAK Vívunk, törünk kis szélmalomcsatákon, velőnk az ára, s hasztalan fizetsz: a fény, amit csiholni vélsz, csak álom, fejedre ütnek, hogyha égni mersz. Ha szikra pattan zendülő eredben, kemény gerinced, s lelke gondolat, lakatra zárd! A gágogó seregben libára tépik mind a hattyúkat. De tűz hevít! a Tűz! — Jaj, Tüz-e hát?! Mi? égi láng? Vagy kénköves pokolnak sodorja álnok, őrült gunydalát? Akármi, hagyd. Mesének, kárhozatnak, önönmagának ég, csak ég tovább. Ha elkopunk is, lángjaink lobognak. Péter, a párisi egyetem doktora és királyi jegyző — a magyarok viselt dolgainak az első krónikása, akit általában ma is csak Anonymus néven ismer a köztudat. A magyarországi Szent Benedek-rend a prímások, érsekek, püspökök, tudósok, államférfiak és nevelők egész sorát adta az országnak. Közülök került ki az utóbbi idők két nagy hercegprímása: Vaszary Kolozs és Serédi Jusztinián, több ma is működő egyetemi tanár; a régebbiek közül Jedlik Ányos, a dinamó feltalálója — Czuczor Gergely, a nagy hazafias költő, — Rómer Flóris a hires régész, — ma mindhármukról utca van elnevezve Győrben, amelynek gimnáziumában valamikor tanítottak. Pannonhalma ma is áll, épségben vészelte át a súlyos időket, ha időközben voltak is nehéz évei. A tatárok nem foglalják el, a török is csak négy évig tudta tartani és anyagi veszteségek árán ugyan, de mindig folytatta áldásos működését az ősi jelmondat — imádkozzál és dolgozzál — szellemében. Az ősi monostor és főapátság, két rendi gimnázium (Győr és Pannonhalma) s pár rendi plébániával ma is megvan és működik. A rend főapátja kis egyházmegyéjében majdnem püspöki jogokat gyakorol és nem tartozik magyar egyházi hatóságok alá, hanem az ősi törvények értelmében egyenesen csak a pápának van alárendelve. A Szent Benedek-rend, amely közvetlenül a háború előtt már 300 rendtagot számlált, ma nagyon megcsappant. Kilenc régi gimnáziuma közül hatot a magyar állam kobozott el a rendházaikkal egyetemben (Budapest, Csepel, Esztergom, Pápa, Sopron, Kőszeg), egyet pedig (Komárom) a szlovák állam; kettőt az Egyház és az Állam közti kiegyezés után (1950) megtarthatott s ez a kettő (Győr és Pannohalma) igen nagy tanulólétszámmal ma is működik. A rend elvesztette az összes anyagi erőforrásait, amiből az iskoláit fenntartotta és tanárait, valamint világi alkalmazottait fizette (földbirtokok, erdő, szőlők, a balatonfüredi fürdőtelep, gyógykórház és szállodák). A rend külföldön két saját gimnáziummal és rendházzal rendelkezik (Sao Paolo, Brazília és Portola Valley, USA) és egy magyar nyelvű gimnáziumban (Burg Kastl, Németország) tanítanak a rend tagjai. Pannonhalma tulajdonképpen nem egy, hanem hármas halom: az északi, legmagasabb, hegynek is beillő halmon épült fel a kolostor, a székesegyház és a gimnázium, — a középsőn egy ezredévi emlékkápolna van Lotz Károly freskóival, a délin pedig a Boldogasszony-templom, körülötte a kálváriával, illetve a rendi temetővel. A hármas halom keleti lejtőin terül el a kolostorkert és a sportpályák, a nyugati lejtőn erdőség van s közvetlen a kolostorkert régi bástyafalai alatt pedig az uj gimnázium udvara és játszóterei. Az eredeti templom még Géza fejedelem alatt épült, a mostani székesegyház 1225-ből való, de az altemplom falai még szentistváni eredetűek. A székesegyházzal egybeépült kolostor egy része, a boltozatos keresztfolyosó a vörös márvány kapuzattal szintén 1225-iből való. Az épület-együttes különböző részei más-más 3
