Kárpát, 1965 (5. évfolyam, 2-7. szám)

1965-04-01 / 4-7. szám

korokból valók: a várfalak és a bástyák középko­riak, a palota és a vendégszámy a 18. századból való, a könyvtár és levéltári szárny a múlt szá­zadban épült s a legújabb rész, a gimnázium és diákotthon a két háború között. A Magyar Műem­léki Felügyelőség 1961-ben ásatásokat kezdett Pan­nonhalmán és nagyon sok értékes leletre bukkan­tak. Többek közt olyan falmaradványokra akad­tak, amelyek megelőzték a szentistváni építkezé­seket, a hely tehát ősi remete-telep lehetett, ami­re a Pannonhalmi Alapítólevél (1001) utal is, hogy a hely szent volta miatt épit éppen ide Szent István kolostort. Az ásatások egyébként még sok értékes románkori emléket is napfényre hoztak, amelyek Pannonhalma kilenc százados történetéhez érdekes és értékes adatokat szolgáltatnak. A pannonhalmi főapátság: a templom, a ko­lostor és az iskola nemcsak a magyarországi Szent Benedek-rend büszkesége s nem csupán pompás idegenforgalmi látványosság, hanem országos je­lentőségű kulturközpont is. A háború előtt volt itt a rendnek hittudományi és tanárképző főiskolája, gimnáziuma, saját tudományos folyóirata (Pannon­halmi szemle). Ma is megvan a gimnázium s ha­talmas diákotthon, amelyik egymagában is látvá­nyosság. Idegenforgalmi látványosság a hatalmas arányú székesegyház és a hozzásimuló ősi kereszt­folyosó, a márványfalu káptalanterem, a főapáti lakosztály, az ebédlőterem pompás freskóival, a vendéglakosztály a kisebédlővel és a sekrestye melletti egyházi ruhatár-muzeum. A komolyabb szemlélődő azonban a könyvtári szárnyban találja meg a legnagyszerűbb kincseket és látnivalókat: a könyvtárat és az oklevéltárat, a régiségtárat, a képtárat és egyéb múzeumi gyűjteményeket. A kolostor egyik legnagyobb nevezetessége a rendi főkönyvtár, amely magában foglalja a négy megszüntetett apátság (bakonybéli, zalavári, tiha­nyi, celldömölki) könyvtári és levéltári anyagát is. Világviszonylatban első a bencés könyvtárak közt, mert még az első, a montecassinói főapátság könyvtárát is megelőzi. Hazai viszonylatban, szám­szerűleg az ötödik, de minőségi tekintetben közvet­lenül az Országos Széchényi Könyvtár után követ­kezik, sőt bizonyos vonatkozásban előtte is van. Gazdagságát növeli az a tény is, hogy beletartozik a rendi oklevéltár is, amely hazánk művelődéstörté­neti forrásanyagát illetőleg egyedülálló. Mindehhez járul az, hogy a könyvtár épülete és belső kikép­zése a legszebb az ország könyvtárai közt. Egyik történetírónk a könyvek templomának nevezte, mert már külső megjelenésével is áhítatra hangol, mint­ha csak templomban volnánk. Ugyanis maga a disz­­könyvtár két emelet magasságú teret foglal el, ha­talmas oszlopos csarnok, freskókkal és körgaléri­ával, ahonnan a kisebb múzeumi termek nyílnak. A csarnok-könyvtár alatt egy második könyvtár van, ahol a kevésbbé használatos jogi és orvosi szakmunkák vannak, a kéziratok és a rend tagjai­nak a ki nem nyomtatott munkái, valamint a fo­lyóiratok és a másodpéldányok. Ez alatt még egy szint van, ami a könyvtár raktárhelyisége. A könyvtár eredete még Szent István korára megy vissza: az első könyveket még maguk a szerzetesek Írták vagy másolták, köztük miseköny­veket, rendi szabályokat, a Szentirást és a szentek életét. Itt készült a Pray-kódex a Halotti Beszéd­del, a magyar nyelv első összefüggő emlékével (ma az országos Széchényi Könyvtárban), a Németuj­­vári Misekönyv, az Admonti Biblia, a Forgách­­kódex, a Tihanyi-kódex és még számos más érté­kes kéziratos könyv. A könyvtár jelenlegi állomá­nya 300.000 kötet könyv, köztük 230 ősnyomtat­vány (1500 előtt készült könyv), köztük egészen ritka, sőt egyetlen példányok. Az oklevéltár anya­ga miég a könyvtárénál is értékesebb. A legrégibb oklevél a Pannonhalmi Alapítólevél (1001) és a magyar nyelvnek az első hiteles emléke, a Tihanyi Alapitólevél (1055). Mindkettőt drágakövekkel ki­rakott keretben, légmentesen elzárt páncélszekrény­ben őrzik s a könyvtár hosszanti hajójában csak a hiteles fényképmásolatuk van kiállítva. Nemzeti szempontból nagyon fontos oklevél a Tihanyi apát­ság birtok-összeirása (1211), amely kb. 2000 ma­gyar személynevet említ meg a Balaton környéké­ről. A 11. és 12. századból 29 oklevelet őriz a le­véltár, felét az országos anyagnak. A mohácsi csa­táig terjedő időből közel 5000 oklevelet őriznek Pannonhalmán, többek közt II. Endrétől 24, IV. Bélától 40, Zsigmondtól 22, II. Ulászlótól 23 ere­deti királyi oklevelet. A pápai bullák közül csak magától IX. Gergely pápától (1227-1241), a tatárjárás előtti időből 36 oklevelet találunk Pan­nonhalmán. A kincstár legértékesebb darabja egy Mátyás­korabeli misekehely (1482) és egy drágaköves szentségmutató (1738), Mária Terézia adományá­ból két darab ébenfa ereklyetartó (16. század) és egy szárnyas házi oltár ébenfából (17. század). Itt őrzik Szent István palástját (1031), amely a koro­názási palást előmintája volt, s amely a székesfe­hérvári Szűz Mária-templom számára miseruhának készült; változatos utón jutott Pannonhalma bir­tokába, ahol azóta művészi keretben, üveg alatt őr­4

Next

/
Thumbnails
Contents