Kárpát, 1965 (5. évfolyam, 2-7. szám)

1965-04-01 / 4-7. szám

korokból valók: a várfalak és a bástyák középkoriak, a palota és a vendégszámy a 18. századból való, a könyvtár és levéltári szárny a múlt században épült s a legújabb rész, a gimnázium és diákotthon a két háború között. A Magyar Műemléki Felügyelőség 1961-ben ásatásokat kezdett Pannonhalmán és nagyon sok értékes leletre bukkantak. Többek közt olyan falmaradványokra akadtak, amelyek megelőzték a szentistváni építkezéseket, a hely tehát ősi remete-telep lehetett, amire a Pannonhalmi Alapítólevél (1001) utal is, hogy a hely szent volta miatt épit éppen ide Szent István kolostort. Az ásatások egyébként még sok értékes románkori emléket is napfényre hoztak, amelyek Pannonhalma kilenc százados történetéhez érdekes és értékes adatokat szolgáltatnak.

A pannonhalmi főapátság: a templom, a kolostor és az iskola nemcsak a magyarországi Szent Benedek-rend büszkesége s nem csupán pompás idegenforgalmi látványosság, hanem országos jelentőségű kulturközpont is. A háború előtt volt itt a rendnek hittudományi és tanárképző főiskolája, gimnáziuma, saját tudományos folyóirata (Pannonhalmi szemle). Ma is megvan a gimnázium s hatalmas diákotthon, amelyik egymagában is látványosság. Idegenforgalmi látványosság a hatalmas arányú székesegyház és a hozzásimuló ősi keresztfolyosó, a márványfalu káptalanterem, a főapáti lakosztály, az ebédlőterem pompás freskóival, a vendéglakosztály a kisebédlővel és a sekrestye melletti egyházi ruhatár-muzeum. A komolyabb szemlélődő azonban a könyvtári szárnyban találja meg a legnagyszerűbb kincseket és látnivalókat: a könyvtárat és az oklevéltárat, a régiségtárat, a képtárat és egyéb múzeumi gyűjteményeket.

A kolostor egyik legnagyobb nevezetessége a rendi főkönyvtár, amely magában foglalja a négy megszüntetett apátság (bakonybéli, zalavári, tihanyi, celldömölki) könyvtári és levéltári anyagát is. Világviszonylatban első a bencés könyvtárak közt, mert még az első, a montecassinói főapátság könyvtárát is megelőzi. Hazai viszonylatban, számszerűleg az ötödik, de minőségi tekintetben közvetlenül az Országos Széchényi Könyvtár után következik, sőt bizonyos vonatkozásban előtte is van. Gazdagságát növeli az a tény is, hogy beletartozik a rendi oklevéltár is, amely hazánk művelődéstörténeti forrásanyagát illetőleg egyedülálló. Mindehhez járul az, hogy a könyvtár épülete és belső kiképzése a legszebb az ország könyvtárai közt. Egyik történetírónk a könyvek templomának nevezte, mert már külső megjelenésével is áhítatra hangol, mintha csak templomban volnánk. Ugyanis maga a diszkönyvtár két emelet magasságú teret foglal el, hatalmas oszlopos csarnok, freskókkal és körgalériával, ahonnan a kisebb múzeumi termek nyílnak. A csarnok-könyvtár alatt egy második könyvtár van, ahol a kevésbbé használatos jogi és orvosi szakmunkák vannak, a kéziratok és a rend tagjainak a ki nem nyomtatott munkái, valamint a folyóiratok és a másodpéldányok. Ez alatt még egy szint van, ami a könyvtár raktárhelyisége.

A könyvtár eredete még Szent István korára megy vissza: az első könyveket még maguk a szerzetesek Írták vagy másolták, köztük misekönyveket, rendi szabályokat, a Szentirást és a szentek életét. Itt készült a Pray-kódex a Halotti Beszéddel, a magyar nyelv első összefüggő emlékével (ma az országos Széchényi Könyvtárban), a Németujvári Misekönyv, az Admonti Biblia, a Forgáchkódex, a Tihanyi-kódex és még számos más értékes kéziratos könyv. A könyvtár jelenlegi állománya 300.000 kötet könyv, köztük 230 ősnyomtatvány (1500 előtt készült könyv), köztük egészen ritka, sőt egyetlen példányok. Az oklevéltár anyaga miég a könyvtárénál is értékesebb. A legrégibb oklevél a Pannonhalmi Alapítólevél (1001) és a magyar nyelvnek az első hiteles emléke, a Tihanyi Alapitólevél (1055). Mindkettőt drágakövekkel kirakott keretben, légmentesen elzárt páncélszekrényben őrzik s a könyvtár hosszanti hajójában csak a hiteles fényképmásolatuk van kiállítva. Nemzeti szempontból nagyon fontos oklevél a Tihanyi apátság birtok-összeirása (1211), amely kb. 2000 magyar személynevet említ meg a Balaton környékéről. A 11. és 12. századból 29 oklevelet őriz a levéltár, felét az országos anyagnak. A mohácsi csatáig terjedő időből közel 5000 oklevelet őriznek Pannonhalmán, többek közt II. Endrétől 24, IV. Bélától 40, Zsigmondtól 22, II. Ulászlótól 23 eredeti királyi oklevelet. A pápai bullák közül csak magától IX. Gergely pápától (1227-1241), a tatárjárás előtti időből 36 oklevelet találunk Pannonhalmán.

A kincstár legértékesebb darabja egy Mátyáskorabeli misekehely (1482) és egy drágaköves szentségmutató (1738), Mária Terézia adományából két darab ébenfa ereklyetartó (16. század) és egy szárnyas házi oltár ébenfából (17. század). Itt őrzik Szent István palástját (1031), amely a koronázási palást előmintája volt, s amely a székesfehérvári Szűz Mária-templom számára miseruhának készült; változatos utón jutott Pannonhalma birtokába, ahol azóta művészi keretben, üveg alatt őr4